MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ)
MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ)
MÉSZÁROS ISTVÁN (SZDSZ) Köszönöm szépen. Akkor majd a részletes vita folyamán mondanám el az összehasonlításokat.
Befejezésül tehát, az általános koncepciók felvázolását követően, azt szeretném az emberi jogi, kisebbségi bizottság nevében elmondani: bízom abban, hogy a kisebbségi területekkel foglalkozó politikusok és szakemberek lelki szemei előtt még ott lebeg 1848-49 szörnyűsége, amikor a szomszédaink és némely kisebbségeink ellenünk fogtak fegyvert, a független és demokratikus berendezkedésért harcoló Magyarország ellen - ahelyett, hogy együtt küzdöttünk volna a szabadságunkért!
A rendszerváltás azokban az időkben is töméntelen sürgős feladatot rótt a kormányzatra és az országgyűlésre. A kisebbségi kérdés megnyugtató rendezése kiesett, és ennek meg is lett az eredménye. Merem állítani, hogy akkor csúszott holtvágányra a kisebbségi kérdés; arra a holtvágányra, amelyen még a mai napon is van! Most újra történelmi esélyünk keletkezett a kérdés rendezésére, arra, hogy példaértékű és nagyvonalú politikával örökre érdekeltté tegyük az újra öntudatra ébredő nemzetiségeinket a demokratikus átalakulásban.
Minthogy a haza mindnyájunké, a haza jóléte mindnyájunk jóléte, a kisebbségi kérdés rendezése közös sorskérdésünk, és közös sorskérdése ez a közép- és kelet-európai népeknek is. Attól tartok azonban, hogy az, amit említettem, hogy késik a kisebbségvédelmi törvényjavaslat, ez a halogatás, ha tovább folyik - nem fog jóra vezetni most sem! Kérem éppen ezért a bizottság nevében a Kormányt, hogy ezt a törvényjavaslatot az őszi ülésszakon terjessze a Parlament elé!
Ezeket a szavakat azért mondtam el, hogy ezek befolyásolják majd képviselőtársaimat, amikor a kisebbségeket érintő javaslatok fölött szavaznak. De mondtam őket még inkább a jövőre nézve, amikor majd ez az egész kérdéskör a napirendre kerül. Köszönöm szépen a szót. (Szórványos taps a bal oldalon.)
