CSÉPE BÉLA (KDNP)
CSÉPE BÉLA (KDNP)
CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslathoz egy-két gondolatot fűzzek. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat fontos része a közvélemény által már annyira várt gazdasági jellegű törvényhozói munkánknak. A törvényjavaslat elsősorban azért fontos és jelentős, mert összefügg a normális gazdaság s így a gazdasági kibontakozás egyik legfőbb elemével, a versennyel.
Gyakran kérik számon a gazdaságpolitikusoktól az infláció elleni konkrét lépéseket. Véleményem szerint a két legfontosabb hosszú távú, piackonform, inflációellenes lépés a privatizáció felgyorsítása és a tisztességes, valódi piaci verseny biztosítása. Ennek a törvénynek a meghozatala véleményem szerint ezért is jelentős, mert ebbe a piacgazdaság megteremtését célzó folyamatba tartozik. A törvényjavaslat felveti azt a sokszor felmerülő kérdést, hogy szükséges-e a tilalom, az nem sérti-e a szabadság elvét, s ha szükséges, akkor milyen mértékig, hogy ne veszélyeztesse a gazdaság sikeres működését.
Határozott meggyőződésem, hogy szükség van a tilalomra e területen, s minthogy itt egy tisztességes vagy tisztességtelen magatartásról van szó, ez etikai kérdésnek is felfogható, s az etikai tilalmak mindig a valós értékeket őrzik. Egyébként ezen a területen nyugodtan követhetjük a nyugati piacgazdaságokban már megszerzett tapasztalatokat. Mivel azonban a szocialista tervgazdaságból a szociális piacgazdaságba való átmenetnek nincsenek igazán tapasztalatai, a törvényjavaslattal kapcsolatban fel szeretném hívni a figyelmet a következőkre.
A törvényjavaslatban szereplő olyan fogalmaknak, mint erőfölény, üzleti titok, összehangolt magatartás, érintett piac, nincs és nem is lehet pontos definíciójuk, ezek az esetjog kapcsán fognak majd megfoghatóbbá válni. Ezért a versenyfelügyeletet ellátó szerveknek – elsősorban a Gazdasági Versenyhivatalnak – igen fontos szerepe van abban, hogy a magyar gazdaságban valódi piac alakulhasson ki. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy versenyt szimuláló magatartási formák alakulnak ki, és így csak kvázipiac alakulna.
A Versenyhivatal tevékenységének fontosságát ezen a területen én a Vagyonügynökség szerepének fontosságához hasonlítom a privatizáció területén. Ezért támogatom azt a módosítási javaslatot, mely szerint a Versenyhivatal elnöke évenként és ne csak kétévenként számoljon be az Országgyűlésnek.
Nem támogatom ugyanakkor azokat a módosító indítványokat, amelyek a már jelzett fogalmi meghatározások lazaságára hivatkozva, azok szükségtelen szigorítását vagy emiatt egyes paragrafusok teljes eltörlését kívánják. Az üzleti titok meghatározásával kapcsolatban például képtelenségnek tartom azt az elgondolást, hogy üzleti titoknak minősüljön minden, amit a gazdaság egyik szereplője annak kíván nyilvánítani. Legfontosabb, hogy semmilyen fogalmi meghatározás ne gátolja a valódi versenyt, mely a piacgazdaság legfőbb eleme. Felhívom még a figyelmet arra, hogy bár e törvény nem említi az érdekképviseleti szerveket, a versenyfelügyeletet ellátó szervek vegyék figyelembe tapasztalataikat addig is, míg az érdekképviseleti törvény megalkotásra kerül.
Összefoglalva: igen fontos gazdasági jellegű törvényjavaslatról van szó. A Versenyhivatal szerepe a gazdasági kibontakozásban igen nagy jelentőségű, és ez a törvényjavaslat tulajdonképpen ezt a célt szolgálja: az igazi piaci jellegű kibontakozást. Ezért a törvényjavaslatot egyes módosításokkal elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
