KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF)
KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF)
KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialistának nevezett politikai, gazdasági rendszer csődjének lényegi oka éppen monopolisztikus szemlélete volt. Kizárólagos ideológia, kizáró hatalom, bármiféle verseny kirekesztése a gazdasági és a politikai tevékenységből vezetett ab ovo a politikai diktatúrához, a feltétlen alávetettséghez, majd gazdasági önkényhez és végül mindez együttesen a reménytelen szellemi és gazdasági pangáshoz.
A monopóliumok megtörése tehát a rendszerváltás kulcsa szerintem. Tulajdonképpen ez a demokrácia lényege.
A tárgyalt törvényjavaslat tulajdonképpen monopólium- és kartell-ellenes törvény, és mint ilyen, feltétlen támogatást érdemel. A gazdasági életben még a szakadék innenső oldalán toporgunk – ha a politikai életben sikerült is változást elérni –, és egy szakadékot nem lehet két lépésben átugrani, mint Churchill mondta volt. Tehát ezt a törvényjavaslatot annak szellemében kell vizsgálni, hogy elegendően nagy ívű-e egy ilyen szükséges ugráshoz.
A kartellekkel kapcsolatban kimondja, hogy a gazdasági verseny tisztaságával és szabadságával összeférhetetlen a vállalkozók olyan összehangolt magatartása, megállapodása, amely az áruk árát vagy a piac felosztását érinti. Egyértelmű jogi fogalmakkal mindenki számára világossá teszi, hogy mi tilos, és mi szabad. Annál inkább sajnálom, hogy később bevezeti a mentesség lehetőségét, a mentesülés lehetőségét, és ennek meghatározását jogilag értelmezhetetlen fogalmakhoz köti szükségszerűen. Olyan fogalmakhoz, mint nemzetgazdasági vagy közérdek. Ez jelzi, hogy milyen mélyen él tudatunkban az a szemináriumi tétel, miszerint a párhuzamos fejlesztés, a verseny pocsékoláshoz, a javak aránytalan túltermelési válságához, ezért egy gazdaságtalan tevékenységhez vezet. Ugyanez a gondolat azonban nemcsak szemináriumi emlékeimből támadhat föl, hanem áll szemben itt a középkori pápai búcsúlevelek példája, amikor mentesülni lehetett a valláserkölcs szerint káros tevékenység alól egy racionális cél – akkor nem nemzetgazdasági érdek, hanem az egyház pénzügyi érdeke – alapján. Mindez a lutheri reformációhoz vezetett, és én is itt állok most, mert másként nem tehetek, és azt kell mondanom, hogy véleményem szerint ebben a Házban mindannyian meg vagyunk győződve arról, hogy csak a tisztességes és szabad verseny vezethet az alkotó emberi tevékenység igazi kibontakozásához, és ezért kérem, hogy a módosító javaslataim indoklását, melyek ebben a szellemben születtek, írásban elolvasva, azokat támogatni szíveskedjék a Parlament. (Taps.)
