RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Zavarban vagyok, mert megint a Parlament építőire kell hivatkozzam: a Magyarországon regnáló királyi családok címerei mellett nem hagytak plusz egy helyet – oda ugyanis a vízügyi lobby címere kívánkoznék, mint a Magyarországon uralkodó egyik legfontosabb királyi családnak a címere… (derültség)
Ezt a témát, amiről tárgyalunk, szívesen választanám ketté és beszélnék csak a vízügyről, hiszen az épített környezet védelme nekem szívügyem, gondolom, ezt nem kell senkinek sem magyarázni, úgyhogy ehhez én nem szólok hozzá, hanem reménykedem, hogy ez a kérdés meg lesz oldva. Korábban megpróbáltam beleavatkozni abba, mert benne volt ennek a minisztériumnak a hatáskörében a lakáspolitika, benne volt az építőipar. Ezekben igyekeztem magam exponálni. Most nincsenek benne, lehet, hogy ebben sikerült közreműködnöm, ennek örülök. Sajnos, a dolog nincs lezárva, mert a vízüggyel még mindig foglalkoznom kell.
Azt hiszem, a környezetvédelmi bizottság rendkívül korrekten járt el, amikor a nevemben átadott a miniszter úrnak – mármint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek – és államtitkárának egy meghívást szóban, hogy valamelyikük képviselje minisztériumát a környezetvédelmi bizottság ülésén. Ez megtörtént. Ebből kifolyólag nem mulaszthatom el – miután a vízügyről egy kíváló előadást hallottunk most, a vízügy nagyszerűségéről az imént –, hogy a kedves rádióhallgatók és tévénézők figyelmét fölhívjam arra, hogy a sorok között ülő képviselő, aki ezt előadta, maga az illetékes államtitkár! Tehát a dologban nem kétséges, hogy szakértő és hogy a saját ügyében pártolólag szól hozzá!
Ugyanakkor ebben az országban a Bős–Nagymaros kérdésben25 – amelyre oly érzékeny ez az ország ma már és azelőtt is az volt –, valamint a vízügyi lobby mutatványszámai, rendkívül látványos mutatványai, amelyek az elmúlt időszakban történtek, meggyőzték ezt a népet arról véleményem szerint, s meggyőztek minket, képviselőket is arról, hogy valamilyen módon korlátozni kell a hatalmukat.
Az érdekesség a dologban az, hogy ez a korlátozás a Környezetvédelmi Minisztérium munkaköri leírásában megtörtént. Ahol nem történt meg, az a törvénymódosítás. Ebből kifolyólag, hogy a két dolog szinkronban legyen, ennél lojálisabb dolgot nem lehetett csinálni, mint megpróbáltam úgy átfogalmazni a törvényjavaslatban leírt mondatokat annak érdekében, hogy azok fedjék a Környezetvédelmi Minisztérium hatáskörébe tett dolgokat például a vízügy vonatkozásában. Majd jött a környezetvédelmi bizottság tárgyalása; megvilágították az agyamat, miszerint ha azt mondom, hogy az eredeti javaslat szerint a környezetvédelmi feladatok tartoznak a minisztérium hatáskörébe, akkor azt mondom, hogyha például jön a nagy olajszennyeződés, akkor ennek a minisztériumnak a hatásköre azt leszedni. És meggyőztek arról, hogyha azt mondjuk ki, hogy a szabályozás, az ellenőrzés, a hatósági feladatok tartoznak a Környezetvédelmi Minisztériumba, az elég, mert elég utasítania a környezetszennyezés megszüntetésére, illetve megelőzésére az azt elkövetőket.
Ugyanaz vonatkozik Szabó Iván MALÉV-példájára; nyilvánvalóan a Környezetvédelmi Minisztérium csak olyan repülőgépek működését engedélyezhetné – ha ez elég erős volna –, amelyek nem okoznak túlzott zajt, nem szennyezik a levegőt olyan mértékben, mint egyes repülőgépek stb.
Tehát a dolog remekül szétválasztható a Szabó Iván-féle vízügyi előadásból is kivéve.
A probléma az: Önök, ha kezükbe veszik a két javaslatot és figyelmesen megtekintik – tehát azt, ami az én nevem fölött a 457-es szám alatt van –, ha kezükbe veszik azt a javaslatot, amit Rajkai Zsolt államtitkár írt alá, amin a 486-os szám szerepel, a kettő között egyetlen szó differencia van, kérem szépen! Tehát magyarul nem egy önálló javaslatról van szó, hanem egy szóról! Ez tautológia; arról szól, hogy a már leírt szövegben mégegyszer leírja a környezetvédelmet, annak érdekében, hátha ezzel a kibúvóval még gyorsan meg lehet gátolni valamilyen módon majd a későbbiek folyamán a környezetvédelmi feladatokat ellátó minisztérium beleszólását a vízügyekbe – majdnem csúnyább szót használtam… Itt ugyanis, tessék megnézni, csak az az egy26 szó van aláhúzva: "vízháztartás, vízminőség, felszíni és felszín alatti vizek…" – nem én soroltam így magamtól föl, az összes szakértőknek ez a véleménye, a környezetvédelmi bizottság így össze is írta, hogy ezt négy szóban kell leírni – "… védelmével összefüggő szabályozási és ellenőrzési feladatok". A "védelmével" összefüggő feladatok azok, amelyek a Környezetvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartoznak.
A Rajkai-javaslat szerint a "védelmével összefüggő környezetvédelmi szabályozási és ellenőrzési feladatok…". Semmit nem jelent az egy szó beszúrása; csak azt jelenti, higgyék el nekem – nyelvészetet tanultam annak idején a bölcsészkaron többek között –, hogy egy kicsi kibúvó arra az esetre, ha a vízügy valamit csinálni akar és a környezetvédelem bele akar beszélni, hátha erre a szóra hivatkozva, azzal, hogy ez nem környezetvédelmi ügy, meg lehet ezt gátolni!
Arra kérem tehát mindazokat, akik végigélték az elmúlt időszakban a vízügyi lobbyval kapcsolatos népi megmozdulásokat, a parlamenti vitákat és sok minden egyebet, gondolják át ezt a pici különbséget, megéri-e; szavazzanak arra, hogy a Környezetvédelmi Minisztériumnak a saját felépítése szerint és a Kormány elképzelései szerint – amik eredetiek – legyen hatásköre arra, hogy a vízügyi kérdésekben az ország környezetvédelmi gondjait méltóképpen képviselje, …és most valami furcsát fogok mondani, ha ez pénzbe kerül, azt is vállalja!
Ugyanis azt, hogy ezt a gazdasági bizottság tárgyalta, nem tudtam! Ha tudtam volna, akkor nyilvánvalóan idejében gondoskodom arról, hogy a már módosított javaslat oda eljusson, mint ahogy az alkotmányügyi bizottsághoz eljutott; gondoskodtam volna arról, hogy én vagy valaki ott legyünk és megindokoljuk. És még akkor is lehet, hogy leszavaztak volna, hiszen a gazdasági bizottságnak nem az az érdeke! Minden alkalommal a környezetvédelem problematikája ebben az országban – teljesen mindegy, hogy erdőkitermelésről van szó, talajminőségről, vízgazdálkodásról – a gazdaságosság szempontjaival ütközik!
Tehát ha a gazdasággal foglalkozó bizottságnak nem tetszik egy, a környezetvédelmet segítő javaslat, ez számomra kézenfekvő és érthető. Nem jelenti azt, hogy a parlamentet ez teljes mértékben befolyásolnia kelljen, inkább higgyen ez esetben mondjuk a környezetvédelmi bizottságnak vagy az alkotmányügyinek.
Azt szeretném, ha a környezetvédelem ebben az országban, az épített és a természeti környezet védelme több jogot kapna az életre, annak érdekében, hogy olyanok, akik a környezetünk, az egészséges környezetünk ellenében a zavarosban halásznak, azoknak a kezére rá legyen csapva, legyen egy minisztérium, amelyik ráüt, és legyenek hozzá eszközeik.
Én szeretem ezeket az elrettentő számokat, hozzá vagyok szokva az elmúlt tíz évben, amióta foglalkozom különböző, hasonló témákkal, hogy rendszerint mondanak egy nagyon nagy számot és ezzel megrettentik a döntéshozókat. Itt tízmilliárdokról volt szó, a két javaslatot ellenző honatya hozzászólásában.
Kérem szépen, ne tessék tízmilliárdokra gondolni, arra tessék gondolni, hogy meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az a minisztérium, amelyet a Kormány a környezetvédelem szolgálatába állít, ellenőrizni tudja a környezetben lejátszódó folyamatokat.
Ha ehhez szükség van pénzre, akkor azt a pénzt vagy külföldről vagy itthonról, valahonnan elő kell teremteni. Az, hogy arra hivatkozunk, hogy pénz kell hozzá, és megvonjuk a környezetvédelem szabályozására, ellenőrzésére, karbantartására a Minisztérium kezéből a lehetőségeket… akkor nincs értelme felállítani.
Én azt kérem Önöktől, hogy fogadják el az én javaslatomat, amely egy szóval rövidebb ugyan, mint Rajkai Zsolté, de azt hiszem, elég konkrét, és pártolják Magyarországon a környezetvédelem ügyét és támogassák a Kormány által szervezett Környezetvédelmi Minisztériumot abban, hogy feladatát minél jobban elláthassa mindannyiunk javára. Köszönöm. (Taps.)
