ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság részletesen foglalkozott az itt szőnyegen forgó módosító javaslatokkal. Ezeket a módosító javaslatokat - a 461-est, a 462-es és a 463-as számút – szótöbbséggel nem fogadta el a bizottság. Ráday Mihály javaslatát elfogadta. Rajkai Zsolt javaslatát tulajdonképpen nem tudtuk tárgyalni, de hiszen itt a különbség összesen egy szó.
Elhangzott igen tisztelt képviselőtársam és a bizottság tagja, dr. Pap János részéről egy olyan célzás, mintha a bizottság tárgyalási menetében eltért volna a Parlament általános szabályaitól. Csak tisztázni szeretném, hogy amikor a napirendben módosítás történt, nevezetesen, hogy ne gátoljuk a Parlament többi bizottságának a munkáját, és az első napirendi pontot megszakítva sorra vettük ennek a törvényjavaslatnak a vitáját, akkor ezt jóváhagyta a bizottság. Úgy döntött a bizottság, hogy az első napirendi pontot megszakítja, és egy másik napirendi pontnak a megvitatására tér rá. Azért, hogy a többi bizottság munkáját ne gátoljuk.
Azt igen tisztelt képviselőtársaim valamennyien elismerték, hogy a bizottság módosító javaslataikat elvetette. Én azt hiszem, hogy a parlamentarizmus alapelveit sértenénk meg, hogyha utólag kétségbe vonnánk bármelyik bizottságnak vagy akár a Parlamentnek a jogát, hogy bizonyos kérdésekben döntsön, szavazással döntsön.
Most egy másik kérdésre szeretnék rátérni. Én azt hiszem, hogy ennek a ma itt zajló vitának van egy mögöttes területe. Nevezetesen az, hogy a tárcák hatásköri elhatárolása minden igyekezet ellenére is roppant mesterséges elválasztása ügyköröknek és összefüggő témáknak. Ezeket valahol egy racionális államigazgatási rendben mégiscsak el kell vágni. Én azt a megoldást, amelyet Ráday Mihály is javasolt, rendkívül elfogadhatónak tartom. Nevezetesen, hogy a szabályozás és az ellenőrzés kérdései egy más tárcához tartozzanak, mint maga a gazdálkodás vagy mint maguknak a folyamatoknak a vezénylése. Azt hiszem, hogy nincs semmi ellentmondás ebben.
Most egy példával szeretném ezt illusztrálni. Teljesen természetesnek tartom – és a világon mindenütt természetes, talán csak Magyarországon nem, sajnos –, hogy egy vegyipari üzem belül nagyon szigorú környezetvédelmi ellenőrző apparátust üzemeltet. Semmi akadálya annak, hogy a vízgazdálkodásnak a folyamatokba beavatkozó szervei maguk is egy belső ellenőrzési rendszert tartsanak fenn és üzemeltessenek. Az egy más kérdés, hogy emellett a Környezetvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozzon egyrészt a normatíváknak a megszabása, másrészt pedig ennek az üzemeltetésnek egy külső ellenőrzése. A vegyipari gyárnak is hiába van egy belső ellenőrzési rendszere, kívülről is ellenőrizni kell, és ugyanez vonatkozik minden gazdálkodó vagy magukat a természeti folyamatokat irányító rendszerekre. Tehát van egy belső ellenőrzési rendszer, és természetesen kell működnie egy külső ellenőrzési rendszernek, amelyik objektív, amelyik a gazdasági folyamatokban nem érdekelt közvetlenül, és amelyiknek tulajdonképpen a hatósági előírások teljesítését kell garantálnia.
A kibontakozás ebből a mindemellett meglévő ellentmondásból, én azt hiszem, attól várható, hogy ha majd a környezetvédelmi kódex létre fog jönni, ha majd a környezettel kapcsolatos mulasztások bűncselekménnyé fognak válni – mint a világ sok országában –, és amikor komoly felelősségre vonás, igenis büntetőjogi felelősségre vonás fogja szavatolni a környezetvédelmi előírásoknak a megtartását. Mert az nem maradhat egy bírságoláson alapuló államigazgatási rendszer keretein belül; amelyek – mint láttuk – eddig teljesen hatástalanok voltak. És ebben a későbbi fázisban, a környezetvédelmi törvény, a környezetvédelmi kódex hatályba lépése utáni időszakban válnak majd alapvetően döntővé a Környezetvédelmi Minisztériumnak a jogosítványai és ellenőrzési jogköre. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)
