SIKLÓS CSABA közlekedési és hírközlési miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési és hírközlési miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési és hírközlési miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedtessék meg, hogy a fogadó tárca álláspontját a vitában én is kifejtsem. A környezetvédelem és a vízgazdálkodás szétválasztása során a döntéselőkészítőket az vezérelte, hogy az arra felkészült, hozzáértő szervezetek gazdálkodjanak az ország természeti erőforrásaival, a környezetvédelmi szervek pedig határozzák meg az ennek során megtartandó környezetvédelmi szempontokat és ellenőrizzék annak teljesülését.
A szakértői tárgyalások is ennek szellemében folytak. Az érintett minisztériumok feladat- és hatáskörének meghatározása során a szakértők két alapelvet tartottak szem előtt. A környezetvédelem megfelelő garanciát kell, hogy kapjon a vízkészletre mint megújuló természeti erőforrásra vonatkozóan. Ugyanakkor a vízügyekért felelős minisztérium tevékenységi köréhez kell, hogy tartozzon a vízzel való gazdálkodási feladatok szakmai irányítása az ehhez szükséges jogosítványokkal együtt.
A joggal elvárt környezetvédelmi garanciákat meggyőződésem szerint a környezetvédelem oly módon kapja meg, ha a környezetvédelmi miniszter feladat- és hatáskörébe kerül az a jog, hogy meghatározza a vízháztartás, a vízminőség, a felszíni és a felszín alatti vizek környezetvédelmi feltételeit, és ellenőrizze azok teljesülését. Mindezek a környezetvédelmi miniszternek a Kormány által megtárgyalt feladat- és hatáskörében világosan és egyértelműen vannak megfogalmazva, mint ahogy arra tisztelt képviselőtársam, Ráday Mihály is utalt. De a döntés megkönnyítéséhez engedtessék meg nekem, hogy ezeket a hatásköröket röviden felsoroljam.
A környezetvédelmi miniszter feladata, hogy meghatározza a vizek minősítési rendszerét, kutatásuk, feltárásuk környezetvédelmi szempontjait. Meghatározza a vizekbe történt beavatkozások környezetvédelmi feltételeit és érvényre juttatja azok teljesülését. Meghatározza és érvényre juttatja a vizekre, az azokra ható beavatkozásokra, a beavatkozások hatásaira irányuló adatgyűjtés, tárolás, feldolgozás környezetvédelmi szempontjait, irányítja a vizek környezeti értékelését. Meghatározza a környezetre káros, illetőleg veszélyes vízszennyezést, továbbá a szennyező anyagok megengedhető határértékeit. Közreműködik a vizek védelmére irányuló szabályozás- és követelményrendszer kidolgozásában. Ellátja az előzőekkel összefüggő hatósági, illetve szakhatósági teendőket. Meghatározza a vízkárokkal és a rendkívüli vízszennyezésekkel összefüggő, a környezetet érő károk elhárítási feladatait, és irányítja azok végrehajtását. Figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezet minőségének vízgazdálkodási eszközökkel való javítására irányuló tevékenységét.
A felsorolás is mutatja, hogy a környezetvédelmi miniszter a vízháztartási, a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében jelentős szabályozási jogosítványokkal rendelkezik, de nem mindenre, hanem csak a feltételrendszer megfogalmazására kiterjedően. Joggal tehetik fel azt a kérdést, hogy mely – védelemmel összefüggő – szabályozási feladatok azok, amelyek a vízgazdálkodásért felelős miniszternél kell, hogy maradjanak és miért.
Erre a válasz röviden úgy fogalmazható meg, hogy az operatív védelmi beavatkozások szabályozása, és ennek oka az a tény, hogy a gyakorlatban elválaszthatatlanok a gazdálkodási és védelmi feladatok. Néhány példa erre:
A tiszavölgyi vízgazdálkodási rendszer vízkormányzásának szabályozásában egyszerre kell figyelembe venni az öntözésre biztosítandó vízhozamot, a környezetvédelmi célból leeresztendő élővizet és a vízminőségi célból a Körös-völgybe vezetendő vízmennyiségeket.
Hasonlóan elválaszthatatlan egymástól a tavak, tározók, így a Balaton, a Velencei-tó vízszintjének, vízminőségének, hasznosításának szabályozása. De nyilvánvaló a rendkívüli vízszennyezések gyors elhárításának és hasznosíthatóságának16, feltételeinek összefüggése is.
Mindezek azt teszik szükségessé, hogy az operatív védekezés és az operatív gazdálkodás az üzemeltetői feladatokat ellátó vízügyi szervek kezében maradjon. Mindez szükséges azért, mert a vízgazdálkodással összefüggő felelősség vállalása, a kötelezettségek teljesítése nem lehetséges jogok nélkül. Az előterjesztés csak annyi jogosítványt, hatáskört irányoz elő a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, illet-ve újabb nevén a Vízügyi Minisztérium számára, amennyi a reá háruló kötelezettségek ellátásához nélkülözhetetlen.
Ezért kérem tisztelt Képviselőtársaimat, hogy az eredeti előterjesztés Rajkai Úr, képviselőtársam, módosításával történő elfogadásához járuljanak hozzá. Köszönöm szépen. (Taps.)
