SZENTÁGOTHAI JÁNOS (MDF)
SZENTÁGOTHAI JÁNOS (MDF)
SZENTÁGOTHAI JÁNOS (MDF) Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Elnök Úr! Engem a benyújtott szövegvariáns elkészítésében az vezérelt, hogy egy kicsit oldjam azt a kifogásolt és tényleg nem egészen szerencsés látszatot, mintha itt az egyházaknak már ebben a fázisában különleges prioritást kellene nyújtani. Tökéletesen megnyugtat, ha a kormányzat szándéka az egyházak vagyoni helyzetének egy egységes törvényalkotási koncepció keretében való megoldása. Nem feltétlenül tartom szükségesnek, hogy ebben a valóban tűzoltó jellegű és tényleg nagyon sürgős törvényalkotásban szerepeljen.
Éppen az előbb is elmondtam, abban az esetben, ha ez az ügy hátráltatná vagy veszélyeztetné ennek a javaslatnak a mai lezárását, akkor inkább visszalépnék - persze annak a jogomnak a fenntartásával, hogy erre teljes részletességében visszatérjek.
Azért nem értettem egészen egyet és azért javasoltam variánst az 5. ponttal kapcsolatban, mert nézetem szerint itt sokkal tágabb csoportról van szó, mint amelyek közvetlenül az egyházak tulajdonához tartoztak. Emlékeztetném arra, hogy volt olyasmi is, mint a KIE - Keresztény Ifjúsági Egyesület -, amely nemzetközileg a YMCA vagy YWCA - Young Men's Christian Association and Young Women's Christian Association - nemzetmozgalomnak volt része. Ennek van egy pompázatos objektuma. Kérem, a színészek ne ijedjenek meg, természetesen nem óhajtom visszaperelni tőlük, hiszen ott van a színészképző főiskola. Nem is hiszem, hogy valakinek reális terve vagy célja lehetne ennek a - sajnos, tönkretett - mozgalomnak a semmiből való helyreállítása, amikor az egyháznak van bőségesen problémája.
Engedjék meg, hogy ezt a kérdést tovább ne részletezzem: inkább visszalépek, hogyha ez a legkisebb veszéllyel járna arra nézve, hogy a javaslatot nem tudjuk pozitív értelemben lezárni. Ezt olyan fontosnak tartom.
Elnézést kérek, amiért ezzel zavart okoztam, de megvolt az okom - hosszas, részben filozófiai jellegű fejtegetésben is megfogalmazhatnám, mire gondoltam.
Talán nem fogják a Kereszténydemokrata Néppárt részéről a vitában részt vevők félreérteni álláspontomat. Én a legvadabb Rákosi-időkben sem hagytam a legkisebb kétséget az iránt - és később, az Akadémia elnökeként sem -, hogy a zsidó-keresztény világrendnek - hangsúlyozottan azért fogalmazok így, mert politikai szempontból és az erkölcsi világrend szempontjából a kettő között nincs különbség - elkötelezett híve vagyok, s fontos szerepének helyreállításáért fogok ebben a Parlamentben is síkra szállni, küzdeni. (Taps.) Nem azért mondtam, hogy tapsot váltsak ki.
Remélem, nem fogják félreérteni, hogy én itt azért bizonyos mértékig a 45 év alatt az egyházak részéről tapasztalt, nem egészen szerencsés kompromisszumok sorozata után úgy vélem, az egész folyamatot visszapörgetni, az egy hosszadalmas és fájdalmas folyamat lesz.
Mint ahogy a Magyar Tudományos Akadémián is megvallottuk, hogy a hatalommal az ügy érdekében kompromisszumokat kötöttünk - annak idején én magam is részt vettem benne -, utólag sem tudom úgy látni, mint ha el lehetett volna kerülni. Jobb lett volna, ha esetleg kimentünk volna az utcára és botrányt csináltunk volna bizonyos fázisban - de azt hiszem, 1985-ig, amíg az Akadémia elnöke voltam, ez nem lett volna reális.
Nem akarom tovább folytatni a személyes véleményemet ezzel kapcsolatban. Javaslom, hogy a békesség kedvéért, s azért, hogy ez a törvényjavaslat minél előbb tető alá kerüljön, talán ne erőltessük most ezt az 5. pontot - pláne, mert azt hiszem, a kormányban lehet annyi bizalmunk, hogy elhisszük, egy valóban jól átgondolt koncepció alapján egységesen tudja rendezni a kérdést. (Taps.)
