NAGY ATTILA (MSZP)
NAGY ATTILA (MSZP)
NAGY ATTILA (MSZP) Én a kérdéshez egy más fajta aspektusból szeretnék hozzászólni. Tisztelt Elnök úr, Tisztelt Ház!
Mi itt olyan magabiztossággal beszélünk alkotmánymódosítási indítványokról, amelyek során én a vitában nem tudom megérteni azt a fajta konokságot, amit a jogügyi bizottság tanúsít egyes indítványokkal kapcsolatban, mert egyes indítványok az általuk javasolt módosítást érdemben nem érintik, mint például az SZDSZ indítványa volt az előző módosítási tárgyalás során, másodsorban pedig olyan kiegészítést tartalmaznak, amely ugyancsak megszünteti a régi rossz hagyományt, ugyanakkor az aggódó embereknek - mert meg kell mondanom, hogy Torgyán úrnak teljesen igaza van - vannak ezekkel az alkotmánymódosításokkal kapcsolatban aggódó feszültségeik, nem azért, mert hozzányúltunk az alkotmányhoz, hanem azért, mert ezek a kezdeményezések a formálisan vagy valóságosan meglévő jogok, akár parlamenti, akár társadalmi jogok beszűkítését mutatják.
Mi itt nagy magabiztossággal lépünk fel a nép nevében, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon speciális parlamentben ülünk, mégpedig azért, mert ez a Parlament a jelenlegi magyar nemzet érdektagoltságát és nézettagoltságát nem pontosan fedi le. (Zaj.) Ezt én úgy értem, hogy az én véleményem szerint az abszolút többséggel rendelkező Demokrata Fórumra gyakorlatilag a magyar szavazó embereknek 22%-a szavazott, és a második fordulóban az MSZP-sektől kezdve az SZDSZ-ig mindenki, aki az adott körzetben ezt látta a jobbik megoldásnak. Tehát a Demokrata Fórum többsége már önmagában is egy társadalmi konszenzus, már önmagában is egy társadalmi kompromisszum.
Ha arra gondolunk, hogy ebből a Parlamentből kimaradt közel 43 párt, gomba módra szaporodnak a különböző érdekeltségű szakszervezetek, szövetségek, ez nem demagógia, ezek a társadalomban élő külső tények, amik kívül vannak a parlamenten.
Megértem, hogy azt a kötelezettséget nem lehet fölvállalni, hogy a Kormány minden esetben szervezzen társadalmi vitákat. De arra lehetne törvénygaranciát adni, hogy a szakbizottságok kötelességszerűen hallgassák meg az érintett érdekszervezetek szakembereit.
Tudniillik ezek a csoportosulások nem várhatnak arra a kegyre, hogy rászánom magamat a velük való tárgyalásra, vagy nem szánom rá. Ennyi kötelezettséget magára vállalhat az új magyar parlament, az én vélemény szerint. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
