HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kiss Gyula miniszter úr! Mindenekelőtt szeretném pontosítani a témakört, amelyben kérdezek, a címből talán nem egészen egyértelmű. Az 1945 és 1963 közötti törvénytelenségekkel kapcsolatos kártérítési ügyek intézésére irányul majd a kérdésem.
A sztálinizmus és az előző rendszer által politikai okokból meghurcoltak, elítéltek havi nyugdíjkiegészítésben és szerény kárpótlásban részesülhetnek. Az elhurcolás, a fogságban töltött évek nemcsak az áldozatok lelkében és egészségében okoztak gyógyíthatatlan sebeket, de őket egész életükre megkülönböztetetten hátrányos anyagi helyzetbe is sodorta.
Vannak, akiknek a kárpótlás gesztusértéke a fontosabb, de sajnos egyre többen vannak, akik számára az ígért segítség a súlyos anyagi gondok enyhülését is jelentené. A segítség azonban nagyon lassan érkezik. Fogadóóráimon a jogosultak közül sokan keresnek meg, akik nem arra kérnek, hogy követeljek a nevükben, hanem arra, hogy kérdezzem meg: miért olyan nagyon hosszadalmas az ügyintézés; miért nem kapnak legalább egy sokszorosított visszaigazoló mondatot arról, hogy a múlt évben vagy hónapokkal ezelőtt elküldött levelük megérkezett, ügyükkel foglalkoznak, várjanak türelemmel.
Nem a Kárpótlási Hivatallal kapcsolatos, de kérésemet érinti a következő szomorú és tanulságos eset is. Az egyik áldozat, aki a recski táborban súlyos egészségkárosodást szenvedett, a Belügyminisztérium titkárságához fordult 1989. szeptember 5-én igazolásért. Ez év február 5-én írásban sürgette kérelmét. Február 16-án a Belügyminisztérium titkársága értesítette, hogy kérelmét illetékességből elküldték az Igazságügyi Minisztériumba. Február 28-án ott sürgette ügyét. Március 12-én az Igazságügyi Minisztérium értesítette, hogy kérelmét illetékességből továbbították a Belügyminisztérium titkárságához. A kör bezárult. Azóta csend van, nem tudni, most hol fekszik, vagy merre ingázik a kérelem.
Sokan sürgetni sem merik ügyük intézését, mert egy riportban elhangzott, hogy aki ezt teszi, annak az aktája a sorból való kiemelés miatt hátrább kerül. Tudom, hogy több mint kétszázezer azok száma, akik bejelentett igényük kielégítésére, kérelmük intézésére várnak. Tudom, hogy az igények feldolgozása óriási adminisztratív feladat, de mégis meg kell jegyeznem, ha valóban vigasztalni, adni, segíteni akarunk, kevésbé bürokratikusan, de sokkal szervezettebben kellene intézni ezeket az ügyeket.
Kérdezem ezek után a tisztelt miniszter urat: mikorra várható, hogy a kérelmek intézése naprakész lesz, mikorra várható, hogy a benyújtott kérelmek a szokásos eljárási határidőn belül elintézést nyerjenek? Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
