GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Mivel kérdeztek, akár kívánok, akár nem, muszáj.
Elnök Úr! Képviselőnő! Tisztelt Országgyűlés! A tázlári választáson hat polgármesterjelölt indult és a dolgok rendje az, hogy egyikük nyert nagy többséggel. A tisztelt képviselőnő kérdésében is említett okokra hivatkozva választási törvény megsértése miatt a helyi választási bizottsághoz kifogás érkezett az egyik alulmaradt jelölttől. Ezt a kifogást elutasították. A kifogás elutasítását követően a kérelmező fordulhatott a városi bírósághoz, ezt meg is tette, ezt úgy hívják, hogy jogorvoslati kérelem, ennek sem volt sikere.
Ez ellen a bírósági végzés ellen a törvény további jogorvoslati fellebbezést nem enged, ez jogerő és itt kerül a választási ügybe az ügyészség, mert a bíróság jogerős határozata ellen, miként arra Morvay államtitkár úr is utalt, a legfőbb ügyész törvényességi óvást nyújthat be, és az erre irányuló kérelmet a városi bíróság döntésével elégedetlen kérelmező be is nyújtott, de egyszerre többet. Az egyiket a megyére, a másikat a Legfőbb Ügyészségre és a megyei főügyészségre érkezett beadvány egy büntető feljelentést is tett, tehát egyszerre három irányba kezdett el működni a jogi hivatal.
A megyei főügyészség a törvényességi óvás kezdeményezésére okot nem látott, és erről nyomban értesítette a kérelmezőt.
Szükségesnek tartotta viszont, hogy kiegészítsék a büntetőügyben a feljelentést és ez azzal járt, hogy ennek az ügynek az iratai majd egy hónapot a rendőrségen időztek, mialatt az összes többi ügy nem intéződött. Emiatt csak a kérelmező újabb beadványa nyomán december közepén kerülhetett sor a törvényességi óvás iránti kérelem érdemi elbírálására a Legfőbb Ügyészségen. Ennek alapján én arra jutottam, hogy törvényességi óvást nyújtok be a Kiskőrösi Városi Bíróság végzése ellen. Ebben kérem, hogy a végzést helyezzék hatályon kívül, a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítsák. Ezt az óvást e hét pénteki napján fogja tárgyalni a Legfelsőbb Bíróság.
Ami a választási ügyeket általában illeti, ezekben az ügyészség közvetlenül nem folytathat vizsgálatot, mert ez egyrészt a választási bizottságnak, másrészt pedig a bíróságnak a dolga. Az ügyészségnek csak akkor jut szerep, ha a bíróságnak a jogerős határozata törvénysértő vagy pedig megalapozatlan. Ekkor lehet törvényességi óvást benyújtani. Pont abban, hogy ennek a törvényességi óvásnak a feltételei fennállanak-e vagy sem, tért el a jogi álláspontja a Megyei Főügyészségnek és a Legfőbb Ügyészségnek. Csak három napot kell várni, hogy kiderüljön, ebben a kérdésben most ki gondolkodott helyesen, ki értelmezte helyesen a választási törvényt. Ha a Legfelsőbb Bíróság az óvásom elutasítja, akkor ezzel a jogi eljárás befejeződik. Ha helyt ad, akkor az ügy visszakerül a városi bírósághoz, amelyiknek az lesz a dolga, hogy állapítsa meg, tényleg mi történt. Az ügyészi szervek az eljárás során törvényt nem sértettek, határidőt nem múlasztottak el. Az ügy a párhuzamos ügyintézés miatt mégis elhúzódott és ennek Tázlár népe látja kárát, mert benne a levegőben a bizonytalanság.
Megvizsgáltam azt, hogy ki hibáztatható az ügy elhúzódásáért és arra jutottam, hogy én magam. Ha a hozzám érkezett beadvány kiszignálásánál az iratra ráírom, hogy soron kívül intézendő, akkor ma jobb lenne a lelkiismeretem és az ügy jogi része már lezáródott volna, ezért a tázlári választókat tisztelettel megkövetem.
Ami a bizonyítékok sorsát illeti, a bírósági, illetve ügyészségi iratokhoz csatolt dokumentumok természetesen rendelkezésre állnak és a Belügyminisztérium is intézkedett a választási okmányok megőrzése iránt, erről megbizonyosodtam. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
