SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat jogi megfogalmazásában működtem közre, ezért néhány kérdéssel szeretnék foglalkozni, kiegészíteni a Kőszeg Ferenc által elmondottakat, illetőleg szeretnék reagálni a MSZP beadott módosítási csomagjára.
Az egyik leglényegesebb jogi kérdés ebben a témakörben az volt, hogy az Alkotmánybíróság tavaly ősszel a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, ennek pótlására már a jelenlegi Parlament hozott egy új rendelkezést.
Az Alkotmánybíróság azt kifogásolta, hogy a személyi jövedelemadó alapjával szemben a korábbi törvényszöveg alapján csak a szakszervezeti tagdíjat lehetett elszámolni, nem általában a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat. Az új törvényszöveg ezt a problémát megoldotta, a jövedelemadó-törvényben már általánosságban bármiféle munkavállalói érdekképviseleti tagdíj elszámolása lehetségessé vált. Ez azonban a kérdésnek csak a formai oldala.
A tartalmi oldala az volt, hogyan lehet ezt a tagdíjat beszedni. A beszedésnek sokkal kényelmesebb és egyszerűbb módja az, hogy a munkabérből ezt azonnal a bérszámfejtéskor levonják és utalják. Ez többek között azért is pszichológiailag sokkal egyszerűbb, mert nem minden alkalommal kerül választási lehetőség elé a munkavállaló, nem minden alkalommal megveszi ezt a bélyeget, hanem egyszer tesz egy nyilatkozatot és az évekig eláll.
Nyilvánvaló, hogy egy adott belső vállalati struktúrán belül – különösen ha ott sok minden nem változott az elmúlt másfél, két évben – különösebb bátorság kell még mindig a korábbi vitában hangsúlyozott szempontok miatt ahhoz, hogy valaki odamenjen és azt mondja, hogy én már nem kívánom, hogy a továbbiakban a munkabéremből vonják le ezt az összeget. Ez a kérdés tehát nem biztosított esélyegyenlőséget a tagdíj beszedése oldaláról. Továbbra is felvetődtek azok a gondok, hogy az újonnan szerveződő munkavállalói érdeképviseleti szervezetek, az új munkástanácsok stb. nem tudták elérni az adott munkahelyeken a már ismertetett – részben politikai – szempontok miatt is, hogy azonos elbírálásban részesüljenek a hagyományos szakszervezetekhez képest. A válasz nagyon egyszerű volt: a SZOT-nak volt egy 1987-es határozata, az a SZOT-ra, illetőleg a jogutódjaira vonatkozott, a többiekre nem. Ennek megfelelően más részére ezt a levonást nem teljesítették.
Az Alkotmánybíróság döntésének a teljessé tétele érdekében szükségessé vált egy joghézagnak a megszüntetése. Azért vagyok kénytelen joghézagra hivatkozni, mert a SZOT-határozat jogszabálynak semmilyen formában nem tekinthető, ugyanakkor pedig olyan kérdést rendezett, amely különböző munkavállalók és különböző érdekképviseleti szerveknek a viszonyát rendezi. Ezt a joghézagot kívánja többek között eltüntetni az általunk beterjesztett törvényjavaslat. Ennek az egyik legfontosabb elve az, hogy mindenféle diszkriminációt kiszűrjön.
Szabaddá teszi a munkáltató részére, választhat, kívánja-e a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat levonni vagy nem kívánja. Ha azonban kívánja, bárkivel szemben ezt elvállalta, akkor többet mással szemben ezt ne tagadhassa meg. Ha pedig a továbbiakban ez esetleg számára nehézkessé válik, akkor valamennyi ilyen levonást egységesen szüntethet meg.
Az általunk előterjesztett törvényjavaslatnak ez az egyik leglényegesebb eleme, hogy mindenféle diszkriminációt kiszűrjön, azaz ne a pillanatnyi vállalati erőviszonyoknak megfelelően döntsön a vállalat vezetése, hogy ez számomra szimpatikus szervezet, az ő számára levonok, e munkavállalónak levonok, a másik szervezet részére nem, a másik munkavállaló részére nem teljesítem ezt a kötelezettséget. Ez annyira kemény alapelve a jogszabály-tervezetünknek, hogy ebből semmiféle engedményt a módosító indítványok kapcsán az előterjesztők nem kívánnak tenni. Nem hinném, hogy az alkotmányossággal összeférhető lenne bármiféle diszkriminációnak a megengedése.
A törvényjavaslat előkészítése során mind a hat parlamenti pártot megkerestük a korábbi tervezettel. Tudomásul vettük azokat az észrevételeket, amelyek a tavaly őszi bizottsági üléseken elhangzottak, és így próbáltunk egy olyan tervezetet előterjeszteni, amely ellen remélhetőleg különösebb kifogások nem lesznek. Természetesen a továbbiakban is bármiféle kevésbé lényeges, szóhasználattal kapcsolatos, jogi fogalommal kapcsolatos észrevételt akceptálni fogunk. Nem fogunk részletkérdések miatt vitatkozni.
Nem vitás, korábban is az engedményezés szót használta az MSZP a személyijövedelemadó-törvény kapcsán előterjesztett indítványában. Mi is ezt a kifejezést használtuk, ha ezen kifejezés, jogi fogalom ellen bárkinek kifogása van, természetesen ezen nem fogunk vitatkozni.
Hogyha ezt az intézményt megbízásnak nevezzük, de a lényege ugyanaz, semmi nem fog változni a törvényen. Nem tudjuk azonban elfogadni a koncepcióval kapcsolatos vitát. Ebben a körben a módosító indítványokkal nem tudunk egyetérteni, itt különösen két olyan kérdéssel nem tudunk egyetérteni az MSZP módosító csomagjából, amely ezt érinti.
Az egyik ilyen kérdés, hogy az MSZP módosító csomagja ezt az esélyegyenlőséget tulajdonképpen annullálná azzal, hogy a munkáltató az egyes érdekképviseleti szervekkel külön-külön kötne megbízási szerződést, és ennek a szerződésnek nem lenne hatása az egyéb érdekképviseleti szervekre. Ezt nem tudjuk elfogadni, ez együtt járhat a jelenlegi helyzetnek a további rögzítésével, azaz azzal, ha a munkáltatónak – mondok egy példát – a MSZOSZ utódszervezete a szimpatikus, vele megköti ezt a szerződést, a Ligával vagy a Munkástanáccsal – vagy még sorolhatnám – nem köti meg ezt a szerződést. Ez a módosító javaslat ezt lehetővé tenné.
A másik kérdés, amelyben szintén az első előterjesztéstől kezdve mindhárman következetesek voltunk, és azok is maradunk, hogy ezt a kérdést eddig jogszabály nem rendezte. Éppen ezért a korábbi SZOT-határozat alapján kialakult gyakorlatot az új törvénnyel meg kívánjuk mindenképpen szüntettetni, és ragaszkodunk ahhoz, hogy ezeket a nyilatkozatokat kizárólagosan az ennek a törvénynek megfelelően elkészített újabb nyilatkozatok alapján lehessen ezeket a levonásokat a későbbiekben teljesíteni.
A bizottsági vitára remélhetőleg holnap mindenképpen sor kerül, az alkotmányügyi bizottságnak a napirendje ezt már tartalmazza. Hangsúlyozzuk, a módosító indítványokban maximálisan rugalmasak kívánunk lenni, de szeretnénk, hogy ez a kérdés végre rendeződjék, és az egyéves huzavona végére pontot tehessünk azzal, hogy még ezen a héten meghozza az Országgyűlés a törvényt. (Taps.)
