CSÉPE BÉLA (KDNP):
CSÉPE BÉLA (KDNP):
CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam frakciónk véleményét erről a törvényjavaslatról.
Engedjék meg, hogy én is azzal kezdjem, érdekes, hogy a kárpótlással kapcsolatos vitának mennyire más volt a légköre, mint ezé. Holott én megkockáztatom azt a véleményt, hogy itt egyáltalán nem kisebb ügyről van szó. Kárt ugyanis nemcsak azzal lehet okozni, hogyha tulajdont vesznek el, hanem azzal is, hogyha az állami vagyont, a közpénzt hűtlenül kezelik; márpedig itt több mint 40 éven keresztül a közpénzek kezelése pazarló és diszfunkcionális volt. És ennek az elemei még jelenleg is megvannak.
Véleményem szerint a közpénzeknek ilyetén való kezelése az elmúlt 40 évben nagyobb kárt okozott az állampolgároknak – beleértve azokat is, akiktől tulajdont vettek el – mint a kárpótlásnak a tárgyát képező tulajdonok. Erre alapozva mondanám azt, hogy ennek a törvénynek igen nagy a jelentősége, és igen fontos, hogy az Állami Számvevőszék megfelelő szabályozást kapjon, megfelelő jogi környezetben végezhesse munkáját.
Az állami költségvetéshez tartozó pénzek, az önkormányzati pénzek, a társadalombiztosításhoz tartozó pénzek, maga az állami vagyon egy olyan óriási közpénz fogalma alá tartozó komplexumot képez, amely csak aláhúzza ennek a törvényjavaslatnak a jelentőségét. És itt eszembe jut – ismét célozva a múltra –, hogy az elmúlt 40 év alatt a pártállammal összefonódott csúcsellenőrző szerv, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság tette tulajdonképpen lehetővé azt a fajta károkozást, amit én az előbb egészen röviden érintettem. Nos, ez a csúcsszerv, mint fő-fő ellenőrző szerv kezében tartva mindazt a jogi lehetőséget, amellyel befolyásolhatja akár a gazdálkodókat, akár a közpénzek kezelését, lehetővé tette azt a rablást, ami történt.
Nyilvánvaló, hogy akkor a KNEB utódjaként – de ez az utód szó itt semmiképpen nem jó, hanem a témában az utódként megjelölt szervnek, az Állami Számvevőszéknek nyilván egészen másnak kell lennie, a felállásnak, a helyzetének, a jogi körülményeinek. Ezért mi örömmel üdvözöljük ezt a törvényjavaslatot és mi is hangsúlyozzuk és megdicsérjük az ad hoc bizottságnak a munkáját. Egy ilyen fontos kérdésben most az a különös helyzet van, hogy egy bizottsági önálló indítvány alapján fog a tisztelt Ház törvényt alkotni.
A magam részéről ezzel kapcsolatban még azt szeretném kiemelni, hogy a Parlamentnek való alárendelés teljesen helyénvaló. Ezzel kapcsolatban azonban arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy magának a Parlamentnek a munkájához is szükség van erre a szervre, az Állami Számvevőszékre. És itt merül fel az a gondolat, megítélésünk szerint is szükséges az a bizottság, amelyet a törvényjavaslat tartalmaz. Tudniillik maga a költségvetési bizottság szerteágazó feladatainál fogva nem tudja kellő módon ellátni az Állami Számvevőszékkel való kapcsolatot. Ez a kapcsolat semmiképpen nem lehet valamiféle utasításokkal való dolgozás, mert az Állami Számvevőszéknek a függetlenségét kell biztosítani elsősorban a végrehajtó hatalomtól, és ez nagyon jelentős, mert ez a KNEB szempontjából teljesen nem így volt, éppen ellentétje volt ennek – tehát a végrehajtó hatalomtól való függetlenséget és a Parlamentnek való alárendeltséget mi úgy fogjuk fel, hogy ezzel van biztosítva az Állami Számvevőszéknek az a szakszerű munkalehetősége, hogy a jövőben a közpénzek megfelelően legyenek kezelve.
Szeretném felhívni a figyelmet egy problémára, amit felfedeztünk a törvényjavaslatban az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. A 16. §-ban szerepel olyan összeférhetetlenségi szempont, amely az e területen dolgozók múltjával, rokoni állapotával kapcsolatos. Ugyanakkor a 18. § jelzi, illetőleg előírja, hogy amennyiben összeférhetetlenség van, akkor ezt meg kell szüntetni. Nyilvánvaló dolog, hogy a múlttal és a rokoni állapottal kapcsolatos helyzet megszüntetése nem jöhet számításba, ellenkezőleg, a 19. §-ban szereplő összeférhetetlenségek azok, amelyek megszüntethetik, tehát itt van a jogszabályban egy téves hivatkozás véleményünk szerint, kérjük, hogy ezt a bizottság majd nézze meg.
Külön üdvözöljük azt, hogy a költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknél a pénzkezelés szintén nyomon lesz most már követve ennek a törvénytervezetnek az elfogadása után. Magam is részt vettem a költségvetési támogatásban részesülő társadalmi szervek részére a pénzelosztást végző ad hoc bizottságban. Úgy vélem, hogy a majd ennek a törvénytervezetnek elfogadásával kapcsolatban megalakuló bizottság vehetné át ezt a feladatot is, amely, mint emlékezünk rá, milyen nehézséget okozott a tisztelt Háznak, amikor a bizottság javaslatát kellett tárgyalni.
Úgy vélem, hogy ezt is eme törvényjavaslat kapcsán lehetne megfelelő mederbe helyezni.
A hatályba lépéssel kapcsolatban az a véleményünk, hogy ez a törvény kihirdetése napján lépjen élebe, hiszen vannak olyan feladatok, amelyeket azonnal meg kell oldani. Meg kellene vizsgálni azonban azt, hogy egyes rendelkezések, különösen a konkrét ellenőrzés területén, csak 92. január 1-jétől lépjenek hatályba, erre lehetne egy külön klauzulát beiktatni, hogy melyek azok a paragrafusok, amelyek később lépnek élebe. Úgy véljük azonban, hogy magának a törvénynek a kihirdetése minél hamarabb szükséges, hogy ezen a téren is megszülessen az a jogalkotás, amelynek szükségességére rámutattam.
Egyetlen gondolattal fejezem még be. Úgy vélem, hogy ez a kétharmados törvény, amely nagyon fontos területet érint, abba a kategóriába fog tartozni, ahol konszenzus lehetséges. A magam részéről mindig szeretek erre rámutatni, hogy vannak olyan alapvető, fontos dolgok, amelyekben a konszenzus szükségessége nagyon fennáll, és ezért örömmel üdvözöljük, hogy az a benyomásom, az a véleményünk, hogy ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban ez már nagyjából ki is alakulhat. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
