PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
PINTÉR JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A bizottság vitájában kifejtettem azt a véleményt, hogy nem aszerint kell csak megítélni a környezetvédelmi gazdálkodást és helyzetet, hogy megnézem a Környezetvédelmi Minisztérium költségvetését, hanem a gazdaság irányítását végző minden tárcának a költségvetését végig kell nézni ahhoz, hogy fel tudjam ismerni a tárcák különböző részeinél lévő környezetvédelmi célokat, feladatokat meghatározó költségelemeket.
Miután a bizottságban a szavazás úgy történt, hogy hatan a költségvetés elfogadása mellett, hatan ellene szavaztak, és ketten tartózkodtak, ezért ennek a helyzetnek a változtatására szabad legyen néhány konkrét példát elmondanom, amely nagyon elgondolkodtat bennünket. Azt nem lehet megtenni, hogy más tárcáknál lévő beruházásokat a Környezetvédelmi Minisztérium költségvetésébe tegyük bele, mert nem oda illik.
Konkrétan: 1991-ben a közlekedési, hírközlési, minisztérium tárcájánál vasút-korszerűsítésre, fejlesztésre egy fillér nem állt rendelkezésre. 1992-ben vasút-korszerűsítésre és fejlesztésre 2 milliárd 590 millió forint van betervezve. Ez azt is jelenti – több más mellett –, hogy az áruszállításnak a lehetőségeit is meg kívánja oldani a tárca, mert tudvalevőleg a vasúton történő áruszállítás belföldön és külföldre szólóan egyaránt sokkal környezetbarátabb, mintsem a közúti árufuvarozás, amit teherautóval bonyolítanak le, és levegőt szennyez. Nem beszélve ennek a gazdasági hatásairól. Az egy külön misét érdemelne meg, hogy mennyivel olcsóbb a vasúti áruszállítás, pláne ha azt komfortosítják.
Ebből következően az én szemüvegemen nézve igenis egy nagyon konkrét, hatékony környezetvédelmi beruházás történik 1992-ben, és ezt nem lehet – ezt a beruházást, ezt a fejlesztést – áttenni a környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe és tárcájába és költségvetésébe, mert nem oda illik. Speciálisan a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kompetenciájába tartozik.
Egy másik ugyanilyen példa: 1991-ben a vízminőség védelmére ez a tárca 125 millió forintot tervezett be. 1992-re 460 millió forintot tervezett be, tehát háromszor annyit fordít a víz minőségének a javítására, mint az 1991. évben. Ezt sem lehet – ezt a beruházást – átcsoportosítani a vízügyi, közlekedési minisztériumtól a környezetvédelmi minisztériumhoz, mert speciálisan odatartozik. És ez is azt jelenti, hogy igenis hasznos dolog a környezetvédelem érdekében valóan, hogy ez a beruházás megvalósuljon.
Vagy mondanám a Népjóléti Minisztérium tárcájánál, hogy immissziós hálózat müködésére 1991-ben nem volt semmi betervezve, 1992-re 30 millió forint van betervezve, amely éppen a levegő szennyezettségének a mérési rendszerét van hivatva kiszolgálni, amelynek a hatásai később fognak jelentkezni.
De nem volnék kisgazda, ha a Földművelésügyi Minisztérium tárcája keretén belüli beruházásokról nem tennék semmi említést. Azon túlmenően, hogy a talaj szennyezettségét a túlzott mértékű műtrágya-felhasználás van hivatva szolgálni, a minisztériumnak a talaj- és növényvédelmi intézményhálózata, amely egyébként hatósági feladatokat lát el, azonkívül, hogy utasításokat, irányelveket ad, hogy ne szennyezzék túlzott mértékben indokolatlanul a talajt, mert az az emberi egészségre is ártalmas, ezt még hatósági ellenőrzés útján is tudja végrehajtani, nem beszélve arról, hogy ma már az árviszonyok is beleszólnak abba, hogy egyre kevesebb műtrágyát használnak föl, és csak a tényleg szükséges mennyiséget fogják a későbbiekben felhasználni. Ez az emberi életre vonatkozóan is rendkívül hatásos, és igenis környezetbarát és környezetben teendő intézkedés. Ezt sem lehet, ezeket a költségtényezőket sem lehet a környezetvédelmi minisztérium tárcája költségvetésébe betenni, mert speciálisan a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik.
De ennél sokkal fontosabb az a zöld program, amelyet az erdőtelepítéssel hirdettek meg éppen 1991-ben, és jövő évben fokozottabban növelni fogják, azt tudniillik, hogy 1991-től 2000-ig, az elkövetkező tíz évben 150 ezer hektár új erőtelepítés történik Magyarországon, és 2050-ig további 700 ezer hektár erdő telepítése fog történni. És miután a környezetvédelem nem egy rövid távú feladat, hanem igenis hosszú távon kell benne gondolkodni, mert ugye, 40 esztendőn keresztül az ipari és mezőgazdasági struktúra imilyen kiépítése történt meg, amilyen történt, ugyanakkor elhanyagolódott a környezetvédelemnek a kiépítése, és ezt utol kell érni, ezt meg kell tenni, csinálni, de ez hosszabb időt fog igénybe venni. És ha ez az erdőtelepítés befejeződik, akkor Magyarországon 1 millió 700 ezer hektár erdőtelepítés lesz, ami Magyarországon II. József királyunk, kalapos királyunk idejében volt, azóta csak mindig fogyott az erdő. Most végre elindult egy olyan program, ami a legnagyobb környezetbarát, ami a legjobban megfelelő az emberi egészség megóvása érdekében, mert a levegőt tisztítja, nem beszélve arról, hogy a föld levegőjének a túlmelegedését is van hivatva szolgálni.
Mindebből a rövid néhány példából kiindulva én arra kérem a képviselőtársaimat, hogy ezeknek a feladatoknak meghatározása alapján, konkrét eredményei alapján tekintsék a környezetvédelem területén belül a költségvetést vitára alkalmasnak, sőt továbbmenve ezt fogadják is el. Én sem vagyok megelégedve a környezetünk állapotával, távol álljon tőlem, hogy én ebben elégedettséget fejeznék ki. Azonban egyet tudomásul kell venni. Magyarországon nem jóléti társadalom van még, nagyon messze vagyunk tőle. Egy jóléti társadalomban élő helyzetben el lehet várni, hogy sokkal többet fordítsanak környezetvédelemre, mint amilyen helyzetben mi vagyunk. Miután ez meghatározza a mi helyzetünket, igenis azt kell mondani, hogy ezek a szerény beruházások, költségráfordítások, amelyek a mi mostani költségvetésünkben jelentkeznek, megbecsülendők, és azt lehet rá mondani, hogy csak így tovább, mert akkor egészségesebb környezetben leszünk.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
