SZABÓ LAJOS, DR. (MDF)
SZABÓ LAJOS, DR. (MDF)
SZABÓ LAJOS, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Egyrészt szakmai indíttatásból, másrészt három évtizedes pedagógiai gyakorlat tapasztalata alapján, valamint tekintettel a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség véleményére is, emelek szót a részletes vitában a kollégiumok céltámogatása érdekében. Benyújtott módosító javaslatom a 3707-es szám alatt szerepel, amelyben az 1992. évi új céltámogatás kiterjesztését javaslom az alap- és középfokú kollégiumokra is. Úgy gondolom, igen fontos nevelési-oktatási feltétel biztosításáról van szó. Arról, hogy 1992-ben ne csak az előző évben megkezdett, folyamatban lévő kollégiumi fejlesztések legyenek támogatásra jogosultak, hanem az újonnan megkezdettek is, mégpedig fejlesztés, bővítés, felújítás.
Jól ismerem nemcsak Jász-Nagykun-Szolnok megye, hanem az ország más területein lévő kollégiumok nagy részét is. Tudom, milyen hátrányos vagy mostoha körülmények között élnek sok helyen a kollégisták, 25–30 fős, zsúfolt hálószobák, sivár, szegényes bútorzat és környezet. Tény: a kollégiumnak kinevezett épületek zöme más célra épült valamikor, például államosított régi vizes magánházak, mellék- és középületek, így funkcionálisan sem felelnek meg a követelményeknek. Az újonnan épültek pedig – kevés van ilyen – vagy nagy méretüknél, így áttekinthetetlenségüknél fogva, vagy ha kisebbek, szűk, hiányos épületrészek miatt jelentenek hátrányt a nevelőmunkában. Hozzáteszem: az önkormányzatok sem érzik igazán magukénak – tisztelet a kivételnek – a más településekről való "idegen" gyerekek és középiskolás diákok ellátását.
Nem túlzás: ma a kollégiumok periférián vannak, az oktatás-nevelés intézményrendszerében is, árnyékban, pedig történelmileg ugyancsak elégszer bizonyított tény, milyen fontos szerepet töltöttek be a protestáns kollégiumok, konviktusok, internátusok, népi kollégiumok, diákotthonok a személyiség- és közösségformálásban, tehetséggondozásban, a demokratikus szellemiség tüzének táplálásában, önkormányzásban, népi elkötelezettségben, a nemzeti kultúra értékeinek elsajátításában és átszármaztatásában. Aligha vitatható ma is és még jó ideig fontosságuk, különösen a tudáshoz jutás esélyegyenlőségének megteremtésében. Főként a vidéki kis településeken élő szülők gyermekei számára nyújt szellemi többletet a jól funkcionáló alap- és középfokú kollégium.
Most, amikor elfogadásra javaslom képviselőtársaimnak a 3707-es számú módosító javaslatomat, Móricz Zsigmond Forr a bor című diákregényének számomra megragadó és rögzült szép gondolata idéződik fel bennem. Így hangzik, idézem: "Egy nemzetnek legfőbb kötelessége mindig csak az lehet, hogy gyermekeiről gondoskodjék, s azt igyekezzék belenevelni a jövő helyes és szép élésébe." Köszönöm, Elnök Úr. (Taps.)
