ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ)
ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ)
ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nagyon röviden szeretnék reagálni arra, amit az előbb hallhattunk és ami abból bennünket érintett, tekintve, hogy a FIDESZ-nek még 4 további hozzászólása van ebben a tárgyban. Azok mind egyes szakmai kérdésekkel foglalkozó hozzászólások, én csak a politikai kérdésekre szeretnék reagálni.
Először: Tisztelt Palotás János! Az a hozzászólás, amelyet én a múlt héten mondtam el, nem volt – szemben az ön megítélésével – leleplező hozzászólás, még nem volt az!
Másodszor: úgy gondolom, az ellenzéknek egyáltalán nem kell semmifajta alternatívát nyújtani a világkiállításhoz. Úgy gondolom, hogy a világkiállítással, mint illúzióval kell leszámolni. A mi megítélésünk szerint ugyanis Magyarország az elmúlt másfél év alatt – bár az életkörülmények javulásán ez egyáltalán nem mérhető még le – óriási lépéseket tett affelé, hogy gazdasági értelemben talán néhány év múlva talpra álljon.
Ez bizony izzadságos, fáradságos, iszonyatos erőfeszítéseket igénylő napi aprómunkát jelent. Nincsen semmifajta olyan esélye ennek az országnak – és szeretnénk, ha önök, tisztelt kormányzópárti képviselőtársaink, ezzel az illúzióval leszámolnának –, hogy van lehetőség arra, hogy meg lehet spórolni az előttünk álló jónéhány év iszonyatosan kemény, nehéz, mindennapi apró munkáját egyetlen nagy, látványos nagyberuházással, amelybe belekapaszkodva ki lehetne rántani az országot mostani helyzetéből. Nincsen, nincsen (zaj, az elnök csenget) semmifajta ilyen gazdaságilag tartható stratégia. A Palotás János által elmondott stratégia, amely a világkiállításra helyezné a hangsúlyt, semmiféle következményében nem ehhez az eredményhez vezetne. Ezért mi a tisztelt Kormánynak nem nagy, látványos, állami megrendeléseken alapuló beruházásokat javaslunk gazdaságpolitika gyanánt, hanem leginkább azt, hogy valamivel jobban folytassa azt, amit egyébként korábban már elkezdett, lehetőleg úgy, hogy ne történjék meg az, ami az idén meg fog történni, hogy 70 milliárdos költségvetési hiány helyett már most 100 milliárd fölött járunk. Inkább ezeket a mutatókat kellene tartanunk; az ennek az országnak lényegesen nagyobb gazdasági előrehaladást tenne lehetővé, mint holmi hagymázas nagyberuházások, amelyek állítólag majd kirántanak bennünket, és megspórolhatjuk általuk a következő néhány év kemény munkáját.
Harmadszor: Palotás János feltehetően pontatlanul olvasta vagy értelmezte az én szövegemet, illetve lehet, hogy én nem fogalmaztam elég világosan. Én egyáltalán nem arról beszéltem hozzászólásomban, hogy szakmai érveket fogok előadni, éppen hogy a hozzászólásom arról szólt – ez benne van ebben a szövegben –, hogy az az érvelés, miszerint tisztán gazdasági alapon lehetne dönteni erről az ügyről és egy gazdasági kérdés lenne tisztán, és mindenfajta politikai érvelés felesleges lenne – ez porhintés –, ez egy politikai kérdés is, erről beszéltem hozzászólásomban.
Ilyen értelemben Palotás János – azt gondolom – nem jól interpretálta, amit elmondtam. Ami pedig azt illeti, hogy Palotás János mikor lépett fel az én megítélésem szerint a parlamentáris demokrácia és annak kultúrája ellen, akkor rosszul idézte saját működésének egy momentumát. Én nem arról beszéltem,hogy az sértené a demokráciát, hogy ő a kerületi képviselőkre hivatkozik. Ez különös dolog. Én arról beszéltem – amit egyébként Palotás János megerősített mostani hozzászólásának második felében –, hogy egyszerűen azzal vádolja a világkiállítás ellen szót emelőket, sőt mi több: még a hezitálókat is, hogy az ország tönkretételében érdekeltek. Ezt ő többször elmondta, mostani hozzászólásából is világosan kiderült. Ugye, az ő érvelésében arról van szó, hogy az ellenzék attól tart, hogy ha a Kormány túl gyors sikereket érne el, ez nem segítené a következő választásokon az ellenzék szereplését.
Azt gondolom, hogy ez az érv, meg ez a gondolkodásmód, amely meghúzódik emögött a néhány mondat mögött, ez az, ami támadás – szerintem – a parlamenti demokráciával szemben! Én erre utaltam, tisztelt Palotás János, és állításomat erre a tételemre vonatkozóan fenn is tartom.
Na most, ami a "húsosfazekat" illeti (derültség) a következőket szeretném mondani. Szívesen elfogadok természetesen minden másfajta magyarázatot is, de innen, az ellenzéki padsorokból nézve a "húsosfazékon" kívül kevés más magyarázat van arra, hogy van egy kormányzópárti képviselő, aki egy nagyvállalati, vállalkozói, fogalmazzuk így: nagyvállalkozói érdekcsoportot is képvisel, s ez a kormányzópárti képviselő minden lényeges gazdaságpolitikai kérdésben, amely eddig a Parlamentben előkerült, saját kormányával szemben foglalt állást. Ez a képviselő odáig elment, hogy amikor az előző évi költségvetést kellett volna megszavazni, kimenekült a teremből, hogy ne kelljen szavaznia! És hogy-hogy nem, egyetlen aktus van, amikor összetalálkozik ez a kormányzópárti frakciókormány, valamint az ő képviselője (Sic!) s ez a "húsosfazék"! Ha van más magyarázat, szívesen elfogadom. (Nagy taps a FIDESZ és SZDSZ soraiban.)
Ami pedig ötletünket illeti, nem hiszem, hogy arról hosszan kellene beszélnünk, hogy a vállalkozás nem zéró összegű játék, legalábbis a mi fejünkben nem, és nem arról van szó, hogy valakinek – ha vállalkozásról van szó – valakitől kell elnyernie pénzt, legalábbis a mi felfogásunkban az üzlet nem így néz ki! (Derültség.) Ami a javaslatunkat illette: én nem nagyon szeretek tekintélyekre hivatkozni, de ezt nem magunk találtuk ki – ezt már a múltkor elmondtam –, hanem Kornai János közgazdász felvetése volt. Mi ezt politikai értelemben racionalizáltuk és a Ház elé terjesztettük, úgyhogy azokat a megjegyzéseket, amelyek komolytalannak minősítik ezt a feljegyzést, vagy ezt a megjegyzést, az ötlet gazdájához illik címezni.
Végezetül pedig a világkiállításról néhány szót. Van itt a kezemben egy levél. Palotás János írta 1990. december 27-én a Vállalkozók Országos Szövetségének papírján, rajta van az aláírás és pecsét. Felolvasok két mondatot:
"Végezetül nem tartom a magam részéről szerencsésnek a népszavazást – mondja Palotás János – azért, mert olyan dolgokról szavaztatnák meg a magyar népet, amelyről – sajnos – megbízható, szakszerű információval alig-alig rendelkezik és az emberek jelentős hányada egy valóban szakszerű, minden részletre kiterjedő elemzést nem is tudna követni."
Ennyit Palotás János szavahihetőségéről! Köszönöm a figyelmet. (Hosszan tartó nagy taps és éljenzés.)
