FEKETE GYULA, DR. (MDF)
FEKETE GYULA, DR. (MDF)
FEKETE GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk áll a kérdés, milyen elvek alapján válasszuk meg, hogyan működtessük a társadalombiztosítás leendő önkormányzatát.
Az a véleményem, hogy a benyújtott törvényjavaslat A, B, és C, változatai alkalmatlanok működőképes önkormányzat kialakítására, és a benyújtott módosító javaslatok közül is azok a leginkább elfogadhatóak, amelyek átmenetileg biztosítják ugyan a társadalombiztosítás működőképességét, de hosszabb távra előretekintve nem jelentenek megnyugtató megoldást.
A feladat megoldását az jelentette volna, ha most előttünk állna egy olyan önkormányzati modell, ami egyszerre lenne legitim is, és szakszerű, hozzáértő személyekből is álló testület. Úgy érzem, hogy a feladat hasonló ahhoz, amin a háromoldalú tárgyalásokon harmadfél éve gondolkoztak, hogyan lehetne úgy elhatárolni a leendő, demokratikusan választott törvényhozó hatalom munkáját a szakszerű feladatokat végző végrehajtó hatalom munkájától, hogy se a demokratizmus elve, se a szaktudás követelményének az érvényesülése ne szenvedjen csorbát.
A feladat megoldásának is hasonlónak kellett volna lennie, vagy olyan társadalombiztosítási végrehajtó szervezetet kellett volna kialakítani, amelyik csak áttételesen, néhány személyen keresztül függ az önkormányzattól, de konkrét kérdések eldöntésébe az önkormányzat nem szólhat bele, vagy olyan közvetett módon kellene megválasztani a társadalombiztosítási önkormányzatot, amely módszer legitim módon választott testületek - például a Parlament, Budapest főváros közgyűlése - felelősségévé tenné, hogy kellő tudással rendelkező személyeket válasszon be a társadalombiztosítás önkormányzatába.
Tisztelt Képviselőtársaim! A legitimitás és a szaktudás kettős követelményének az együttes jelentésben elfogadásra esélyes javaslatok nem tesznek eleget. Például az együttes jelentés 17. pontjából kitűnik, hogy az alkotmányügyi bizottság a törvénytervezet A/b változatát támogatja - az van leírva -, ez a változat kirekesztené a választók sorából a nem szakszervezeti tag dolgozókat, a háziasszonyokat, a nyugdíjasokat, a felnőtt lakosság 45%-át, azaz ebben a változatban éppen a legitimitás kérdőjeleződik meg, az ami fölött elsősorban az alkotmányügyi bizottságnak kellene őrködnie. Az már további problémája részemről az A/b változatnak, hogy túlságosan Budapest-centrikus, mivel az országos érdekképviseleti szervek központjai a fővárosban vannak.
Solt Ottília módosító javaslatai a regionális biztosítói testületek kialakításával próbálják ellensúlyozni a főváros-centrikusságot, de ezeket a javaslatokat a bizottságok elutasították.
Sajátos módon, míg az alkotmányügyi bizottság az alkotmányosság rovására előtérbe helyezte az érdekérvényesítő szervezetek dominanciáját a társadalombiztosítás leendő önkormányzatában, addig a szociális bizottság éberen őrködött az alkotmányosság követelménye felett, és a törvényjavaslat C/b változatát fogadta el. Ebben a változatban a biztosítói képviselők közvetlen megválasztásával vitathatatlanul legitim testületet hoz létre a munkavállaló bérből és fizetésből élő lakosság körében, de erősen megkérdőjelezhető az Alkotmánybíróság előtt, hogy a munkaadók a választók megkérdezése nélkül delegálhatnak tagokat az önkormányzatba. Az Alkotmánybíróság előtt elkerülhetetlenül megtámadnának egy olyan törvényt, ami a munkaadóknak dupla szavazatot biztosít a munkavállalókkal szemben. Hiszen a munkaadók szavazhatnak mint biztosított állampolgárok is, és szavazhatnak mint olyanok, akik munkaadói érdekképviseleti testületek tagjai.
Az is alkotmányossági probléma, hogy a munkavállalók csak költséges választási kampány révén juttathatják be jelöltjeiket a társadalombiztosítás önkormányzatába, míg a munkaadók ettől a választói megmérettetéstől mentesülnének.
Hadd hangsúlyozzam még egy fenntartásomat a szociális bizottság által jóváhagyott változattal kapcsolatban. A közvetlen választás biztosítja ugyan a legitimitást, de erősen megkérdőjelezi a szakszerűséget. A demagóg, megvalósulásra esélytelen javaslattevők óriási helyzeti előnnyel indulhatnak egy ilyen választáson. Hogy valamit is teljesítsenek megalapozatlan ígéreteikből, állandósulhat a bűnbakkeresés, állandósulhat a konfrontáció a társadalombiztosítás még ott maradó szakembergárdájával, továbbá a Parlamenttel és illetékes bizottságával. Kérem, legalább mi ne segítsük elő a Parlament tekintélyének aláásását.
A FIDESZ szakértői átérezték, hogy a szaktudást nem lehet közvetlen választás révén garantálni és ezért nyújtották be a felügyelőbizottság létesítésére vonatkozó javaslatukat. A javaslatot formailag a szociális bizottság elutasította ugyan, de a lényegét tekintve rövid távra elfogadta, és kisebb módosításokkal javasolja elfogadni átmeneti megoldásként. A FIDESZ javaslata áttételesen érvényesíti ugyan a társadalombiztosítás legitim voltát a Parlamenten keresztül, de nem veszi tudomásul azt a tömegigényt, hogy az érdekképviseleti szervezetek hangsúlyosabban és nem a Parlamenten keresztül kívánnak részt venni a társadalombiztosítási önkormányzat munkájában.
A FIDESZ javaslata a szociális bizottság javaslatának ellenpólusa. Javaslatukban a szaktudás határozott előnyben részesül a legitimitással szemben.
Tisztelt Képviselőtársaim! 3469-es sorszám alatt módosító indítványt nyújtottam be annak érdekében, hogy a társadalombiztosítás önkormányzatában egyaránt érvényesüljenek a legitimitás és a szaktudás iránti követelmények. Javaslatom szerint Budapest főváros közgyűlése, a megyei jogú városok képviselőtestületei, illetve a megyei közgyűlések lélekszámarányosan delegálnának biztosítói képviselőket az önkormányzatokba. A biztosítási képviselők legalább egyharmadát a biztosítási ellátásra jogosultak érdekképviseleti szervei ajánlás alapján, legalább egyharmadát a munkáltatók érdekképviseleti szerveinek ajánlásai alapján delegálnák a közgyűlések és a képviselőtestületek. Módosító javaslatom nem lenne annyira Budapest-centrikus, mint az alkotmányügyi bizottság által javasolt A/b verzió, nem tenné ki annyira a közvetlen választás és a szaktudás nélküli demagógia szeszélyeinek a társadalombiztosítást, mint a szociális bizottság által javasolt C/b verzió, és nem hiányozna ebből a legitimitás biztosítéka annyira, mint ahogyan ez a FIDESZ által javasolt felügyelőbizottság-konstrukcióból hiányzik.
Az önkormányzati delegálás megoldaná a felelősség, visszahívhatóság kérdését is, míg ugyanez a probléma a közvetlen választás esetén megoldhatatlan akkor is, ha a biztosítói képviselő látványosan nem ért ehhez a feladathoz vagy gyakran nem megy el a közgyűlésekre.
A pontos munka méltányos díjazást követel meg. A társadalombiztosítás profitot is eredményező vagyona nem nagy történelmi távlatban több lesz, mint az állami vagyon, óriási vagyonhasznosítási, járadék-behajtási és illetményfolyósítási felelősség hárul a majdani biztosítói képviselőkre.
Ilyen nagy munkát társadalmi munkában ellátni lehetetlen, vagy felelőtlenséget eredményez, hiszen az, aki netán jó szakember, annak külön jövedelmekről, munkahelyi előmenetelről kell lemondania, hogy ellássa ezt a feladatot. Nem várhatunk el tőle ekkora önzetlenséget, hiszen ő is adófizető állampolgár. Ingyenes munkavégzés esetén a felelősség kérdése is csak korlátozott lehet. Ilyen óriási vagyon kezelése és hasznosítása esetén viszont gyakran fel kell, hogy merüljön a felelősség kérdése.
Módosító indítványomban a feladathoz viszonyítva szerény, a miniszteri fizetés egyharmadát kitevő fizetést javasoltam az önkormányzat tagjainak. Sajnálom, hogy a bizottságok ezt nem támogatták - sajnálom, hogy továbbra is ragaszkodnak az ingyenes társadalmi munka megköveteléséhez. Piacgazdaságban méltatlan helyzetnek érzem, hogy a munkaadó köteles elengedni a közgyűlésbe alkalmazottját. Ez az eljárás hasonló ahhoz, ahogyan annak idején a munkásőröket el kellett engednie, és azt is méltatlannak érzem, hogy a kieső munkabért a társadalombiztosítás megtéríti. Alkalmasint 10-20-szor annyi összeget ad ki ily módon ugyanazon munkavégzés ellenében az egyik biztosítói képviselőnek, mint egy nyugdíjas vagy kisjövedelmű másiknak.
Akár az ilyen méltánytalanság, akár a korrupció veszélye - gondoljunk csak arra, hogy ingyen munkát végzőtől követeljük meg esetleg többezer, társadalombiztosítási díjat nem fizető gazdálkodó szervezet megfegyelmezését vagy csődeljárás alá vonását - csak egy módon küszöbölhető ki: a biztosítói képviselő munkájának anyagi elismerése révén.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a döntés előtti napokban fontolják meg ismételten, melyik önkormányzat-választási változat garantálja leginkább a legitimitás és a szaktudás iránti kettős követelményt, el lehet-e várni ilyen fontos képviseleti tevékenységtől az ingyenes munkavégzést, milyen úton-módon hívhatók vissza a hanyag, korrupció gyanújába keveredett biztosítói képviselők. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
