MIHÁLY ZOLTÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója:
MIHÁLY ZOLTÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója:
MIHÁLY ZOLTÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság igen hosszasan foglalkozott a beterjesztett törvénytervezettel és 10 "igen", 3 "nem" és 3 tartózkodási állásponttal javasolja elfogadni a törvénytervezetet.
A vitában szó esett arról, hogy a Németh-kormány annak idején meghozta az átalakulási törvényt, illetve lehetővé tette a szövetkezeti vagyon 50%-ának a tagok között való nevesítését. Ezt nyilvánvalóan azzal a céllal tette meg, hogy a tulajdonosi tudatot, a gazda-szemléletet erősítse a szövetkezetekben. A szövetkezetekben fennmaradó 50%-os fel nem osztott vagyont ma a szövetkezetek egynémely része közös tulajdonként kft-be szervezi.
Törzsvagyonként kerül ez a vagyon abba a kft-be, ahol a szövetkezeti tag csupán bérmunkásként van jelen. Bérmunkásként van jelen, hiszen a döntési és a rendelkezési jog a kft. vezetőjét illeti meg. Úgy illeti meg a kft. vezetőjét, hogy a tag nem szólhat bele a döntésekbe. Más lenne a helyzet, ha a szövetkezetek többszemélyes kft.-ket szerveznének. Erre van lehetőség, hiszen a tagok az általuk szétosztott vagyonjeggyel részt tudnának venni a többszemélyes kft.-ben, vagyonjeggyel is, tehát tulajdonosként vehetnek részt a döntésekben, illetve az ottani munkában.
Azonban a szövetkezetekbe bevitt vagyon rendkívül leértékelve, piaci áron alul kerül be törzsvagyonként a kft.-kbe, és így személyes anyagi hozzájárulással a kft. vezetője szerzi meg nemcsak a döntési jogot, hanem a dolog felett a rendelkezést, tehát a vagyont is.
Mindenképpen célszerű ennek a törvénynek az elfogadása, még úgy is, ha számolni kell azzal, hogy bizonyos mértékben visszaveti a külföldi tőke behatolását a mezőgazdaságba, habár a tapasztalatok azok, hogy nem ide tör, nem ezt célozza meg elsősorban a külföldi tőke, nem a mezőgazdasági ágazatot. Előfordulhat, hogy bizonyos megterhelési gondokat jelent a mezőgazdasági szövetkezetek hitelfelvételeit illetően, habár azt mindenképpen el kell mondani, hogy az ősz nem az az időszak, amikor a mezőgazdasági szövetkezetek hitelt vesznek fel, hiszen ez az időszak mindig a januári és a februári időszak. A hiteleket a mezőgazdasági üzemek az ősz folyamán a termékeik értékesítése után szokták visszafizetni.
Tehát semmiképpen nem lehet akadálya ennek a törvény elfogadásának az, hogy a mezőgazdasági vagyon megterhelését gátolná.
Köszönöm a figyelmüket, és elfogadásra javaslom. (Taps.)
