BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr olyan feladat végrehajtását kéri számon a Kormánytól, amelyben dr. Horváth Tivadar képviselő úr már június 26-án interpellált. A Parlament által elfogadott válaszból már akkor egyértelmű volt, hogy a számon kért feladat elképzelhetetlen több más törvénynek az Országgyűlés által történő megalkotása nélkül.
A lakáskérdés nem szűkíthető le bérlakásokra, ezen belül az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra. Nemcsak a meglévő lakásállomány sorsáról kell állást foglalni, hanem arról, hogy az államnak milyen módon kell – és lehet – szerepet vállalnia a lakáshoz jutás és a lakásfenntartás megoldásában.
Mindezekre tekintettel úgy látjuk, hogy ezt a kérdést törvényi szinten csak a teljes kör, az önkormányzatok, az érdekképviseletek és nem utolsósorban a Parlament álláspontjának ismeretében lehet megnyugtatóan megoldani.
Jelenleg folyik a lakáskoncepció véglegezése, amelynek során a kialakított javaslatok alapozhatják meg a törvénykezési munkát. A Kormány a koncepciót várhatóan egy hónapon belül elfogadja.
Külön is felhívom a figyelmet arra, hogy egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény megalkotásakor az Országgyűlés ezt az álláspontot kifejezetten megerősítette.
A hivatkozott törvény kimondja, hogy az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elosztására, bérletére, bérére és elidegenítésére vonatkozó kormányrendeleti szabályok rendelkezései élnek mindaddig, amíg külön törvény, a lakásgazdálkodás teljes körére vonatkozó javaslata nem kerül beterjesztésre.
A kormány álláspontja szerint mindezek a kérdések a tulajdonjog rendezésével is összefüggnek, amelynek egyes igen fontos területeiről csak a nyár folyamán születtek törvények.
Tudomásul kell vennünk azt is, hogy vannak olyan sarkalatos törvények, amelyeknek a második félévi elfogadása feltétlenül szükséges az ország gazdaságának működtetése érdekében.
Az Országgyűlés tervezett jogalkotási ütemterve is tükrözi, hogy nagyon sok fontos, már régebben előkészített törvénytervezet nem került tárgyalásra.
Tájékoztatni szeretném tisztelt képviselő urat, hogy a koncepciót, az említett koncepciót VI. 26-án a Kormány gazdasági kabinetje tárgyalta, majd olyan álláspontot foglalt el, hogy azt át kell dolgozni. Ezt az átdolgozott változatot a nyár folyamán a Lakásügyi Érdekegyeztető Tanács, az önkormányzati érdekvédelmi testületek, az ENSZ habitat szakmai szervezete ugyancsak letárgyalta, és értékelte. Bővített gazdasági kabinetülésre e hó végén kerül sor.
Október elején a Kormány a koncepciót napirendre tűzi, majd – az előterjesztő miniszter szándékai szerint – ezt követően az illetékes a parlamenti bizottságnak bemutatja.
Ha kialakul a koncepció körüli hozzávetőleges egyetértés, mintegy három hónap szükséges – az előterjesztő miniszter szerint – a normaszöveg véglegesítésére és elkészítésére.
Mindezek után a képviselő úr által feltett kérdésre mégis válaszolnom kell, és ki kell jelentenem, hogy mulasztás történt. Hiba történt az e témakörért felelős tárca, vagy ha úgy tetszik, a Kormány részéről. A hiba elsősorban nem azzal kapcsolatos, hogy ez a lakástörvény nem készült el, a hiba amiatt következett be, mert egyszer: a Kormány elfogadott egy nem reális határidőt, másodszor: megfelelő formák között és időben nem kérte ennek a határidőnek a módosítását. Hasonló törvénysértő késedelmek elkerülése érdekében úgy vélem, különösen ügyelni kell a reális határidőkre a jövőben, továbbá mindarra, ami egy törvényt a beterjesztés előtt, ha abban érdekegyeztető egyeztetés is szükséges, megelőz, és ennek az időigényére. Úgy vélem, hogy a reális határidők ilyen felfogása mellett elkerülhető, hogy hasonló természetű problémák előforduljanak. Ha mégis előfordulnak, a Kormány tudomásul veszi, hogy megfelelő és illő formák között és indokkal a Parlamentet erről tájékoztatni kell.
Képviselő úr utolsó kérdése gondolom nem költői, ámbátor mégis az. Kétség kívül egyetértünk – és személy szerint én is egyetértek – azzal, hogy az állampolgárok törvénytisztelő fegyelmét, stb. – amit ebben a körben felolvasott. Mégis úgy gondolom, hogy tágabban és mélyebben a törvénytiszteletnek nem az az elsőrendű jellemzője, hogy azért kell, mert a Kormány megköveteli, hanem azért kell, mert egész demokratikus államrendünk alapja a törvénytisztelet. (Hodosán Róza közbeszólása: A Kormányra is vonatkozik.)
Hogy mind a Kormányban, mind a Parlamentben, mind egyéb testületekben és szervezetekben, sőt, magánszemélyekben elmélyüljön ez a meggyőződés, ebben, úgy vélem, a tisztelt képviselő úrral teljes mértékben egyetértek, sőt – reflexiójára gondolva, ami ezt követi, bármi legyen az – úgy vélem, ebben az egy óhajtásomban nem lesz köztünk véleményeltérés.
