BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr a jogsértő működést a kunbajai önkormányzati képviselőtestület eljárásának példájával érzékeltette. E testület a helyi oktatási intézmények vezetőinek kinevezésénél figyelmen kívül hagyta az igazgatói állás betöltésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
A jelen hatályos jogszabály, amely az igazgató kinevezésének rendjéről intézkedik, azt mondja, hogy a kinevező, jelen esetben a kunbajai önkormányzat, csak a tantestülettől többségi szavazatot kapott pályázót nevezheti ki, attól eltekinteni valóban csak rendkívüli indokok alapján lehetséges. Nos, az önkormányzat két sikeres pályázót is elutasított, és rendkívüli indokként elfogadhatatlan érveket hozott fel.
Egyetértek képviselő úr véleményével, szerintem is a hatályos jogszabályok mellőzésével döntött a képviselőtestület, ezért a köztársasági megbízott törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva jogszerűen hívta fel a testületet a jogsértő állapot megszüntetésére.
A döntésnél figyelmen kívül hagyott jogszabály alkotmányosságának felülvizsgálata jelenleg – több önkormányzat kezdeményezésére – az Alkotmánybíróság előtt van. Nincs véleménykülönbség közöttünk abban, hogy az alkotmánybírósági döntésig a jogszabályok betartása nem mellőzhető. A jogellenes döntések okai egyébként változóak, összetettek, jelentős részüket – mint az idézett példa is mutatja – a helyi társadalmi és főleg személyi viszonyok zavarai motiválják. Tapasztalataim szerint az önkormányzatok működése – figyelemmel rövid, egyéves múltjukra – összességében azonban törvényesnek mondható. Úgy vélem, az a 3-4%-os arány, amelyekkel szemben határozatok és rendeletek esetében a köztársasági megbízottak kénytelenek fellépni, ezt az alapvető helyzetet azért nem rontják számottevően.
Képviselő úr azt kérdezi, hol húzódnak a jogállamiság határai, mit kell most tennünk, hogy az említett önkormányzatok ne függetlenítsék magukat a Magyar Köztársaság törvényeitől. Én erre csak összefoglaló választ tudok adni, és úgy hiszem, hogy a jogállamiságot egy-egy törvénysértő eset – más esetben törvényértelmezési dilemma – talán ne kérdőjelezze meg. A törvényi előírások esetében mindig vita tárgyát képezheti, mi minősül rendkívül indokolt esetnek. Ez az a klauzula, amely egy jogszabály környezetébe helyezve utólag rengeteg probléma tárgya lehet, nyilván a szerkesztésnél erre nagyobb gondot kell fordítanunk.
Most a köztársasági megbízott a jelen esetben élt jogaival, és az önkormányzati testület annak valóban sajátos módon tett eleget. Az eredeti köztársasági megbízotti észrevételnek tulajdonképpen jórészt eleget tett. Sajnos, országon kívül tartózkodik az államtitkár úr, ezért nem tudtam tájékozódni nála, hogy az újabb változattal szemben is fel kíván-e lépni vagy nem. Magam ebbe ugyan nem avatkozom bele, de feltételezem, hogy az ügynek ezzel még nincs vége. Akkor sincs, ha a bírói út igénybevétele következik, és azt a köztársasági megbízottak tudják, valóban olyan esetekre kell, hogy ez szorítkozzon, amelyeknek jelentősége indokolja az ilyen út igénybevételét, mert ellenkező esetben, azt hiszem, nem kell részleteznem, hogy milyen helyzet adódhat.
A Kormány tagjához interpellált képviselő úr, és szeretnék azért arról egy befejező mondatot mondani, hogy kétféle államszervezeti modell létezik: amelyben a végrehajtó hatalom erős és beavatkozási lehetőségei még operatív eszköztárral is rendelkeznek; s egy másik, amelyben az autonómiák az erősek, és ennek következtében a központi végrehajtó hatalom cselekvési köre meglehetősen korlátozott. Jelen esetben is a köztársasági megbízott csak törvényességi kifogást emelhet.
Én ezt kizárólag azért említem, mert a tisztelt Ház tavaly úgy döntött, hogy nálunk erős autonómiával rendelkező önkormányzati rendszerek jöjjenek létre. Én úgy hiszem, ennek vannak bizonyos konzekvenciái. Nem a törvénysértő esetekre gondolok elsősorban, hanem sokaknak nem tetsző esetekre, amelyek ugyancsak nagy számban érkeznek hozzám észrevétel formájában, de azt tudomásul kell venni, hogy a létrehozott szervezetnek olyan autonóm jogai vannak, amelyeket kívülről, hatalmi eszközzel befolyásolni nem lehet.
Ebben a konkrét esetben – hangsúlyozom még egyszer – várható még további lépés, de általánosságban ezt szükségesnek tartottam elmondani. Köszönöm. (Taps.)
