PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ)
PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ)
PÁRIS ANDRÁS, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán rendhagyó módon én kezdem, és azt hiszem, hogy a viszonválasz joga Mécs képviselő urat fogja illetni.
Az interpelláció műfajától teljesen idegen módon ki kell jelentenem, hogy ez esetben a megszólalás joga nem a kezdőrúgás elvégzésének a jogát jelenti, annál is inkább, mert ennek az interpellációnak a célját sem Mécs képviselő úr, a honvédelmi bizottság tagja, sem a honvédelmi bizottság szabad demokrata tagjai nem szeretnék, ha bárki is félreértené.
Csábító lett volna egyetlenegy kérdést föltenni, az interpellációt egyetlenegy kérdésben megfogalmazni, és azon kívül talán meg sem szólalni, hogy vajon a miniszter úr is az újságból értesült-e vezérkari főnök úr kinevezéséről. De hangsúlyozom: nem szeretnénk, ha bárki félreértené ezt az interpellációt. Ennek előrebocsátása mellett azonban nem hallgathatjuk el azt, hogy Mécs képviselő úr, a honvédelmi bizottság alelnöke – aki remélem, nem szenved címkórságban, és nem ezért hangsúlyozom titulusát – és a honvédelmi bizottság szabad demokrata tagjai sajnálatos módon az újságból értesültek arról, hogy a Magyar Honvédség vezérkari főnöke nyugállományba vonult, és Deák tábornok úr került kinevezésre.
Tudom, Miniszter Úr, hogy önt alkotmányos, illetve jogi kötelezettség, házszabályi előrás nem köti, nem kötelezi arra, hogy ilyen fajsúlyú honvédelmi vezető kérdésében tett előterjesztés előtt a parlamenti ellenőrzés megvalósulásának talán ebben a kérdésben egyetlen testületét itt, a honvédelmi bizottságot tájékoztassa. Azonban úgy gondoljuk, hogy egy olyan, igen helyes gyakorlat indult, úgy hiszem, a liberális minimum megvalósulása szempontjából sem jelentéktelen kérdésben, a honvédelmi igazgatás, a honvédelmi kormányzat és a honvédelem irányításának ügyében, amely végső soron a közmegegyezés alapjait igyekezett lefektetni.
Ön is tudja, önök is tudják, nagyon-nagyon sok személyt hallgatott meg a honvédelmi bizottság, lényegesen kevésbé fajsúlyos személyeket, például a kiküldendő katonai attasék sorát.
Ezek után kézenfekvő a konkrét kérdés és azt hiszem, hogy aggodalmunk, jelen esetben a parlamenti ellenőrzés jövőbeni mikéntjéérti aggodalmunk, hogy ebben az esetben, vajon miért nem került sor a honvédelmi bizottság előzetes tájékoztatására.
Még engedjenek meg egyetlenegy szubjektív mondatot: úgy ítélem meg, hogy ennek az interpellációnak mérhető eredménye nem a miniszter úr általam kiváncsian várt válasza, nem ennek a szavazásnak az eredménye lesz, hanem az, hogy a jövőben ilyen fajsúlyos kérdésben, ilyen alapkérdésben a liberális minimum, vagy ha úgy tetszik, a nemzeti minimum alapkérdésében a Parlament feltétlen ellenőrző szerepe miként és mi módon, hogyan fog majdan érvényesülni.
Köszönöm. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
