BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek. A végén kezdem: nem tervezi a kormány, hogy a közeljövőben egy ilyen törvényt terjesztene be. Nagyon röviden mondanám el – egy hosszabb választ készítettek, de igyekszem "húzni".
Az igazságügy-miniszternek most is ugyanaz az álláspontja, mint két évvel ezelőtt volt az akkori kormányzatnak, hogy tudniillik, ezt a fajta törvényalkotást nyilván nem a kormánynak kell kezdeményezni – erre utalt, részben érintve ezt a területet, a munkaügyi miniszter úr is –, hanem az érdekképviseletben érintetteknek. Nyilvánvaló tény az, hogy az Ön által hivatkozott országgyűlési határozatban megjelölt szervek ma már kicsit anakronisztikusan kevésnek hatnak, ráadásul annak az országgyűlésnek az ajánlása, annak az országgyűlésnek a kormánya részére nyilván nem köti – nem is utalt erre a képviselő úr –, csak szeretném tisztázni, hogy ezt a kötelezettséget tehát jogalkotásilag nem tekintjük olyannak, mint ami a kormány álláspontját meghatározná.
Hogy miért nem tervezzük a közeljövőben? Elsősorban azért, mert a helyzet ma is az, hogy az ilyen törvény megalkotásának akadálya pillanatnyilag a kialakulatlan struktúra, ami a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervek viszonylatában ma van. Nyilvánvaló tény, hogy egy olyan helyzetben, amikor jövő tavaszra tervezzük a szakszervezeti törvény alapján a választásokat, a választásokat megelőzően még csak fölvetni sem lehetséges egy ilyen törvényjavaslat kidolgozását – de hangsúlyozom, hogy szerintem az érintettek részéről kell egy ilyen kezdeményezésnek kiindulni.
Engedje meg, hogy a napokban nyilvánosságra került, rövidesen előterjesztendő Munka Törvénykönyvvel kapcsolatban említést tegyek arról, hogy számos, az érdekegyeztetéssel kapcsolatos és a kérdésben foglaltakat érintő forma ebben a törvényjavaslatban kerül majd rendezésre. Csak címszavakat szeretnék felsorolni: az Érdekegyeztető Tanács – mint alapvető kérdésekben egyeztető fórum – léte törvényi szinten szabályozásra kerül majd javaslatunk szerint; itt kerül majd szabályozásra az önállóan meghatározott képviseletek szerint a munkavállalói és a munkaadói oldal összetételének kérdése; itt a legkisebb munkabérektől kezdve a munkaügyi ellenőrzésen, a napi munkaidőn keresztül, a munkaszüneti napok, a bértárgyalások, a minimális bérek, a különböző egyéb, nagy jelentőségű kérdések. A konszenzust követő, jogszabályban történő kihirdetési eljárás úgy gondolom, olyan területeket szabályoz, amelyek az érdekképviseleti törvény szabályozási körének döntő tárgyai lennének.
Ugyancsak ebben a törvényben jelenik meg, mint igen fontos fórum – nyilván tudja a képviselő úr is – az üzemi tanácsi intézmény. Úgy gondoljuk, hogy a tisztelt parlament e törvény tárgyalása során olyan helyzetben lesz, hogy munkavállalói részvételi jogokat illetően, ezt a sajátos és legfontosabb érdekképviseleti szférát tekintve, döntést hozhat. Természetesen a szakszervezetekkel kapcsolatos kérdéskör is ide tartozik. A kollektív szerződésekkel kapcsolatos elképzeléseket rögzíti a Munka Törvénykönyve.
Ezek a példák tehát arra szolgálnak, hogy a tisztelt képviselő úr kérdésének legfontosabb, jogalkotási szempontból ide kerülő részét ismertessem. Végeredményben tehát külön érdekképviseleti törvényt – a kifejtettekre tekintettel – nem tervezünk a közeljövőben ide terjeszteni.
