NAGY ATTILA (MSZP)
NAGY ATTILA (MSZP)
NAGY ATTILA (MSZP) Köszönöm Elnök Úr.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Néhány dolgot el kell mondanom, csupán képviselőtársaim tájékoztatására, melyeket a miniszter úr nyilván nagyon jól ismer.
Magyarországon elég tekintélyesen sokasodnak a munkanélküli és állást kereső önsegélyező szerveződések, egyes megyékben megyei szervezeti formát is öltenek, Debrecenben pedig országos központi fórumot hoztak létre. Ezek a szerveződések egyesületi formában jelennek meg, nem véletlenül, mert az önsegélyezés minden néven nevezendő, az egyesületi törvény által meghatározott lehetséges módját szeretnék kihasználni önmaguk terheinek a könnyítése érdekében.
Én őszinte tisztelettel adózom a Munkaügyi Minisztérium azon rugalmasságának, amellyel a munkanélküli szervezetek kapcsolatfelvevő tapogatózására azonnal a kapcsolat felvételével reagált. Ennek a kapcsolatrendszernek jelen állapotát minden részletében nagyon jól ismerem.
El kell mondanom, hogy miért fordulok mégis kérdéssel a miniszter úrhoz. Azért, mert személyes meggyőződésem, hogy rendkívüli jelentőségű dolog, amikor egy országban a munkanélküliség megjelenése által sújtott emberek nem puszta depresszióval reagálnak erre a jelenségre, az államtól vagy a társadalomtól várva minden segítő gesztust, hanem rendkívül gyorsan, szervezeti formákban vállalkoznak az önsegélyezés lehetőségeinek a kiaknázására.
Tekintettel arra, hogy nekünk fel kell készülnünk arra, hogy történelmi jelenségként kell kezelnünk a munkanélküliséget, mert hiszen ez a haszonérdekeltségű versenygazdaságok természetszerű jelensége, tehát semmi esetre sem átmeneti, pillanatnyi katasztrófáról van szó, hanem egy hosszú távon kezelendő társadalmi jelenségről, én úgy érzem, hogy sok haszonnal járna – elsősorban a nemzet szegénységi állapotában, amikor a Munkaügyi Minisztérium hiába tesz meg minden erőfeszítést, nem lesz képes kielégítő módon finanszírozni ezt a problémát, mert ehhez nem elég gazdag az ország – lehetővé tenni, segíteni, támogatni, erősíteni ezt az önsegélyező akaratot. Ez a szerveződés ugyanis vállalkozásokat kezdhet, az elosztási rendszerben szerepet tölthet be, ez adományokat gyűjthet, segélyezési akciókat folytathat, sőt olyan szerveződésekbe is belefoghat, ahol a haszontalanul is eltölthető időt társadalmilag hasznos módon lehet eltölteni. Azonban minden szervezeti tevékenységhez – és okos tevékenységhez – rengeteg információra van szükség, tehát folyamatos kapcsolattartásra azokkal, akik információval rendelkeznek.
Anyagi támogatásra van szükség, mert maga a működés pénzbe kerül.
Szeretném megkérdezni a miniszter úrtól – ezeknek az önsegélyező szerveződéseknek a jövőjére rámutatva –, hogy milyen koncepciója van a minisztériumnak a kapcsolattartás, az anyagi támogatás módozatairól, és tulajdonképpen hogyan képzeli bekapcsolni ezeket az önsegélyező szervezeteket a munkanélküliség hosszú távú kezelésébe?
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
