LUKÁTS MIKLÓS (KDNP)
LUKÁTS MIKLÓS (KDNP)
LUKÁTS MIKLÓS (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hamarosan Esztergomban végső nyughelyére helyezik Mindszenty József hamvait. Mindszenty József nemcsak egyházának főpásztora, de történelmünk elmúlt 45 évének egyik tragikus sorsú szereplője is volt. Úgy érzem, nekünk is, itt is meg kell emlékeznünk róla.
Bár már tizenhat éve, hogy elhunyt, csak most vált lehetségessé, hogy végre hazai földben nyugodjon. Csak ennek az eseménynek, itthoni temetésének kapcsán mondhatjuk el, hogy számára is véget ért az az évtizedekig tartó, mindig valamilyen idegen hatalom és hazai hívei által folytatott diktatúra, amelyekkel szemben sohasem hátrált meg.
Életútjának stációi talán legtöbbünk számára ismertek. Mint veszprémi püspök az üldözött zsidók védelmében a nyilasokkal szemben való fellépése miatt 1944 novemberében Sopronkőhidára került. A háború után már mint egyházának vezetője száll szembe az új diktatúrával, amelyik az egyházakkal való leszámolás fontos lépésének tekintette az ellene és társai ellen lefolytatott pert, így 1948 utolsó napjaiban letartóztatták. A hírhedt Andrássy út 60-ba került, kínzásokban volt része, mígnem 1949 februárjában életfogytig tartó börtönre ítélték. Nyolc évet töltött fogságban, csak 1956-ban, a forradalom napjaiban szabadult. Néhány nap múlva a szovjet agresszió miatt az amerikai követségen kért és kapott menedéket. Másfél évtizedet töltött itt, 1975 szeptemberében hagyta el a követséget, külföldre kellett mennie. Hazájába haláláig, 1975 májusáig már nem tudott visszatérni.
Tudom, másoknak is adatott hasonlóan tragikus vagy még tragikusabb sors ezekben az években, de mégis mint ismert főpap, nemcsak híveinek, de minden honfitársának példát adott mindenkori kiállásával, amikor nem félt szembeszállni bármilyen elnyomó hatalommal, legyen az nemzeti szocialista vagy kommunista. Bár aktív működése idején az ökumenikus mozgalmak nem éltek úgy, mint napjainkban, mindenekelőtt ezért tisztelhetjük és tiszteljük őt mi is, protestánsok, példaképként. A sok, évtizedek alatt belénk sulykolt róla alkotott hamis kép helyett bizonyára most már megismerhetjük teljes és igazi arcát, melynek elsősorban meghatározója az emberszeretet, az igazság szeretete, a bátorság, az áldozatvállalás.
Reméljük, olyan történelmi szituációk már nem ismétlődnek meg, amilyenekben neki kellett élnie, de hogy valóban ne ismétlődhessenek meg, az ő sorsára is emlékeznünk kell. Köszönöm szépen. (Taps.)
