TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Dr. Tóth Albert képviselőtársamnak az Alföld egyes időszerű környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási kérdéseiről előterjesztett önálló képviselői indítványát a természeti és kultúrtörténeti értékek megóvása szempontjából is igen figyelemre méltónak, értékesnek tartom, és egyúttal képviselő úr nemes elkötelezettségéről is tanúskodik a természetvédelem iránt.
Az indítvány reálisan, igen tömören és mégis, szinte teljes körűen mutatja be a magyar Alföld értékeit, amelyek zömmel pótolhatatlan nemzeti kincseink, természeti erőforrásaink. Az Alföld sajátos természetföldrajzi, történelmi, kulturális és gazdasági adottságai alapján különleges értékű nagy tája hazánknak. Értékei, sajátosságai határainkon kívül is ismertek és kedveltek. Ezzel is magyarázható az a széles körű nemzeti érdeklődés, amely az Alföld iránt már régóta megnyilvánul. Utalnék itt arra is, hogy nemzetközi kezdeményezés segítette a két nemzetközi park: a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Park létrejöttét. A Hortobágyi Nemzeti Park töretlen látóhatárával, tengersík rónaságával, a délibáb páratlan értékeket mutat. Vonzereje az évszakonként változó, különleges, pusztai hangulatú kúnhalmok, pásztortanyák ősi lösznövényzete. Ugyanakkor a Kiskunsági Nemzeti Park, amely mintegy 30 ezer hektár területű, szikes pusztáival egyedi értéket képvisel.
Tisztelt Ház! Tárcánk irányításával már eddig is számos kutatás, tanulmány és területrendezési terv készült erre a térségre. Elkészült az Alföldre az ökorendszerek és a tájvédelem című általános tájvédelmi kutatás, amely a további koncepciókészítés megfelelő bázisa lehet. Folyamatban van a Kiskunsági Nemzeti Park és a szatmár-beregi tájvédelmi körzet és térsége regionális és tájrendezési tervkoncepciójának elkészítése. Ugyanakkor az Alföld egészére, mint tájegységre, tájfejlesztési, illetve rendezési terv nem készült ez ideig. A javasolt koncepció kidolgozását tehát szükségesnek tartjuk, egyetértünk azzal, hogy az ökológiai és az ökonómiai értékeket és érdekeket egyeztetni kell. Egyetértünk azzal, hogy az Alföld egészére készüljön tájvédelmi koncepeció. Ez a koncepció az Alföld társadalmi, gazdasági, infrastrukturális, idegenforgalmi és természetvédelmi helyzetét elemző vizsgálatokon kell hogy alapuljon. Mindezekhez egy olyan komplex területfejlesztési koncepció és területrendezési terv kidolgozása is szükséges, amely összehangolja valamennyi tárca fejlesztési elképzeléseit, az agrárágazattól a termálvízkincs idegenforgalmi hasznosításáig csakúgy, mint az Alföld-fásítás és erdőtelepítés stratégiai programját.
A képviselői indítvány javasolja a Kán Károly és Magyar Pál nevével fémjelzett Alföld-fásítás továbbfolytatását, tájba illő, őshonos fafajokkal. Úgy gondolom, mindez jól beilleszthető az úgynevezett Nemzeti zöldprogramunkba, ami tulajdonképpen egy kétlépcsős erdőtelepítési program. Az első időt 1991 és 2000 között 150 ezer hektár új erdőtelepítést hagyott jóvá országos viszonylatban, a második táv pedig – a hosszabb táv – a Magyar Tudományos Akadémia erdészeti bizottságának a javaslatára 700 ezer hektár erdőtelepítést és fásítást javasol. Mindezek természetesen elsősorban a gazdaságos mezőgazdasági művelésre nem alkalmas földterületek beerdősítését jelentenék. Ennek jelentős részét az Alföldön kívánjuk megvalósítani, védőfásítások, zöldövezetek, talajvédő, tájalakító, valamint természetvédelmi erdők és fásítások létesítésével.
Tisztelt Ház! Az erdő sokféle szerepet tölt be, fatermelési és gazdasági funkcióján kívül talajvédő, vízvédő, éghajlat-módosító hatása közismert. Emellett szeretném kihangsúlyozni: kedvező feltételeket teremt a mezőgazdaságnak, a mezőgazdasági termelésnek, egészséges, szép életkörnyezetet biztosít az embernek. Az új erdőtelepítéseket és fásításokat úgy kívánjuk létrehozni az Alföldön, hogy azok a mezőgazdasági földekkel, víztározókkal, öntözött földekkel tudatosan kialakított egységet, összefüggő környezeti rendszert alkossanak. A hivatkozott nagy Nemzeti Zöldprogram nemcsak a faönellátás megteremtését segítené elő Magyarországon – amikoris a faimport költségeit fedezni lehetne a faexport bevételeivel –, hanem alternatív földhasznosítást is jelentene, és korszerű agrár-szerkezet váltást is azzal, hogy a gazdaságosan nem művelhető mezőgazdasági területek kerülnének beerdősítésre. A természeti környezet, a vízbázisok, a természeti értékek számbavétele, a holtágak ökológiai állapotfelmérése egyaránt szükséges részei az értékek megőrzését célzó és javasolt programnak. Mindezek elkészülése után lehet csak pontosítani a javasolt moratórium tartalmát, a Körös-Maros vidéki nemzeti parkot; megfogalmazni a szükséges intézkedési tervet és meghatározni az intézkedések anyagi vonzatait. A javasolt koncepció kidolgozására vonatkozó project-ajánlat elkészült, azonban megfelelő forrás hiányában a munkát ebben az évben elindítani nem tudtuk. Részletesen ki kell és ki akarjuk dolgozni a korlátozásokból eredő esetleges kártérítések hatásait is. Az is összefügg a moratórium tartalmával, vagyis, hogy milyen tevékenységek korlátozását – építési, művelési, tulajdonkorlátozásokat – kell majd elrendelni.
Úgy ítéljük meg, hogy az első ütemben az országos védettség alatt álló természetvédelmi területekre célszerű kiterjeszteni ezt a korlátozást, annál is inkább, mert ezekre a területekre jelenleg is teljes körű információval rendelkezünk.
Összességében tehát megállapítható, hogy a táj, a természet védelmét szolgáló átfogó, koncepcionális javaslat került a tisztelt Ház elé. Remélhetőleg a feladatok elvégzésének anyagi feltételei is megteremtődnek, és sikerül elérni egy olyan szemléleti változást és váltást a fejlesztéspolitikában, ami a gazdaság és a természet érdekeit egyaránt figyelembe veszi.
Tisztelt Ház! Dr. Tóth Albert képviselő úr önálló indítványát tárcánk támogatja és önöknek is elfogadásra javasolja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
