KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke:
KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke:
KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke: Igen. Az ügyrendi javaslat elfogadását indokolom. Úgy érzem, hogy a nyomós politikai érvekkel szemben, amelyek elhangzottak a másik oldalon, szükséges megindokolni az ügyrendi kérdésben előterjesztett javaslatom mellett felhozható politikai érveket is. (Közbeszólások, köztük dr. Eörsi Mátyás felolvassa spontán válaszát.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakon túlmenően döntésük meghozatalánál kérem, hogy szíveskedjenek még az alábbi szempontokra is figyelemmel lenni. A tulajdonviszonyok végleges rendezése, a stabilitás és biztonság megteremtése, az előttünk feltornyosuló feladatok sokasága, gazdasági életünk vérkeringésének halasztást nem tűrő felélénkítése, mezőgazdaságunk működőképességének biztosítása, a földre és a kárpótlásra váró sokaságának jogos türelmetlensége, (közbeszólások) és végül, a társadalom egészében megnyilvánuló azon igény, hogy mielőbb jussunk már túl a kárpótlás kérdésén, egyszerűen nem engedi meg számunkra azt, hogy a kárpótlási törvény alkotmányjogi kiigazításánál ne a lehetséges legrövidebb, legegyszerűbb eljárást válasszuk. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kárpótlás rendezésének kérdése valamennyi tulajdoni és ahhoz kapcsolódó gazdasági törvényhozási kérdést megelőz. Hiszen a kárpótlás ügyének mikénti rendezése előkérdése az ország tulajdoni rendszere átalakításának, a kárpótlási törvény meghozatalának meg kell előznie az államszocialista tulajdoni struktúra lebontását, illetve az új tulajdoni berendezkedést szolgáló egyéb törvényhozási tevékenységet. Világosan látni kell tehát, hogy kárpótlási törvény nélkül nincs privatizációs törvény, nincs szövetkezeti törvény, nincs földtulajdonlás rendezése, nem alkotható meg az önkormányzatok vagyonának és tulajdoni kérdéseinek rendezéséről szóló törvény sem. Vagyis világosan látni kell, hogy a kárpótlási törvény újratárgyalása mindenképpen megakasztja és hátráltatja a ránk háruló törvényhozási munka egészét, késlelteti a rendszerváltoztatás folyamatát és az ország gazdasági felemelkedése szempontjából nélkülözhetetlen intézkedések meghozatalát, ezért mielőbbi kiigazítása a törvénynek alapvető feladatunk.
Ha tehát az Alkotmánybíróság a kárpótlási törvényben alkotmányjogi hibákat talált, és ha az Alkotmánybíróság óvásával érintett problémák rendezésére viszonylag egyszerű és gyors út áll rendelkezésünkre, akkor a legelemibb kötelességünk az, hogy ne egy hosszadalmas, a törvényhozás munkáját, a rendszerváltozást és az ország gazdasági felemelkedését késleltető megoldást, hanem az egyszerű, gyors rendezést válasszuk.
Az elmondottakra tekintettel tehát előterjesztem ügyrendi javaslatomat a következők szerint. (Közbeszólások.) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megszüntetésére irányuló eljárásra vonatkozóan az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottságnak, valamint az ügyrendi bizottságnak korábban ismertetett állásfoglalása alapján, és azzal összhangban, a következő ügyrendi javaslatot teszem.
Javaslom, hogy a törvény tárgyalása során az Országgyűlés a következő alaptételekre legyen figyelemmel:
Egyes: Az Országgyűlés előtt folyó eljárás kizárólagos célja a törvénynek az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített egyes rendelkezései alkotmányellenességének megszüntetése.
Második. Az alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló eljárásra a törvényjavaslat részletes vitájának szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
Harmadik. Az Országgyűlés által elfogadott törvénynek csak azokhoz a szakaszaihoz nyújthatók be módosító javaslatok, amelyeket az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített, valamint azokhoz, amelyek közvetlen logikai összefüggésben vannak az alkotmányellenesnek minősített szakaszokkal.
Végül negyedszer. Az alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló módosító javaslatokról hozott határozatait követően az Országgyűlésnek a megváltoztatott törvény egészéről újra határoznia kell.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a most előterjesztett ügyrendi javaslatomat szíveskedjék elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Határozathozatal
