MÉCS IMRE (SZDSZ)
MÉCS IMRE (SZDSZ)
MÉCS IMRE (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nomen est omen – mondták a régi latinok. És ha egyvalaminek nem lehet frappáns, világos, egyszerű és áttekinthető nevet adni, ott többnyire mindig a struktúrával is problémák vannak. Így jártunk el a 981-es számon beterjesztett – hadd ne mondjam el, milyen hosszú nevű és című – törvényjavaslattal.
Ennek a törvénynek a preambulumában leírt célja az, hogy törvényi szinten szabályozza az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító alacsonyabb szintű jogszabályi rendelkezéseket, törvénnyel pedig új feladatokat és hatásköröket állapítson meg. A célkitűzés elég világos: a helyi önkormányzatok szervei, a köztársasági megbízottak működéséhez és a korábbi centrális szervek működéséhez szükséges feltételek meteremtése, azoknak a kisebb döccenőknek az elhárítása, amik útban vannak. Sajnos, a matematika vagy geometria nyelvén szólva ez a kör négyszögesítésével azonos feladat, ugyanis azok a magasabb szintű törvények és jogszabályok, amelyek korábban készültek, mind centrális szerkezetűek, és nem illenek bele az önkormányzat új rendszerébe. Tehát egyrészt lehet közelíteni egyenessel a körszakaszt, másrészt azonban átszúrja a kört, és feltétlenül ütközik vele. Ilyen súlyos ütközés, amire föl szeretném hívni a figyelmet, a honvédelmi törvénnyel kapcsolatos.
A törvénytervezet külön fejezete foglalkozik – a III. fejezete – a honvédelmi igazgatással, amelynek keretében a honvédelmi törvény különböző paragrafusait meg kívánja változtatni a törvény beterjesztője. Ez több szempontból is helytelen. Helytelen elsősorban azért, mert a honvédelmi törvény átfogó rendezésére és egy új honvédelmi törvény beterjesztésére a honvédelmi miniszter ígéretet tett, sőt, a miniszterelnök úr által beterjesztett második félévi törvények között szerepel is. Ez egy rendkívül fontos törvény, amely szorosan kapcsolódik Alkotmányunkhoz. Azt hiszem, nem kell itt kifejteni senkinek a tisztelt Ház tagjai előtt, hogy a Honvédség – régi marxista szóval: erőszak-szervezet – beillesztése az Alkotmányba, alkotmányosságának biztosítása, az alkotmányos stabilitási kritériumoknak a nagyon finom megtalálása mennyire fontos, mennyire széles körű, mennyire nagy áttekintést igénylő feladat.
Úgy vélem, egy átmeneti törvényben, amelynek az a feladta, hogy – amint le van írva az elején – alacsonyabb szintű jogszabályokat ezen törvény keretében módosítson, nem lehet feladata, hogy lényegesen magasabb szintű, az Alkotmánnyal és a honvédelmi törvénnyel összefüggő jogszabályokat módosítson. Nem lehet ezt megtenni már csak azért sem, mert egyértelmű és világos a Magyar Köztársaság Alkotmányából, hogy ezen paragrafusok megváltoztatásához az Országgyűlés jelen lévő tagjai kétharmadának egyetértő szavazatára van szükség.
Emiatt tisztelettel azt javaslom az Országgyűlésnek, hogy e törvényjavaslatnak a honvédelmi igazgatásra vonatkozó fejezetét teljesen hagyjuk el. El kell ezt hagynunk azért, mert több szempontból ütközik a honvédelmi törvény jelenlegi koncepciójával, ellenkezik az Alkotmánnyal, nem illeszkedik az 1990. évi XXI. törvényhez, és egészen más sturktúrának az átmentését, átalakítását javasolja, mint amit helyesnek találnánk az új honvédelmi törvény kidolgozásánál és megszavazásánál.
A honvédelmi bizottságoknak, amelyekről itt szó van, korábban az volt a céljuk, hogy az adott terület kommunista pártirányítását biztosítsák. Ezt a honvédelmi bizottságok elnöke, az MSZMP megyei pártbizottságának első titkára biztosította. Azt hiszem, hogy erre a feladatkörre nincs szükség. Ez az önkormányzati elvvel és új alkotmányos elveinkkel merőben ellenkezik. Továbbá: régebben a honvédelmi bizottságok feladata elsősorban, a törvényben foglaltakon kívül, a váratlan tömegpusztító fegyverek által mért csapások felszámolása volt. Miután az utóbbi fenyegetettséggel már nem számolunk – hála Istennek! –, és a korábbi cél egy demokratikus társadalomban már nem követendő, továbbá homogén közigazgatási struktúrát kell kialakítani, amelybe nem lehet beilleszteni az önkormányzati struktúrától merőben idegen, centrális katonai szerveket.
Mindezek következtében teljesen világos, hogy a honvédelmi bizottságokra ezen formában nincs szükség.
Fel szeretném hívni a figyelmet arra is, hogy a köztársasági megbízottak jogállása az önkormányzatokban alapvetően a törvényesség felügyeletét célozza. Ezzel merőben ellentétes egy centrális szervezetnek a közvetlen, direkt irányítása.
Továbbá a törvény 42. §-a a honvédelmi törvény 12. §-a (2) bekezdését is módosítani kívánja, amelyben az eredeti törvényhely szerint, ami jelenleg érvényes, csak háború idejére engedi meg a honvédelmi tanács területi szerveinek a működését, ezzel szemben a törvényjavaslat rendkívüli állapot esetére is meg kívánja ezt engedni. Ez rendkívül nagy különbség, és úgy gondolom, hogy ez alapvetően összefügg az Alkotmánnyal, összefügg az emberi jogokkal, és teljesen nyilvánvaló, hogy a múlt év október végi események involválták a Kormányt, hogy ezt a szócskát behelyezze.
Még súlyosabbnak tekinthető azonban az, hogy teljesen függetlenül a köztársasági megbízottak jogállásától és a helyi önkormányzatok szerveitől, ennek a törvénynek a keretében kívánja megváltoztatni a honvédség irányítási rendszerét, és a miniszternek a jogkörét ki akarja bővíteni. Semmi köze ennek a paragrafusnak a jelenlegi célhoz. Sem ahhoz a célhoz, amit kitűztek, sem a feladatokból visszakövetkeztethető célhoz.
Ugyanis az eredeti honvédelmi törvény úgy szól, hogy a honvédelmi miniszter kiadja a honvédség irányításával kapcsolatos jogszabályokat. Tehát ez egy világos koncepciónak a vetülete, ami azt jelenti, hogy a minisztérium a honvédséget, amelyet a parancsnok vezet, törvényeken, rendeleteken keresztül irányítja. Tehát nem közvetlenül irányítja. Ezzel szemben a most beterjesztett, önkormányzatokról szóló törvényjavaslatban azt írja a javaslat, hogy irányítja a magyar honvédséget. Úgy gondolom, hogy ez egy trójai faló, amely trójai falóba kis ravasz görögök bebújtak, és nem eléggé világos számomra, hogy miért volt erre szükség akkor, amikor az új honvédelmi törvényben ezek a kérdések a tisztelt Ház teljes plénuma előtt világosan megtárgyalhatók és rendezhetők.
Éppen ezért tehát tisztelettel javaslom, hogy a honvédelmi igazgatásról szóló III. fejezetet teljes egészében hagyjuk ki. Ha olyan ellenvetés támadna, hogy ez a honvédelmi igazgatást megakasztja, akkor erre egy világos választ lehet adni. A jelenlegi honvédelmi törvényben a magyar Kormány olyan felhatalmazást élvez, amelynek alapján rendeletben meghatározhatja a centrális és önkormányzati szerveknek a katonai igazgatással kapcsolatos feladatát. Mivelhogy ezek a szervek léteznek, működnek, ezek a hadkiegészítő parancsnokságok és a helyi önkormányzatokban lévő megfelelő utasítások és tisztviselők, ezek számára a Kormány utasítást adhat, illetve rendeletet adhat ki, hogy arra az átmeneti időre, amíg a végleges és új honvédelmi törvényt megalkotjuk, addig ezek a kérdések rendezve legyenek.
Tehát még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a 981-es törvényjavaslatnak a katonai igazgatásra vonatkozó része az Alkotmányból eredendően kétharmados többséget igényel a parlamenti szavazásnál, a második dolog pedig az, hogy javasoljuk ennek a fejezetnek a teljes elhagyását. Kérem ezt módosító indítványnak tekinteni. Köszönöm szépen. (Gyér taps.)
