SIPOS IMRE, DR.
SIPOS IMRE, DR.
SIPOS IMRE, DR. (FKgP 33 tagú képviselőcsoport): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden, távirati stílusban, szeretném a módosító javaslataimhoz hozzáfűzésemet eszközölni.
Én azt hiszem, hogy egyet kell értenem Rott Nándor képviselőtársammal az előzőekben elhangzottakkal, és én is úgy látom, hogy ez a szövetkezeti törvény nem ad alapot, hogy biztosak legyünk egy új, teljesen tiszta szövetkezeti rendszer, továbbiakban újonnan alakuló szövetekeztek korrupciómentes működésében. Ezeket lettek volna hivatva módosító javaslataim némileg korrigálni. Sajnos, a bizottságok nagy része ezt nem támogatta, illetve csak nagyon keveset közülük.
Szövetkezeti vezetőkkel történt konzultáció alapján tettem meg módosító javaslataim egy részét, másik részét pedig a hosszú évtizetek óta szövetkezeti környezetben élő, ott dolgozó magánemberként, saját véleményem alapján tettem meg.
Én úgy látom, hogy a módosító javaslatok elfogadása nélkül nemigen lesz változás a jövő szövetkezeti életében, és azok a korrupciók, amelyek eddig a szövetkezetek életét terhelték, ezután is nagymértékben fennmaradnak.
Én azt hiszem, hogy a jószándék vezetett akkor, amikor ezeket a módosító javaslatokat beadtam, és a vidéken élő – volt, illetve leendő – szövetkezeti tagok érdekében történt ez. Nekem is meg kell erősítenem Rott Nándor képviselőtársamnak azt az állítását, hogy a vidéki emberek még mindig félnek, nem mernek saját érdekükben felszólalni, saját érdekeiket megvédeni. Éppen ezért törvény adta garanciával kell a vidéken élő emberek érdekeit szem előtt tartani és megvédeni.
Csak néhány módosító javaslatomra hívnám fel a figyelmet, és kérném a Ház támogatását, annak ellenére, gondolom, az előterjesztő sem fogja támogatni, és a bizottságok sem támogatták. Itt reagálnék Glattfelder Béla képviselőtársam hozzászólására: véletlenül sem volt szándékomban a nyugdíjasokat a szavazásból kizárni, hanem együttesen – a dolgozó tagokkal együtt – értettem a kétharmados többséget, kiküszöbölvén viszont azt, hogy az eddig – vagyonátmentéssel és egyéb más korrupcióval – meghozott szövetkezeti döntéseknek a 90%-át a jelen szövetkezeti vezetők a nyugdíjasokkal szavaztatták meg, és úgy, hogy azok egyáltalán nem is tudták, hogy miről szavaznak. Erről személyesen – választókerületemben történő fogadóórákon, a tagságtól utólag kapott vélemény alapján – tájékozódtam.
Kérem a Ház támogatását: vegye be a módosító javaslatokba és támogassa ezt a módosító javaslatot, hogy igenis a dolgozó tagoknak legyen beleszólásuk a szövetkezet életébe.
Nem akarom a nyugdíjasoknak a szövetkezetben való működését kisebbíteni, de azt hiszem, hogy a szövetkezet további vitelét a dolgozó tagok ismerik, és nekik kell a saját kezükbe venni a szövetkezet jövőbeni irányítását, hangsúlyozom még egyszer: nem kisebbítvén a nyugdíjasok szerepét és a szövetkezetben vállalt felelősségét.
Módosító javaslattal próbáltam arra a visszásságra megoldást találni, hogy a szövetkezet igazgatótanácsa évente ne egyszer, hanem kétszer legyen köteles beszámolni a tagság előtt, ugyanis az egy év olyan hosszú idő, hogy bármi is történhet ezalatt. Példa erre az utóbbi években kialakult szövetkezeti gyakorlat, amely a tagság előtt – esetleg – eltitkolásra került, és nem kap propagálást.
Így én azt hiszem, az évente kétszeri beszámoló bővebb és reálisabb tájékoztatást ad a közgyűlésnek és tagságnak.
Csak tag lehessen igazgatósági tag – címmel adtam be egy másik módosító javaslatot, ugyanis nem lehet a közgyűlés hatáskörébe vonni, hogy ez alól felmentést adjon, ugyanis – mint az előbb vázoltam – a közgyűléssel az igazgatósági tagok nagyon egyszerűen meg tudják szavaztatni. És felteszem a kérdést a tisztelt Háznak: milyen jogalapja lehet egy teljesen kívülállónak ahhoz, hogy egy szövetkezet igazgatósági tagjaként működjön? A döntést a tisztelt Házra bízom.
Ugyancsak nem engedhető meg az, hogy összeférhetetlenség címén az összeférhetetlenséget hordozó okok alól a közgyűlés – hasonló megokolás alapján – felmentést adhasson, és többek között igazgatósági tagnak vagy egyéb más tisztségviselőnek, egymással anyagi összefonódásban levő két személynek lehetőséget adjon az ottani működésre. Valamint demokratikus rendszerünkkel, társadalmunkkal – azt hiszem, hogy – nagymértékben ellenkező az, és a polgári perrendtartással, polgári törvénykönyvvel is ellentétes, hogy az üzletrészt a volt tulajdonos utóda ne örökölhesse. Ez egy teljesen antidemokratikus döntés, sajnos a bizottságokban ezt támogatták.
És végül a legfontosabb módosító javaslatomra szeretném felhívni a figyelmet, eddigi szövetkezeti tapasztalatom az, hogy a küldöttgyűlés a szövetkezeti korrupciónak a 75%-át magába foglaló intézmény, és ezt mindenképpen meg kellene szüntetni. A jövő szövetkezetei, nem hiszem, hogy olyan nagyságrendűek lesznek, amely indokolttá tenné küldöttgyűlések összehívását. Vannak a választókerületemben olyan kicsi szövetkezetek, ahol 5–600 hektáron gazdálkodnak, mégis küldöttgyűlést hoztak létre. Megint csak nem kell ecsetelnem, hogy miért, a közgyűlés által az igazgatóság mellé delegálandó olyan tagok jelenlétére számítanak, akik az igazgatóság döntését mindenféle megfontolás nélkül, vakon elfogadják. Ahol mégis előfordulna olyan nagyságrendű szövetkezet, hogy nem tudják a közgyűlést összehívni, a törvény lehetőséget ad részközgyűlések összehívására.
Én még egyszer kérem a tisztelt Házat, hogy a bizottságok elmarasztaló véleménye, illetve az előterjesztő nem támogatása esetén ezeket a módosító javaslatokat támogassák, különös tekintettel a küldöttgyűlésre. Köszönöm szépen. (Taps.)
