SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Nem a törvényjavaslathoz szeretnék hozzászólni, hanem ügyrendi észrevételeim lennének, méghozzá arra vonatkozóan, hogy a részletes vitát – véleményem szerint – miért nem lehet most a jelenlegi házszabályok szerint lezárni?
Kezemben van az alkotmányügyi bizottságnak a ma délelőtt 11 órára történő meghívója, amely, a házszabállyal szemben, egy ülést tart jelenleg, és ezen szerepel a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatnak a jelenlegi tárgyalása.
Három ok miatt nincs mód arra, hogy ezen ülés miatt – és hát, nem tudom, hogy a többi bizottságban hogyan alakul a helyzet, de legalább egy bizottságban ez az állapot, három ok miatt – nincs mód lezárni. A bizottság ugyanis nem tudna beadni csatlakozó módosító indítványokat abban az esetben, hogyha most a részletes vitát lezárnánk. Tehát mostantól, ettől a pillanattól fogva a bizottság hogyha úgy látná, hogy a törvényen valamilyen javítást akar eszközölni, akkor erre nem lenne módja.
A másik, hogy a képviselők nem tudnak csatlakozó módosító indítványt beadni, és a csatlakozó modosító indítványok megszületésének az egyik fő oka éppen az, hogy egy indítvány a bizottságban nem nyerte el a többséget.
De a harmadik és a legfontosabb ok az, hogy a házszabálynak a december 14-i módosítása után új helyzet állt elő; ugyanis a képviselői egyéni jogok sérelme csak akkor kerülhető el a szavazások – az egyharmadra vonatkozó szavazások – tekintetében, hogyha a képviselők tájékozódni tudnak arról, hogy az ő indítványaik elérték-e az egyharmadot, hiszen a képviselőknek a részletes vita lezárását követően, az ülés berekesztéséig van módjuk ennek a 20 aláírásnak az összegyűjtésére. Amennyiben nem tudják, hogy a bizottságban az adott módosító indítvány mennyi szavazatot ért el, abban az esetben nincsen mód.
Tehát én azt mondom, hogy a részletes vita lezárásának feltételei vannak, vagyis az alkotmányügyi bizottságnál tájékozódni kell, hogy lezárta-e már a törvénynek a részletes vitáját.
Szeretném szóvá tenni azt is, hogy az előbb említett 20 aláírásnak a beszerzése, illetőleg a szavazásra vonatkozó jogokat és az egyéni képviselői jogokat az is csorbítja, hogy nagyon meglazult a Parlamentnek a bizottsági ülésekről szóló tájékoztatási rendje. A képviselők, akik módosító indítványokat adtak be, például a költségvetéshez vagy egyéb törvényekhez, nem kaptak vagy nem mindenki kapott meghívót ezeknek a bizottságoknak az ülésére, holott a házszabály 43. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata nemcsak a meghívót teszi kötelezővé, hanem a részvételt is – ezt desuetudó-ban, tehát szokásjog útján nem követeli meg már a házszabály, tehát ez ilyen módon nem érvényesül. Azonban a meghívókról nem szeretném, hogyha leszokna a Ház, tehát a bizottságok értesítsék a képviselőket arról, hogy a módosító indítványaikat tárgyalják, különösen azért, hogy a képviselő tudja, hogy az indítványára megkapja-e az egyharmados szavazást, és kérjen-e a saját jogainak a tiszteletben tartása érdekében a plénum előtt szavazást; hiszen nem minden esetben érvényesül az, hogy a frakcióvezető automatikusan aláírja azt a papírt. A frakcióvezető a szavazásig nyúthatja be ezt az indítványát, hogy támogatja a frakció, azonban nem minden képviselő akarata egyezik a frakcióéval – és itt Salamon László és Fekete Gyula ennek a házszabály-módosításnak a vitájában elég sokat szólt arról, hogy ez sérti az egyéni képviselői jogokat; ezt csak úgy lehet kikerülni, hogyha az információkat biztosítjuk.
Még egy dologról szeretnék szólni, hogy a bizottság a javaslatát sem terjesztette elénk, holott ezt is megköveteli a házszabály 43. §-a (5) bekezdése; tehát, amíg a bizottság nem terjesztette elénk a jelentését arról, hogy az egyes módosító indítványokról miképp szavazott, addig nincs mód a részletes vitának a lezárására. Köszönöm. (Kis taps a bal oldalon.)
