SZIGETI GYÖRGY, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója:
SZIGETI GYÖRGY, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója:
SZIGETI GYÖRGY, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezzel az 5165-ös számú törvényjavaslattal, ami mindössze három paragrafus, a rövidség ellenére a szociális bizottság hosszan foglalkozott. Ezzel összefüggésben több aggály merült föl, a szociális bizottságot az aggodalom vezérelte.
Nyilvánvaló, hogy itt – az előterjesztő szerint is – több tízmilliárdos vagyonról van szó, és ehhez képest a törvényjavaslat rendkívül szűkszavú. Ezért vetett föl számos kérdést, aggodalmat. Ezek közül néhányat említenék, ami a bizottsági vitán elhangzott.
Hogy lesz ez az alapítvány? Hogyan alakul a kuratóriuma? Hogyan rendelkezik a vagyonról? Az is elhangzott a bizottsági ülésen, hogy ezt gazdasági társaság fogja működtetni. Ezekről a kérdésekről a bizottság nem kapott tájékoztatást, és felmerült az a gondolat is, hogy ha ez a vagyon egyszer alapítvány tulajdonába kerül vagy gazdasági társaságba, onnan továbbvándorolhat.
Szeretett volna a bizottság tájékoztatást kapni ennek a jogi megoldásáról. Elhangzott az a jogi érv is, hogy a magyar jog a közalapítvány kérdését nem rendezi. Utalás történt a Rádió és Televízió működtetésével kapcsolatos gondokra is. Ez csak egy személyes megjegyzés: én a magam részéről nagyon osztom Szájer József képviselőtársam jogi aggodalmait, amit e tárgykörben elmondott az elmúlt napokban. Fölmerült alkotmányos gond is. Egyik szakértő felvetette, hogy itt egy olyan vagyonról rendelkezik gyakorlatilag az Országgyűlés, amire korábban azt mondta, hogy egységes, és mindaddig, amíg a szakszervezeti választások nem lesznek meg, addig ehhez nem nyúlnak. Ez most kivételt jelentene.
Fölmerült az a kérdés is: És mi lesz akkor, hogyha a hat szakszervezeti tömörülés helyett a választásokat követően csak négy lesz? Vagy esetleg másképp alakulnak a számarányok? Akkor vitathatóvá válik ennek a megoldása. Mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról a társadalombiztosítás kérdése is fölmerült. Fölmerült az, hogy 1950 és 84 között a társadalombiztosítás a szakszervezethez, a SZOT-hoz tartozott, a társadalombiztosítás jelentős vagyoni hozzájárulással lépett be üdülők létesítésére, és főképp gyógyüdülők létesítésére.
A vita során fölmerült, hogy ez melyik üdülővagyonról szól? Csak az üdülésre szolgálóról, vagy a gyógyüdülésről is? Amennyiben az utóbbiba, akkor a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatása kapcsán érdemes arra gondolni, hogy a gyógyüdülők az egészség gondozásában jelentős szerepet játszanak. Ez azért is élénken vetődött fel, mivel szó van a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatásáról. Ezek az aggályok folytatódtak kisgazdapárti képviselőtársam részéről úgy, hogy ezek az üdülők, gyógyüdülők valamikor az OTI és az egyéb társadalombiztosítási szervek tulajdonát képezték, és ezzel az egy aktussal minden tulajdonjogot, ami még jelenleg rendezetlen, vagy amit tisztázni lehetne, a későbbiek során már nem lehetséges tisztázni.
Végül is a bizottság azzal, hogy talán módosító javaslatokkal a törvényjavaslat hiányosságai, vagy az ezzel kapcsolatos aggodalmak kiküszöbölhetők, általános vitára alkalmasnak ítélte 12 "igen" szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással. (Taps.)
