DRAGON PÁL (Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 tagú csoportjának vezérszónoka)
DRAGON PÁL (Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 tagú csoportjának vezérszónoka)
DRAGON PÁL (Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 tagú csoportjának vezérszónoka) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 6019-es szám alatt benyújtott 1992. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslatról képviselőcsoportunknak az a véleménye, hogy az újonnan beterjeszett irányelvek az előzőekhez képest egy használhatóbb változat.
Ennek a változásnak javaslattevői előkészítésen túlmenően praktikus okai is vannak. Időközben megszülettek, illetve beterjesztésre kerültek olyan törvények, amelyek az előző változat elkészítésekor még csak tervben voltak. Mint például a munkavállalói részvényporgram, valamint az időleges, illetve tartósan állami tulajdonban lévő vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvények. Ezeken a törvényeken keresztül lehetővé válik az állami tulajdon védelmének, hasznosításának, értékesítésének részletes törvényi szabályozása is. A gazdasági törvénykezésnek ez az előrehaladottsága a vagyonpolitikai irányelvek céljának és tartalmának átértékelését is kívánja.
Az Állami Vagyonügynökségről szóló 1990. évi VII. törvény még azt írja elő, hogy az állami vagyon hasznosítását a vagyonpolitikai irányelvek előírásai szerint kell az Állami Vagyonügynökségnek végezni. Az időleges állami tulajdonban lévő vagyon hasznosításáról szóló törvény beterjesztésével az általános szabályozás már nem tartozik az irányelvek feladatai körébe. Pusztán azok a különös előírások, amelyek a leendő törvény keretei között adnak eligazítást a tulajdoni jogokat gyakorló szervezeteknek. Ezért csak abból a szempontból kívánom a vagyonpolitikai irányelveket vizsgálni, hogy miképpen kapcsolódik az állami tulajdon hasznosításáról szóló törvényekhez, mennyiben jogosak azok a kiegészítések, amelyeket az irányelvek a törvényjavaslaton túl tartalmaznak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bevezetőmben utaltam már az elfogadott és folyamatban lévő vagyonpolitikai irányelvekkel összefüggő törvényekre. Így például a 4973-as törvényjavaslat 78. §-ában pályázatokon részt vevők egyenlő ajánlat esetén érvényesítendő sorrendjét részletesen szabályozza a törvényjavaslat. Az irányelvek érdeme, hogy a törvényi szabályozást ezen túl egy általános elsőbbségi elvvel is kiegészítette, így a hazai befektetők előnyben részesítésével. Nem kell külön részletezni, hogy ez miért fontos. Persze ahhoz, hogy a hazai befektetőket előnyben részesítse, ne csak papíron létezzen, hanem ténylegesen is legyen lehetőség az előírás gyakorlására. Ehhez a megfelelő külföldi kereslet kialakításához igénybe vehető hitelkonstrukciók megteremtése szükséges. Ezért üdvözöljük az átfogó hitelgarancia intézményrendszer életre hívására tett javaslatot. Reméljük, hogy ez működni is fog. Kérdés csak az, hogy a megjelölt 4 milliárdos garanciaalap elegendőnek tekinthető-e e több száz vagy több ezer milliárdos vagyontömeg eladásának segítéséhez.
Képviselőtársaim, nem véletlenül szóltam több milliárdos vagyon eladásáról, privatizálásáról. Általános vitában megengedhető, hogy említést tegyek a Szabó Tamás miniszter úr vezette programkészítő csoport munkájáról, ahol e programcsoport készítette munkaanyag megállapította, hogy a privatizálásra szánt vagyon nem 2 ezer milliárd körüli összeg, hanem ennek a többszöröse. Szeretném megjegyezni, hogy ezt a Kisgazdapárt szakértői csoportja már több mint egy évvel ezelőtt megállapította. Úgyhogy örömmel üdvözöljük, hogy ez most ismét így előtérbe került. De ha így van, mint ahogyan a munkacsoport ezt megállapította, akkor ezt a privatizációnál, a Vagyonügynökség működésénél, majd pedig megalakuló Vagyonkezelő Részvénytársaság munkájánál is hathatósan figyelembe kell venni.
(17.50)
Az irányelvek másik fontos kiegészülő része szintén a 4973-as számú törvényjavaslathoz képest az államigazgatási irányítás alá vonás, illetve az állami tulajdon védelmét szolgáló részletes előírásokra vonatkozik. A mi értékelésünk szerint csak általános jogosítványt adnak a Vagyonügynökségnek az állami igazgatás alá vonáshoz. Azokkal a szempontokkal, amelyeket az irányelvek rögzítenek, a 3.1 pontban felsorolt, egyet tudunk érteni. Itt szerepel, hogy az államigazgatás alá vonhatja a Vagyonügynökség a vállalatot például privatizációs célból, például az önkormányzat nem kielégítően működteti a vállalatot, vagy ha a vállalat tartósan veszteséges, vagy nyílt, vagy rejtett vagyonfelélés tapasztalható a vállalatnál. Szeretném itt megemlíteni, hogy miközben mi egyetértünk az állami tulajdon védelmének ilyen irányú szolgálatával, a Vagyonügynökségnek ezekkel a jogköreivel, addig Pál László képviselőtársam, akinek én nagy figyelemmel hallgatom úgy a plenáris ülésen, mint a gazdasági bizottságban felszólalásait, a Vagyonügynökség jogosítványait délelőtti felszólalásában rendkívül keményen bírálta.
Nekem és képviselőcsoportunknak is természetesen az a véleményünk, hogy most ebben az időszakban ezekre a kemény jogosítványokra szükség van, hogy a hatékony vagyonvédelem megvalósulhasson. Természetesen a jogosítványok mellett működni kell egy hatékonyabb ellenőrzésnek is. Nem sűrűn tapasztaljuk azt a sajtó forgatása közben, hogy hallanánk vagy olvashatnánk, tapasztalhatnánk, hogy a vagyonvédelemből történő visszaélésekkel kapcsolatban milyen intézkedések születtek.
Szinte elvétve lehet ilyen esetről hallani.
Az irányelvek 3.2 pontjában a vagyon hasznosításának módozatait írják le. Ezek a lehetőségek részletesen szerepelnek az ideiglenes állami tulajdon hasznosítását szabályozó törvényjavaslatban is. Fontosnak tartjuk a 3.2 pontban foglaltakból kiemelni, hogy az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek, a társaságok döntéshozatali rendjének megfelelően érvényesüljenek a tulajdonpolitikai és a gazdaságpolitikai célkitűzések. Ez terjedjen ki az irányító-testület összetételének és működési követelményeinek kidolgozására is, valamint a tevékenység ellenőrzésére szintén.
Kiemelten szeretnénk üdvözölni az irányelvek 5. pontját is, ahol a munkavállalói tulajdonszerzés szabályairól esik szó, hiszen így hatékonyan, gazdaságosan munkahelyeket lehet teremteni. A szabályozást azonban még meg kell nézni, a feltüntetett kedvezmények szabályozását az irányelvekben túl bonyolultnak találjuk.
Ami a privatizációs bevételek tervezett felhasználását illeti, azzal többségében egyetértünk. Különösen azzal, hogy a mintegy 50 milliárd forintos, privatizációs nyereséget a gazdaságban kívánja visszaforgatni hitelgaranciára és a vállalkozás fejlesztésére. Nem látszik azonban ennyire egyértelműnek az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság működésére fordított költség. Mert ha úgy nézzük, mint egy részvénytársaságot, akkor természetes, hogy költségeit a privatizációs munkájából, forrásokból teremtse elő. De hogyha úgy nézzük, hogy ez egy állami vagyonkezelő részvénytársaság, az igazgatótanácsának tagjait a miniszter nevezi ki, és ha ez szorosan összefüggésbe kerül a költségvetéssel, a felügyelő minisztériummal, akkor megfontolandó lenne a költségeinek finanszírozását a költségvetéssel párhuzamba összehozni.
Képviselőtársaimmal örömmel tapasztaltuk, hogy a Kormány maga is felismerte a monopóliumok elleni fellépés szükségességét, illetve értékelte azt a veszélyt, amelyet a nem időben történő fellépés okozott ezen a területen. Ez azonban, úgy gondolom, nemcsak a Kormány feladata, nem tartom kizártnak, hogy a törvényi szabályozás hiányosságai is okozták azt, hogy sem a monopóliumok visszaszorításában, sem pedig az új monopóliumok kialakulásának megakadályozásában nem volt elég határozott a fellépés. Ezért úgy gondolom, hogy nemcsak a Kormány feladata a monopóliumok elleni küzdelem erősítése, illetve a piacépítő intézkedések meghozatala, hanem a törvényhozóknak is nagyobb figyelmet kell erre a kérdésre fordítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül még szeretném megemlíteni és szíves figyelmüket felhívni arra, hogy az országgyűlési határozatok egyik funkciója a kormányzat és az Országgyűlés jövőbeli feladatainak meghatározása. Javaslom képviselőcsoportunk nevében, hogy az irányelvek írja elő: a Kormány köteles beszámolni azokról a konkrét intézkedésekről, amelyeket a monopóliumok leépítése, az új monopóliumok kialakulásának megakadályozása, valamint a versenypiac építése érdekében tett és tesz.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
