MIHÁLY ZOLTÁN, DR. (MDF)
MIHÁLY ZOLTÁN, DR. (MDF)
MIHÁLY ZOLTÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt képviselőtársaim! Versenyfutás, mondhatnám vesszőfutás folyik a szövetkezet vagyonáért. Vesszőfutás folyik a földekért, a termelési eszközökért, hogy ki szerzi meg azokat. A szövetkezet tagjai, akik valamilyen méretű üzletrésszel rendelkeznek, és a szövetkezet aktív tagjai, avagy a szövetkezetből valamikor kivált és üzletrésszel rendelkező tagok. Én úgy hiszem, hogy a tulajdonosnak biztosítani kell azt a jogát, hogy döntsön, dönthessen az üzletrésze hova fordítása vonatkozásában, az üzletrésze működtetése vonatkozásában.
A jelenlegi törvény ezt nem teszi lehetővé a kívülálló üzletrész-tulajdonosoknak, mert hiába foglalja magában azt a törvény, hogy ez az üzletrész értékesíthető, ha ennek az üzletrésznek ma nincs piaci értéke, csak használati értéke van. A használati érték viszont a működtetésben testesül meg, és a kívülálló üzletrész-tulajdonosnak ez ma nem adatik meg. Az értékesítésre viszont a mezőgazdaság jelenlegi csekély nyereségtermelő képessége miatt nincs lehetőség, és úgy hiszem, hogy belátható időn belül nem is lesz. Ezért nincs piaci értéke az üzletrésztulajdonnak. Mondhatnám azt, hogy ez az üzletrésztulajdon haszonélvezettel terhelt. Haszonélvezettel terhelt, mert a szövetkezet tagjai jogosultak a kívülálló tulajdonos üzletrésztulajdonának hasznosítására.
Ellenzéki képviselőtársaim elmondják azt, hogy fennáll annak a veszélye, hogy amennyiben a kívülálló üzletrészek kivonódnak a szövetkezetekből, úgy a harmónia, a szinkronizáltság megszűnik, mondhatni a hatékonyság csökken. A szövetkezeti visszamaradó vagyonrésznek a működtetése veszélybe kerül.
Hadd emlékeztessem őket arra, hogy ma folyik az állami gazdaságok privatizációja. Az állami gazdaságok igen sok termelőeszközt értékesítenek. Értékesítik, hiszen a kárpótlással csökken a termőföldterületük, és nem lesz szükségük olyan nagy mennyiségű, nagymértékű üzletrészre, eszközre, mint amilyenre eddig volt. Ugyanez vonatkozik a szövetkezetekre is. A szövetkezetekben is folyik a kárpótlás, a szövetkezetek földtulajdona is csökken. A szövetkezetekben is úgymond az eszközhatékonyság romlani fog, ha a jelenlegi eszközmennyiség marad meg egy kisebb szántóterület működtetésére.
Én úgy hiszem, hogy ez az ellentmondás feszíti az egész szövetkezetekkel kapcsolatos társadalmat. És legutóbb olvastam olyan kitételt, éppen az Agrárszövetség egyik képviselőjétől, hogy a szövetkezet állami hitel felvétele révén vásárolja meg a kívülállók üzletrészét. Én úgy hiszem, hogy ez a felvetés egy megoldási alternatíva lehet. Csak kétségeim vannak arra vonatkozóan, hogy a szövetkezet elbír-e nagyobb, több hitelfelvételt, mint amennyivel jelenleg is birkózik.
Ha valakinek részjegye vagy részvénye van, alapvetően elvárná azt, hogy legalább a betéti kamatnak megfelelő osztalékot kapjon. Ez a mezőgazdasági üzletrészek vonatkozásában kizárt dolog. Tehát az üzletrész-tulajdonos alapvetően úgy érzi, hogy akkor jár el jól, ha ezt a tőkét kivonja a mezőgazdaságból és egy hatékonyabb ágzatba fekteti.
Nyilvánvaló, hogy a tőke mindenütt a világon úgy működik, hogy az átlag alatti hatékonyságú ágazatokból kivonódik. Én úgy hiszem, hogy a szövetkezetek jelenleg rendkívül kedvező helyezetben vannak. Nincs piaci értéke az üzletrésznek, ezért nyugton, nyugodtan ülnek és használják a mások vagyonát, a mások üzletrészét, hiszen erre a törvény ma lehetőséget biztosít. Én még nem hallottam olyat ebben az országban az elmúlt hónapokban, hogy a szövetkezet a felajánlott üzletrészt a kívülállóktól megvásárolta volna. Miért tenné azt, hiszen anélkül is tudja működtetni. (Juhász Pál: És hány cég nem veszi meg a részvényeket, hiába mutogatják neki?)
Én azt hiszem, ha törvényileg valamilyen megegyezést írnának elő a kívülállók, illetve a szövetkezet között, abban az esetben a szövetkezet is lépésre kényszerülne, vagy megvásárolná ezt az üzletrészt, vagy kiadná a tagnak ezt az üzletrészt. Sőt mi több, el tudnám azt is képzelni, hogy kárpótlási jegyre cserélje ezt az üzletrészt, vagy hovatovább, ha nem tudnak ebben megegyezni, a kívülállóknak lehetőséget biztosítana arra, hogy a szövetkezet tagjai közé felvegye, ami jelen pillanatban szintén a szövetkezet közgyűlésének döntésétől függ.
Én úgy hiszem, hogy annak az üzletrész-tulajdonosnak, aki működtetni akarja a vagyonát, lehetővé kellene tenni, hogy a szövetkezet, amennyiben nem tud elszámolni az üzletrésszel, nem tudja kiadni, nem tudja megvásárolni, abban az esetben igenis vegye fel ezt a kívülállót a szövetkezet tagjainak sorába, és így lehetővé válik az üzletrésznek a működtetése. Rendkívül kedvező jelenleg a szövetkezeten belüli, úgymond tőkeerős szövetkezeti tagok helyzete. Felvásárolhatják ezt az üzletrészt lényegesen alacsonyabb áron, mint a névértéke, hiszen teljes mértékben kiszolgáltatott helyzetben vannak a kívülálló üzletrész-tulajdonosok.
Én úgy hiszem, és Lakos képviselőtársam előbbi felvetésére azt kell válaszolnom, hogy a bizottság egyetértett abban, hogy a beterjesztett törvényjavaslat – hiszen a 7 igen, 7 nem, 1 tartózkodás ezt az arányt mutatja – nem megoldás arra, amit a beterjesztők elérni szándékoznak, hanem a bizottság is, ha jól emlékszem, és valószínű, hogy jól emlékszem, olyan álláspontra jutott, hogy a szövetkezeti, tehát az 1993. január 1-jén életbe lépő szövetkezeti törvényt célszerű lazábbá, átjárhatóbbá tenni olyan vonatkozásban, hogy a szövetkezetbe a jelenlegi üzletrésztulajdonnal, de a szövetkezeten kívül lévő polgárok is beléphessenek és ezt szövetkezet keretén belül is működtessék.
(12.50)
Én erre mondtam azt, hogy közel azonos volt a mezőgazdasági bizottság tagjainak az álláspontja.
Én úgy hiszem, hogyha nem kívánjuk ezt a diszkriminációt fönntartani, mármint azt, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonosok ne juthassanak a működtetés közelébe sem, mindenképpen célszerű lesz fölülvizsgálni a szövetkezeti törvénynek azt a kitételét, hogy a kívülálló üzletrész-tulajdonosoknak tegyük lehetővé azt, hogy a szövetkezet tagjai közé léphessenek, és ilyenformán működtetni tudják üzletrészüket, valamint vagyonukat.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)
