PAP ANDRÁS (MDF)
PAP ANDRÁS (MDF)
PAP ANDRÁS (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr. A késői órán is, és a kiürült Ház, és ez a kényszer, amely arra hajt minket, hogy ezt a vitát ma mindenképpen befejezzük, kicsit arra emlékeztet engem, hogy a kényszerhelyzetbe, vészhelyzetbe került anya, várandós asszony esetleg egy olyan döntést határoz el, amely után már nincs visszaút.
Nem akarom hosszú ideig én most a felkészületlen beszédemmel húzni az időt. Mindössze annyit szeretnék elmondani, hogy itt érzékelem azt a dilemmát, amely a legtöbb, lényegében nem egyértelmű, és nem egyértelműen az abortuszt tagadó és elutasító vélemény mögött van, hogy miképp lehet lelkiismerettel feloldani ezt a kérdést. Valamennyi hozzászóló, valamennyi, erkölcsi alapokat és erkölcsi, etikai kérdéseket feszegető hozzászóló beszédéből valahol érezhető ez a dilemma, és úgy vélem, hogy eddig igazából a törvény szövegében olyan megoldás nem látszik megszületni, amely az én felfogásomnak megfelelő lenne. Azonban ebben az általános vitában is szeretném jelezni, hogy úgy gondolom, összeegyeztethető lehet az az alapjaiban tiltó rendelkezés azzal a nem megengedő, de az elkövetett, a bekövetkezett abortuszt nem büntető törvényi szabályozással, amelynek a megfelelő szövegen történő módosítására majd a részletes vita során szeretnék javaslatot tenni csatlakozó módosító indítványokkal. De mégis úgy éreztem, hogy kötelességem most itt elmondani, és majd ott talán részletesebben fogom kifejteni.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
