SÜMEGI SÁNDORNÉ (FKgP)
SÜMEGI SÁNDORNÉ (FKgP)
SÜMEGI SÁNDORNÉ (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretnék hozzászólni a 6494-es számon benyújtott, a magzati élet védelméről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban.
A nemzet lakosságának fokozott csökkenése miatt valóban szükség van a népszaporulat biztosítására. Most, ha ez a nemzetvesztő, az előző, múlt rendszerből ránk maradt nő- és családpolitika tovább folytatódik, 50 év múlva hazánkat majd úgy emlegetik: élt Európában egy jobb sorsra érdemes, tehetséges nép.
(19.30)
De a népszaporulatot semmi esetre sem a terhességmegszakítás szigorításával lehet, kell biztosítani. A törvényhozói szándék legkisebb hatásfokkal a tiltással valósul meg. Ez az eljárás nem több gyermek születését, inkább több tragédiát, tiltott műtétek következményeként esetleg az anya halálát, élő gyermekeinek árvaságát, vagy ami még borzalmasabb, az utóbbi időkben elszaporodott csecsemőgyilkosságot eredményezi.
Koromnál fogva én már sok szenvedést és emberi tragédiát láttam. Nekünk, keresztény módon gondolkodó embereknek, kötelességeink vannak. Az egyik, hogy védjük és tiszteljük az élet szentségét, a másik azonban az, hogy óvjuk a már meglevő életet és ennek emberként történő megélésének lehetőségét.
A nőt a természet az anyaságra teremtette. Nemcsak az ember, a gyermek elfogadására, megszületésére, felnevelésére, de a családi élet biztosítására is. Higgyék el, kérem, az elmúlt rendszer a nőket is becsapta. A nők pedig akkor követték el önmaguk ellen a legnagyobb bűnt, amikor az első nemzetközi nőnapon elfogadták azt a néhány szál hóvirágot, esetleg mellé a pléhtálcát vagy egyéb értéktelen ajándékot. Addig a nő a családi elhivatottságának és társadalmi megbecsülésének a szintjén állt. Aztán megkapta az egyenjogúságot, joga volt már a bányában lapátolni, traktorra ülni, joga volt férfimunkát végezni.
A nő bizonyos szempontokból gyakran erősebb a férfinél, de a fizikuma gyengébb. Idejekorán testileg, lelkileg tönkrement. Vele együtt esetleg az éppen őt egyéb munkája miatt nélkülöző család, gyermek, férj élete is.
A szexualitás fontos az életben, a szaporodás biztosítéka. Az ifjúságot megfelelő korban, időben, módon feltétlen fel kell világosítani életünk keletkezéséről. Itt utalnék arra, mennyire fontos lenne ebben is a vallási, erkölcsi nevelés, hogy a fiatal párkapcsolatot ne az élvezeti cikkek nívójára alacsonyítsa le. Tudnia kell, hogy a szex szükséges, de nem elég a párkapcsolathoz, a házassághoz, nincs értéke szerelem, szeretet, hűség, ragaszkodás nélkül. Tudni kell, hogy a teremtő Isten ezzel a teremtés nagyszerűségéből adott át az embernek a szaporodás biztosítására, amellyel élni kell, felelősséggel élni, párkapcsolatban, házasságban, de nem visszaélni ezzel.
Egy régi fohász, ima két sora jut eszembe, amit a jegyesek szoktak együtt elmondani: Együtt építjük majd az új világot, s folytatjuk munkád, a szent magvetést. Biztosítani kell a lehetőséget a fiatalok családalapításához, munkát, lakást és elsősorban a családfőnek annyi munkabért, amelyből, ha gyermeket is vállalnak, már a családi pótlék összegével együtt a család létminimumát biztosítja.
Azt mondtam, a természet a nőt családanyának teremtette. De ne higgyék, hogy a nőket a főzőkanál mellé szeretném feltétlen visszaküldeni. Magam is 40 évig voltam dolgozó nő. Ismerem ennek az előnyeit, hátrányait. Édesanyám segített felnevelni a gyermekeimet, ezért én még szerencsés voltam. De mindig éreztem, még jobb lenne, ha ezt magam tehettem volna. A gyermekneveléshez inkább fiatalság kell.
Az a nő, aki úgy érzi, hogy tanítani, gyógyítani, bármit dolgozni akar, tehesse, tegye, de az ő munkája, keresete már egy magasabb, jobb anyagi körülményt biztosíthasson a családnak, és oldhassa meg a gyermekek nevelését. De ha a nő, az anya vállalja, legyen választási lehetősége és maradhasson otthon fizetett, főállású anyaként. Ez az ideje munkaidőnek számítson. Tudom, anyagiak hiánya. De higgyék el, megvalósítható. A családi pótlék a gyermek jogán legyen fizetve. Az anya bére a gyermekei számától függően legyen megállapítva, a fizetett anyaság tartson az anya, a család helyzete, kívánságától függően maximum a gyermek meghatározott koráig. Minden egyes otthon maradt anya munkahelyét elfoglalhatná egy munkanélküli, tehát nem kellene fizetni azt az összeget sem teljesítmény nélkül munkanélküli-segélyként, de ezt a munkanélküli-segélyt oda lehetne adni a gyermeket nevelő anyának. Nem lenne szükség óvodán kívül gyermekintézményekre, gyermekétkeztetésekre, az anya olcsóbban az egész családnak megoldaná.
Ha egy dolgozó nő gyermeke beteg, az anyát táppénzre veszik. Ez is megszűnne. Arról nem is beszélve, hogy egyetlen gyermekgondozó, a legkíválóbb sem tudja az anyát pótolni. A családi élet válsága is csökkenne. Ezzel együtt talán a válások száma is.
Hogy is volt eddig? A feleség, férj ellenkező műszakban dolgoztak. Hazajött a férj, különösen városon, esetleg jobb híján unatkozott, elment, megivott talán egy pohár sört. Nem bűn. Aztán találkozott barátokkal, a poharak, a barátok száma emelkedett. A dolgozó nők közül egyesek – tisztelet a kivételnek – az első pohár italt éppen egy nőnapi ünnepségen itták meg. Ha találkoztak a családban a férjjel, a második szó veszekedés volt. Mi következett? Pszichiátriai kezelés, Nagyfa, válás, csonka család, gyerekeknek esetleg állami gondozás, 40%-os férfi, züllés, aluljárók, várótermek, hajléktalanok otthona, egy tál meleg étel.
Mibe kerül ez az államnak? Milyen gyermekek nőnek fel? Közepesen jó család is jobb. Az ezekre költött összegeket nem lenne-e jobb időben fizetett anyáknak adni? Szociális otthonok. A gyermekek mellett talán az öregek gondozását is megoldhatná egy család, egy fizetett anya. Emberibb öregség családban.
Így is felnőhetne, így nőhetne fel a jövő generációja, akik – hölgyek és urak – az önök nyugdíját, öregségét, a jövő Magyarországát fogják biztosítani, a magzati törvény szigorítása nélkül is. Így is lehet gyermeket, több gyermeket nevelni, s csak így érdemes. Családban, jó, jobb családban. Azt hiszem, az államnak is megérné, és ha számításokat végeznénk, a felértékelhetetlen erkölcsi hasznon kívül még talán olcsóbb is lenne. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
