KULIN SÁNDOR, DR. (MDF)
KULIN SÁNDOR, DR. (MDF)
KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény megalkotását magam is szükségesnek, nagyon időszerűnek és az önkormányzatok közép- és hosszú távú tervezése szempontjából pozitív és stabilizáló hatásúnak tartom.
Tekintve azonban, hogy olyan, egymástól távol eső támogatási célok számára alkot törvényi keretet, mint például orvosi gép-, műszerbeszerzés egyrészt, másrészt csatornahálózat, diákotthoni férőhely, kistelepülési folyékonyhulladék-tisztító telep, hogy csak szélsőséges példákat említsek. Tehát ebből adódik, hogy egyes megfogalmazásai annyira általánosak, hogy adott speciális viszonyokra alig-alig vagy nem értelmezhetők.
Ezért egyrészt az egészségügyi és szociális célú beruházások szempontjából így kifogásolható megfogalmazásokat kívánom módosító csomagomban pontosítani, vagy kiegészíteni, máshol célszerűségi módosításokkal változtatni; másrészt a fenti szakterületet érintő kiegészítésekkel pontosítani, gazdagítani, vagy a támogatás mértékét módosítani. Röviden utalok azokra a tárgykörökre, amire nézve így módosításokat adtam be, és kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy megfontolás tárgyává tegyék és támogassák.
(10.10)
A törvényjavaslat beszél arról, hogy az 1995. évtől a szakminisztériumok által kidolgozott fajlagos költségek alapján történik a céltámogatás nyújtása. Meg kell állapítani, hogy az egészségügyi és szociális ágazatnál fajlagos költségekről nem vagy egyáltalán nem lehet bizonyos esetekben beszélni, ezért szükségesnek tartom kiegészíteni a megfogalmazást azzal, hogy kivéve egészségügyi és szociális ágazaton belül, ugyanis egészségügyi gép-, műszerbeszerzés, szociális otthoni férőhelyfejlesztés vagy kórház-rekonstrukció vonatkozásában fajlagos költségnormatívák kidolgozására országosan nincs lehetőség.
A törvényjavaslat beszél céltámogatási kiegészítő keret felhasználásáról, azonban nincs megfogalmazva ennek létrehozása. Szükségesnek tartom, hogy az évi, az évenkénti költségvetési törvényben legyen meghatározva a céltámogatási kiegészítő keret öszszege.
Ezzel összefüggésben az önkormányzatok a központitámogatás-felhasználásra való jogosultságukat elvesztik a törvényjavaslat szerint, ha az adott évben nem kezdik meg az odaítélt összeg felhasználását.
A törvényjavaslat szerint ez az összeg visszafolyik a központi költségvetésbe. Javaslom, hogy az így felszabaduló összegek a céltámogatási kiegészítő keretet gazdagítsák.
A továbbiakban arról szól a törvényjavaslat, hogy a költségvetés helyzetétől függően, az új induló céltámogatási igényekre vonatkozóan az Országgyűlés az éves költségvetésben szűkítheti a célok körét, módosíthatja a támogatási arányokat, illetőleg felfüggesztheti a céltámogatási rendszer működését. Ezt a tervezhetőség szempontjából igen aggályosnak tartom, mert egy megkezdett beruházás felfüggesztése veszélyezteti az addigi beruházások hasznosulását. A törvényjavaslat indokolása ugyan a felfüggesztést csak az új céltámogatási igényekre vonatkoztatja, azonban a normaszöveg ezt nem teszi egyértelművé, ezt tehát pontosítani szükséges.
Az Állami Fejlesztési Intézet vagy a számlavezető bank a törvényjavaslat szerint a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján hívhatja le a teljesített összegeket. Megítélésem szerint ezt módosítani szükséges. Ugyanis a támogatási cél teljesítését az önkormányzat tudja folyamatosan igazolni és nem a vállalkozó.
Tehát a támogatási cél teljesítését szolgáló számlát az önkormányzat igazolja.
Nem tartom megfelelőnek azt, hogy fővállalkozói előleg a központi támogatásból nem adható. Ez ugyanis azzal a hátránnyal jár, hogy egyrészt nincs összhangban más előírásokkal, például versenytárgyalási jogszabályokkal, nem piackonform, illetve nem versenysemleges előírás. Továbbá: drágítja a beruházást, ugyanis ez esetben, ha nem kaphat a fővállalkozó előleget, akkor az aktuális pénzpiaci kamatszinttel növelve határozza meg a beruházási költségvetését.
Speciálisan az egészségügyi ágazatra vonatkozik, hogy a törvényjavaslat szerint a központi támogatással megvalósított létesítmények működéséről az önkormányzat gondoskodik. Kérem, az egészségügyi ágazatban fejlesztésről kell beszélni, de mindenesetre nem az önkormányzat önmagában, hanem a társadalombiztosítással közösen gondoskodik ezen létesítmények majdani működtetéséről, tehát szükséges az ezzel való kiegészítése.
Módosítani javaslom továbbá a szociális otthoni férőhely-létesítés rekonstrukciójának ide való bevonásával, rendkívül lényeges ez, ugyanis az önkormányzatoknak nincs forrása a rekonstrukcióra, és új létesítés helyett még mindig olcsóbb lehet a meglevők rekonstrukciója, mert ezek folyamatosan használhatatlanná válnak. Ezért javaslom, hogy vonjuk be a rekonstrukciót is a támogatási célok körébe, és az eddigi 40%-os törvényjavaslat helyett emeljük 50%-ra a támogatás mértékét.
Egy nagyon lényeges módosítást tartok szükségesnek a kórház-rekonstrukciók vonatkozásában, ami nagyon sok önkormányzati kórházat érint, ahol 30 és 300 millió közötti beruházási összegekre tesz javaslatot a törvényjavaslat. Nem indokolja az ország kórházainak valós állapota a felső költséghatár megvonását. A rekonstrukció ésszerűtlen szakaszolását és szükségtelen elhúzódását eredményezi ez, ezért javaslatom az, hogy a 30 milliós alsó határ megtartása mellett felső határt ne húzzunk itt meg.
Kiegészíteni javaslom a melléklet 3. címét a települések járóbeteg-ellátó létesítményeinek bővítésével és rekonstrukciójával. Tudvalevő ugyanis, hogy bármennyire is két lábon álló egészségügyet terveztünk meg, járóbeteg- és szakellátást, a szakellátás azonban nemcsak a kórházakat, hanem a rendelőintézeteket is magába foglalja még hosszú ideig, és nagyon sok kórház nélküli rendelőintézet, tehát szakellátás létezik az országban, ezért szükséges, hogy ezek bővítése és rekonstrukciója is bekerüljön a támogatási célok körébe, javaslatom szerint 40%-os támogatási mértékkel.
Ugyanígy javaslom az egészségügyi és szociális célú hasznosításra átvett építmények rekonstrukciójának a támogatását is 40%-os mértékben, ugyanis sok olyan egészségügyi és szociális célú hasznosításra átvett létesítmény, objektum van – korábbi laktanyák, pártházak stb. –, amelyek hasznosítására az önkormányzatok nem rendelkeznek kellő forrással, és ha ezeket megtámogatjuk, akkor ezek igen jól hasznosulhatnak.
Végezetül javaslom ugyanebbe a körbe bevonni, tehát erre a hármas listára, a 3. címre a család-, gyermek- és ifjúságsegítő létesítmények létrehozását, bővítését és rekonstrukcióját is. Ezek is kerüljenek be a támogatási címek körébe 40%-os mértékben.
Kérem képviselőtársaimat, fontolják meg ezt a módosító csomagot és legjobb belátásuk szerint támogassák azt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
