HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy mielőtt a javaslatunk indokolásába belefognék, röviden reflektáljak a miniszter úr előző szavaira. Ugyanis ezek a szavak egy olyan félreértést tükröztek, amelyek már hosszú ideje húzódnak a napirendre vétel kapcsán.
A szabaddemokraták véleménye az, hogy amikor a napirendre vételről döntünk, akkor nem egy-egy javaslat érdemét bíráljuk el. A javaslat érdemének elbírálására, a vitára rendelkezésre állnak például a bizottsági ülések, ahol az általános vitára alkalmasságról folyik a vita és külön döntéshozatal, például az általános vita, ahol magáról a javaslatról döntünk. Ezért mi, szabaddemokraták eddig azt a gyakorlatot követtük, és ezt kívánjuk a jövőben is, hogy függetlenül attól, hogy egyetértünk-e egy javaslattal vagy sem, a napirendre vételét lehetővé tesszük, és utána az érdemi vitában fejtjük ki az álláspontunkat, esetleg azt az álláspontot, ami eltér a javaslatot tevőétől. És én ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy ennek megfontolásával is támogassák Matyi Lászlóval közösen előterjesztett törvényjavaslatunkat, amely az országgyűlési képviselők jogállásáról 1990-ben megalkotott törvény módosítását célozza.
Azt szeretnénk elérni, hogy a képviselői összeférhetetlenség szabályait megváltoztassuk, a képviselői összeférhetetlenség szabályait a törvényben eredetileg szabályozottnál szélesebb körre terjesszük ki.
1990-ben, amikor az LV. törvényt megalkotta az Országgyűlés, két feltételezésen alapult az összeférhetetlenségi szabályok megállapítása.
Az egyik feltételezés az volt, hogy a magyar gazdaságban az állami tulajdon szerepe rövid időn belül radikálisan csökkeni fog, tehát a képviselői jogállásnak az állami tulajdonú vállalatokban viselt pozícióval való összeférhetetlenségét, a gazdasági összeférhetetlenségnek ezt a speciális esetét és egyébként nem ritkán előforduló esetét nem kívántuk szabályozni, mert úgy gondoltuk, hogy ez nem lesz egy tipikus jelenség, hogy képviselők állami tőkeérdekeltségű gazdálkodó szervezetekben bármiféle tisztséget töltenének be. Hiszen könnyen belátható az, hogyha az állami tulajdonú, állami tőkeérdekeltségű vállalatok tevékenységében vezetői pozícióban országgyűlési képviselő vesz részt, akkor ez egy nagyon súlyos összeférhetetlenségi okot eredményez. Hiszen az állami vállalat ellenőrzését a kormányzat látja el, az a kormányzat, amelynek ellenőrzését a képviselőknek kellene elvégezni. Elég sajátos az a helyzet, amikor a vállalatot ellenőrző, a Kormányt ellenőrző Országgyűlés tagjai részesei a sor végén levő vállalatoknak, tehát a végső soron ellenőrzöttnek.
Ez az összeférhetetlenségi ok nemcsak itt, Magyarországon és nemcsak most okoz gondokat a törvényhozóknak, és okoz gondokat a gazdaság szereplőinek is, hanem gondokat okozott évtizedeken keresztül a magyar köztársaságnak, illetőleg a magyar királyságnak is, amikor 1901-ben szabályozták az összeférhetetlenség eseteit, az 1901. évi XXIV. törvényben a miáltalunk javasoltnál sokkal szélesebb körben fogalmazták meg a gazdasági összeférhetetlenség eseteit. Minden olyan esetet összeférhetetlennek minősítettek a képviselői jogállással, amikor a képviselő mint vállalkozó vagy mint üzleti partner gazdasági kapcsolatba került az állammal. Ez egy olyan összeférhetetlenség, amely az érdekviszonyokat a piaci verseny szabályaival ellentétesen elmozdítja.
A másik feltételezés, amely 1990-ben még élt, az az volt, hogy a képviselők alapvetően nem hivatásos politikusként látják el a tevékenységüket, és tevékenységük jelentős részét nem a képviselői tevékenység fogja képezni. Ez a feltételezés két héttel ezelőtt, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításával, annak képviselőkre vonatkozó rendelkezésein keresztül megdőlt. Úgy tűnik, hogy ezzel a törvénnyel jelentős elmozdulás történt a hivatásos képviselői státusz irányában. Ennek alapján különösen indokolatlan az, hogy egyes képviselők állami vállalatoknál, állami részvénytársaságoknál igazgatói, igazgatótanácsi tagi, felügyelőbizottsági tagi pozíciót töltsenek be képviselőségük mellett, miközben ezzel egyidejűleg fontos, a Kormány gazdasági tevékenységét ellenőrző bizottságokban is ugyanezek a képviselők tisztségeket töltenek be, információkhoz jutnak, vagy adott esetben saját vállalatuk tevékenységét szabályozó jogszabályokat terjesztenek elő.
Ennek a lehetőségnek a megszüntetését javasolja törvényjavaslatunk 1. §-a. A 2. §-ban egy törvényszerkesztési hibát szeretnék kiküszöbölni… (Zaj.) Elnök úr, tisztelettel azért léptem túl 40 másodperccel, mert az előbb a miniszter úr szavaira reagáltam egy percben, aki hosszasan beszélt,… (Derültség.) olyan ügyben, amelyben nem lehetett volna megszólalni a Házszabály értelmében, tehát engedelmével egy fél percen belül befejezem a mondandómat. Tehát egy törvényszerkesztési hibát – amely az Igazságügyi Minisztérium által előterjesztett törvényben benne volt – szeretnénk kiküszöbölni, nevezetesen azt, hogy a jelenlegi törvény nem szól arról, hogyha később keletkezik az összeférhetetlenségi eset, mint a mandátum igazolása, akkor ennek a szabályozása hogyan történik, hogyan történik az összeférhetetlenség megszüntetése? Erre is tekintettel elnézésüket kérem az idő túllépéséért, és kérem, hogy vegyék napirendre, hogy utána megvitathassuk javaslatunkat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiból.)
Határozathozatal
