KOCSENDA ANTAL
KOCSENDA ANTAL
KOCSENDA ANTAL (FKgP 33 tagú képviselőcsoport): Köszönöm, Elnök Úr. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A szövetkezetekről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény 10. §-ának (1) bekezdésére vonatkozó 4535-ös és ehhez csatlakozó 4834-es számú módosító indítványunk azon szövetkezeti tagok érdekeit kívánja védeni, akik a szövetkezeti vagyon megteremtésében – akár vagyoni hozzájárulással, akár effektív munkával – részt vettek, s e jogosultak a szövetkezeti vagyonnevesítés során semmilyen közgyűlési manipulációval ne lehessenek kisemmizhetők.
Meg vagyunk győződve arról, hogy a szövetkezeti vezetők többsége tisztességes és becsületes. Nem szabad azonban elfelejteni azt a tényt, hogy a szövetkezeti vagyon elosztása során a szövetkezeti vezetők anyagi érdekei is megjelennek. Azt hiszem, nem igényel különösebb indoklást, hogy az érdekelt szövetkezeti vezető a vagyonfelosztás mechanizmusával sokkal kedvezőbb helyzetben van, mint az egyszerű szövetkezeti tag. Miután nincsen garanciánk arra vonatkozóan, hogy a vagyonmegosztásban a szubjektív elemek nem érvényesülnek, ezért tartottuk szükségesnek a vagyonmegosztás módjának és mértékének törvényben történő rögzítését.
A szövetkezeti vagyonra jogosultak körének érdekeit nem lehet kiszolgáltatni az egyes szövetkezeti vezetők által könnyen manipulálható közgyűlések hangulatának. Az ilyen manipulált hangulatú közgyűlésekkel lehet törvényesíteni olyan döntéseket, melyek egyes embereket méltánytalanul hátrányos helyzetbe, míg másokat érdemtelenül előnyös vagyoni helyzetbe juttathatnak.
E módosító indítványunkban a 10. § (1) bekezdésében törölni javasoljuk azt a megfogalmazást, mely értelmében a vagyonmegosztás során a jogosult a személyes közreműködés súlya és aránya mértékében részesedjen a szövetkezet vagyonából. Ez egy megfoghatatlan és nem konkrét fogalom, de arra a célra megfelel, hogy érdemtelen vagyoni előnyökhöz juttasson szövetkezeti vezetőket.
Gyenge érv arra hivatkozni, hogy jelentős minőségi különbség van egy vezető és egy éjjeliőr munkájának minősége és eredményessége között. Akik így érvelnek, azok hallgatnak arról, hogy egy vezető és egy éjjeliőr jövedelme tekintetében is óriási minőségi különbség van: amíg egy éjjeliőr egy év alatt vesz fel 60–80 ezer forintot, addig egy vezető ezt az összeget egy hónapra kapja munkabérként, de olyan eset is előfordult, hogy egy-egy manipulált közgyűléssel a veszteséges szövetkezet vezetői megszavaztatták a maguk többszázezer forintos prémiumát is.
A szövetkezeti vezetők jelentős többsége törekszik a kárpótlási, szövetkezeti és átalakulási törvény tisztességes és a falu békéjét szolgáló végrehajtására. Mindezek ellenére még mindig találkozunk olyan szövetkezeti vezetőkkel, akik még ma sem látják be, hogy a kolhozrendszerű termelőszövetkezet megbukott, s ennek helyét egy új struktúrájú, tulajdonosi alapokon nyugvó szövetkezeti formának kell átvennie. E szövetkezeti vezetők nem ismerték fel, hogy helyük az új szövetkezetben csak akkor lesz, ha szót tudnak érteni a leendő új tulajdonosokkal. Meg kellene érteniük például Kalocsa, Fajsz térségében is egyes szövetkezeti vezetőknek, hogy az agresszivitással, a törvénysértő módszerekkel nemcsak a falu békéjét veszélyeztetik, hanem saját helyzetüket is lehetetlenné teszik.
E módosító indítványunkat azzal ajánljuk a Ház szíves figyelmébe, hogy súlyos hibát követnénk el, ha az átalakulási törvényben olyan szövegrészt hagynánk, amely az érdekek ösztönzésére becsületes és tisztességes szövetkezeti vezetőket is kísértésbe hozna. Mindezek figyelembevételével kérem a tisztelt Házat e módosító indítványok elfogadására. Köszönöm. (Taps a jobb oldalról.)
