TARNÓCZKY ATTILA (MDF)
TARNÓCZKY ATTILA (MDF)
TARNÓCZKY ATTILA (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az ember munkája közben hibákat követ el, az meglehetősen természetes dolog, és ezért nem is kárhoztatható, hogyha ezzel a lehetőséggel nem túlságosan sokszor él. Az viszont már baj – és sokszor nagyobb baj, mint maga a hiba –, hogyha a tévedés felfedezése után a javítás szándéka nem munkál benne.
Ezt azért mondom el bevezetőben, mert úgy vélem, hogy amikor decemberben a foglalkoztatási törvényt módosítottuk, akkor legalább egy hibát elkövettünk.
Arra gondolok, hogy amikor – talán nem biztos, hogy a legokosabb módon – rendelkeztünk arról, hogy végkielégítés és munkanélküli járadék egyszerre nem folyósítható, akkor nem ügyeltünk eléggé arra, hogy ez a rendelkezés mikor lép életbe.
Ennek eredményeként mindazok, akiknek a felmondása december 29-e, a törvény hatályba lépése előtt megtörtént, de a felmondási idő ez időpont után jár le náluk, igencsak rosszul járnak. Ők azok, hölgyeim és uraim, akik joggal érzik, hogy méltánytalanul bánt velük a törvényhozás; ők azok, akik szintén joggal érezhetik, hogy a jogbiztonságba vetett hitük nem alaptalalanul rendült meg.
Azt is megkockáztatnám – bár jogász képviselőtársaim biztos kiigazítanának –, hogy talán bizonyos mértékig visszamenőleges törvénykezés is történt – ha jogilag nem is, de praktikusan igen. Hiszen ezek az emberek annak idején, a felmondás pillanatában joggal számíthattak egyszerre munkanélküli segélyre és végkielégítésre, és nem neheztelhetünk rájuk – ezt már csak végső érvként mondom el önöknek –, hogyha esetenként a tavaly, valamikor hónapokkal ezelőtt kifizetett végkielégítést el is költötték – nem egyszerűen felélték, hanem, mondjuk, az utolsó pillanatban befizették belőle lakástartozásukat, számolva azzal, hogy a munkanélküli segélyből a megemelt kölcsönöket törleszteni majd nem tudják.
Javaslatom célja tehát egyszerű: azt kérem önöktől, döntsünk úgy, hogy december 29-e utáni felmondásokra érvényes ez a tiltó rendelet – egyébként pedig nem.
Kedves Képviselőtársaim! Anélkül, hogy tippeket adnék önöknek, elmondanám, hogy javaslatom célja négyféleképpen hiúsulhat meg. Vagy úgy, hogy önök most nem veszik napirendre ezt a javaslatot, vagy úgy, hogy a végső szavazáskor mondanak nemet. Ezek az egyszerű esetek, de hozzátenném, hogy van még két módszer: az, hogy nem kapom meg a sürgősségi kezelést, vagy hogyha megkapom, akkor ez a javaslat esetleg hetekig-hónapokig porosodik valahol, a házbizottság háza tájékán.
Ennek az az oka, hogy a javaslatom, sajnos, nem korlátlan "szavatosságú": ahogy múlik az idő, telik természetesen az az időszak is, míg tiltva van a munkanélküli-járadék fizetése. Így tehát azt is lehetne mondani, hogy előbb-utóbb a probléma magától megoldódik – idézőjelben természetesen –, csak azonnal felmerül a kérdés, hogy közben az érintett családok miből élnek.
Arra kérem tehát önöket, hogy tűzzék napirendre indítványomat, kérem a sürgősséget is, a házbizottság tisztelt tagjaitól pedig azt kérem, hogy amennyire lehet, biztosítsák, hogy gyors pályafutása legyen ennek a javaslatnak a Parlamentben. (Taps.) Köszönöm előre a támogatásukat.
Engedjék meg, hogy befejezzem…
Határozathozatal
