CSÉPE BÉLA, DR. előterjesztő:
CSÉPE BÉLA, DR. előterjesztő:
CSÉPE BÉLA, DR. előterjesztő: Igen. Tehát akkor egyrészt a válaszaim, másrészt az összefoglalás.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezt a törvényjavaslatot azért kezdeményeztük, hogy egy nagyon szorító, sürgős megoldást igénylő problémát még a nyári szünet előtt megoldjunk, és módosításra kerüljön az a jelenleg érvényben lévő szabály, mely szerint a minimálbér – jelenleg ugye 8000 forint – úgy funkcionál a vállalkozóknál, mint a társadalombiztosítási járulék kötelező minimuma.
Már többek szájából elhangzott, hogy ez tulajdonképpen egy rossz szabályozás volt, ellentétes volt a kormányjavaslattal, megtörtént, ezt szerettük volna kijavítani.
Ezzel szeretném megadni az alaphangját összefoglalásomnak, mely szerint az előterjesztők – ezt mindhármunk nevében mondom – egyáltalán nem szándékoztak egy átfogó társadalombiztosítási vitát provokálni vagy indukálni, és szó sem volt arról, hogy más területeket összefüggéseiben itt áttekintve elég merész dolgokat bevezessünk anélkül, hogy kellően átgondoljuk az egészet.
Ennek ellenére természetesen mi minden módosítási indítványt megbeszéltünk, megtárgyaltunk, és ezekre röviden megadom az összefoglalást.
Először is újból megemlítem, hogy a mi pontosított változatunk lényegében ugyanaz, mint az eredeti, mert mindössze egyetlen szó, ami kimaradt belőle, az "egészségbiztosítási" szócska, ez csak egy leírási hiba volt, tehát csak ezt pontosítottuk.
A beérkezett módosító indítványokat két részre tudom osztani. Az egyik az, amelyik konkrétan a mi kezdeményezésünkhöz illeszkedik – ez természetesen mindenképpen a mi megítélésünk alá is tartozik, hogy ezt elfogadjuk-e vagy sem –, tehát erre nem vonatkozik az előbbi megállapításunk.
A módosító indítványok nagyobb csoportja azonban teljesen más jogszabályhelyen a mi szándékunktól merőben eltérő, új dolgokat kezdeményez.
Először az első körről röviden: Ilyen természetű módosító indítvány lényegében három érkezett, én neveket nem említek. Az egyik az, hogy az általunk javasolt 60%-ot 50%-ra változtassuk meg, tehát hogy a minimálbérnek ne a 60%-a funkcionáljon a jövőben minimális szintként, hanem az 50%.
(19.00)
Ezzel kapcsolatban az a három előterjesztőnek a véleménye, hogy tulajdonképpen mi 60%-ot terjesztettünk elő. Ez is egy alternatíva. Mi a tisztelt Házra bízzuk, hogy az 50%-ot fogadja el, vagy az általunk javasolt 60%-ot. Tehát ezt ezért nem támogatjuk, hiszen mi mondtunk egy alternatívát, ez a másik alternatíva.
A másik ide tartozó téma a kezdők előlege. A mi javaslatunk szerint a kezdőknél is ez funkcionál, tehát a minimálbér 60%-a, azonban ezzel szemben egy elszámolásnak van helye.
Többen kezdeményezték, hogy a kezdők részére ez maradjon végleges. Ennek nagyon racionális, reális indokai vannak. Valóban a kezdőkkel törődni kell, nagyon lényeges eleme ez a gazdasági életnek. Azonban mi úgy gondoltuk, hogy javaslatunkba ezt mégse foglaljuk bele, és most sem támogatjuk ezt az indítványt. Elsősorban azért, amit Kelemen András államtitkár úr is elmondott, hogy azért szerencsére a kezdők összességében nem tekinthetők úgy a mi gazdaságunkban, hogy mindenképpen ilyen problémákkal küzdenek. Tehát vannak olyan kezdők, akiknél ennél jóval magasabb, ezt a szintet meghaladó jövedelem képződik. Úgy véltük, hogy ez a jövedelem akkor essen az elszámolási kötelezettség alá, tehát a társadalombiztosítást ilyen szempontból, bevételi szempontból segítettük. Tehát ezért nem álltunk eme javaslatok mellé.
A harmadik, idetartozó téma a határidő. Nekünk is szimpatikus lenne a március 1-je. De a bizottsági üléseken elhangzottak alapján sajnos, nem tudtunk meggyőződni nyugodt lélekkel arról, hogy problémamentes a március 1-jei határidő. Elsősorban technikai, jogi problémákat vet fel, elszámolási bonyodalmakat. Hiszen nemcsak fizetés van, hanem szolgáltatás is, és akkor vele szemben el kell számolni a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban is.
Mi ezzel kapcsolatban is azt mondjuk, hogy mi az eredeti javaslatunkban is a július 1-jét mondtuk, tehát ez egy alternatíva. A másik alternatíva március 1-je. Minket a bizottsági munkák folyamán nem győztek meg arról, hogy helyes lenne a március 1-jének a bevezetése.
Minden többi javaslattal kapcsolatban mondanám, hogy rokonszenvezünk az összes javaslattal. De tekintetbe véve azt, hogy ezeknek a bevezetése év közben gondot okoz, és az összefüggéseitől nem tudunk eltekinteni, úgy véljük, hogy a társadalombiztosítási törvény valóban módosításra és átgondolásra szorul, az egész. De az egész egy komplexumot képez. Most nagyon nehéz egy-egy területet kiragadni, amikor az előterjesztőknek nem is állt szándékában ehhez most hozzányúlni, erre részünkről igent mondani.
Tehát mi ezekkel mind rokonszenvezünk, csak mint előterjesztők nem fogjuk tudni támogatni, tehát lényegében a tisztelt Háznak a döntésére bízzuk, hogy majd elfogadja-e az előbb elhangzott hozzászólások alapján vagy sem.
Nagyon röviden ezekről a főbb témákról.
Ugye, a betegszabadsággal kapcsolatos tb-járulékkötelezettség: hát nemrégen itt a Ház előtt volt nagy vita erről, és végül is ez a szabályozás született meg, mi nem akartunk hozzányúlni.
A szakmunkástanulók ösztöndíjával kapcsolatban nekem volt egy módosító indítványom, mert ennél magasabb tb-járulékkötelezettséget javasolt annak idején a Kormány, és a tisztelt Ház ezt annak idején elfogadta: ez a 300 forint/havi járulék, és tulajdonképpen ehhez mi előterjesztők nem adjuk támogatásunkat, hogy ez most megváltozzon. Ismét hangsúlyozom az összefüggéseket és azokat, amiket Kelemen András államtitkár úr ezzel kapcsolatban is elmondott.
Nagy gondot okoz nekünk is ez a segítő családtag és háztartási alkalmazott kérdés. Ezzel kapcsolatban már benyújtottak kapcsolódó módosító indítványt is, a véleményemet ezekkel kapcsolatban is mondom.
Valóban vannak olyan vállalkozók, ahol nagyon fontos és sürgető lenne, hogy ez megoldódjon. Azonban a segítő családtagok mégsem a vállalkozók. A segítő családtagok lényegében a vállalkozást segítő körbe tartoznak, és számosan vannak. Tehát itt nagyon meg kell gondolni azt, hogy részükre is kiterjesztjük-e ezt a lehetőséget. Egyes vállalkozók esetében biztos, hogy szorító a probléma, ezt mi elismerjük, azonban összességében tekintve ők mégiscsak az alkalmazotti kategóriát jelentik, ahol mi úgy véltük, hogy nem tudjuk támogatásunkat adni.
A másik ilyen nagy kör a mezőgazdasági kistermelők egész tb-kötelezettségének az átgondolása. Ezt tágabb összefüggéseiben kell majd átgondolni a tisztelt Háznak, úgy véljük, a társadalombiztosítási törvény bizonyára nemsokára bekövetkező általános felülvizsgálata során.
A tb-járuléktartozások átütemezésével kapcsolatos gondolatok, késedelmi pótlékkal kapcsolatban benyújtott módosító indítvány szintén rokonszenvünket élvezi. Azonban ez egy olyan terület, amelyre már most is konkrét lehetőségek vannak, hogy a módosító javaslatokban foglaltak szerint esetleg eljárjanak. De ugyanakkor ez is nagyon messze állt az előterjesztői szándéktól, ennek a területnek valamiféle újraszabályozása és átgondolása.
A legmerészebb javaslat tulajdonképpen egy tb-járulékcsökkentést eredményezne egy bizonyos körben: 10%-os kedvezmény a Népjóléti Minisztériumnál lévő alap terhére. Hát ezzel kapcsolatban ugye a három előterjesztő nyilván azzal a gondolattal szeretne megbírkózni, hogy ez az alap van-e, létezik-e, hogy funkcionál, mennyi pénz van ezen. Nos, a tájékozódásunk szerint ez így pillanatnyilag most nem megoldható, de itt is szeretném hangsúlyozni, mint az általános vitában is én erre nagy hangsúlyt helyeztem, hogy az én megítélésem szerint is valóban szükséges, főleg a gazdaság szempontjából a társadalombiztosítási járulék csökkentése. De ebben a formában nem látjuk megnyugtatónak a megoldást, most év közben ebben a formában ezt a kedvezményt bevezetni. De én magam leszek a legnagyobb szószólója annak, hogy ez a járulékcsökkenés majd a megfelelő átgondolásnál bekövetkezzen.
A nyugdíjasok felmentése.
Nekem személy szerint ez okozott a legnagyobb gondot, hogy ehhez támogatásunkat adjuk-e vagy sem. Mert valóban nagyon sok nyugdíjas van, aki ezt kéri, egy korábbi rendszer alapján lehetett ilyen egyéni mentesítéseket kiadni. De végül is az, hogy ehhez sem adjuk a támogatásunkat, azért van, mert áttekintve az összefüggéseket, ugye látni kell azt, hogy itt baleseti járulékfizetésről van szó, és ebben nincsenek kemény minimumfeltételek. Tehát itt nem arról van szó, hogy bizonyos összeget mindenképpen fizetni kell, úgyhogy ez egészen csekély összeg is lehet. Ott pedig fölmerül ugye, hogy érdemes-e ezeket a csekély összegeket egyáltalán behajtani, illetve adminisztratíve foglalkozni velük?
Azonban a legdöntőbb momentum ebben az, hogy természetesen hogyha valaki felmenteti magát, akkor nincs is szolgáltatás baleset esetén, és erről ő önként lemond. Ezt tiszteletben lehetne tartani, egy ilyen kérését valakinek, azonban én úgy vélem, hogy egy társadalombiztosításnál, amely semmiképpen nem szabad, hogy kiadja azt az egyetemes célját, hogy minden állampolgárról gondoskodik, aki így a körébe tartozik, tehát itt ha valakivel mégis történik ilyen baleset, én úgy vélem, hogy az nagyon megbánná azt, hogy ő ezt kérte. Tehát ezzel egy kicsit előremutatóan törődve és hangsúlyozva azt, hogy itt nem nagy összegekről van szó, úgy véltük, hogy ezt a javaslatot sem támogatjuk.
A kezdők fogalmának a meghatározása úgy véljük, hogy továbbra is kormányrendelet témája, mi nem akartuk ezt a törvénybe átemelni.
Tisztelt Ház! Ebben a sorozatban, amit én elmondtam – remélem, hogy nem értik félre – nem az van – még egyszer ezt szeretném hangsúlyozni befejezésképpen –, mintha mi is nem éreznénk ezeknek a nagyon jóindulatú és jó szándékú módosító javaslatoknak a jelentőségét és súlyát. De egyrészt mint előterjesztők nem tudtuk a mi szándékunkba beilleszteni, másrészt komolyan gondoljuk azt, hogy az egész társadalombiztosítás általános összefüggését áttekintve ezekre mindenképpen vissza kell térni.
Hát ezzel tudom megadni az előterjesztők nevében az összefoglalásomat.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Szórványos taps.)
