SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)

Full text search

SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság a mai ülésén Áder Jánosnak két módosító javaslatát támogatta, kettőnél pedig 8:8-as döntetlennél nem támogatta azokat, azonban itt is minimális volt a támogatottsághoz szükséges szavazatok hiánya.
Mi az Áder János-féle javaslatoknak a lényege, amellyel nemcsak a jelen volt csekély számú ellenzéki képviselő értett egyet, hanem a kormánypárti képviselők jelentős része is, illetőleg ellenszavazat alig volt a módosító indítványoknál? Áder János tegnap részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel, nem kívánom őt ismételni. Néhány olyan szempontot szeretnék kiemelni azonban, amelyet, feltétlenül kérem, hogy a kormánykoalíció minden képviselője gondoljon meg, hiszen kétharmados törvényről van szó, és a megfelelő módosításokhoz nem elégséges az alkotmányügyi bizottság támogatása, hanem szükség van arra is, hogy mindenki értse, miről is van szó tulajdonképpen.
Az Áder János-féle javaslatok tulajdonképpen azt akarják elérni, hogy Magyarországon a köztársasági elnök illetménye ne legyen kevesebb, mint a miniszterelnöké. Áder János különböző nemzetközi példákat felsorolt arra, hogy arra szinte sehol nincs példa, hogy a miniszterelnöki jövedelem meghaladja a köztársasági elnökét. Általában minimális különbség, de van, hogy többszörös különbség jelentkezik, attól függetlenül egyébként, hogy az országban milyen hagyományok alakultak ki.
A mostani rendezés, mivel kétharmados törvény, nem személyekre szól, nem a jelenlegi politikai helyzetre szól. Hosszú távra szeretné rendezni ezt a rendkívüli kényes és ugyanakkor fontos viszonyt és ennek megfelelő jövedelmi arányokat. Látszólag a Kormány előterjesztése azonos jövedelmet biztosít a miniszterelnök és a köztársasági elnök részére. Miért csak látszólagosan? Azért, mert a magyar Alkotmány értelmében a köztársasági elnök nem lehet országgyűlési képviselő, a miniszterelnök viszont lehet, és a tiszteletdíjakról szóló jogszabály értelmében a miniszterelnök a képviselői állásért is csökkentett mértékű tiszteletdíjat kaphat. Ez az egész kérdésnek tulajdonképpen a központi kérdése.
Hosszú távon mindegy, hogy ki lesz a miniszterelnök, mindegy, hogy ki lesz a köztársasági elnök; a cél az, hogy ne legyen olyan feszültség, hogy a miniszterelnöki tiszteletdíj magasabb, mint a köztársasági elnöké. Az adott helyzetben viszont minden valószínűség szerint a miniszterelnöki tiszteletdíjat ki fogja egészíteni a képviselői tiszteletdíj csökkentett 50%-os része, hiszen valószínű, hogy a miniszterelnök később is a képviselők köréből fog kikerülni.
Nos, ebben a helyzetben az Áder János-féle javaslat ezt az ellentmondást próbálja olyan mértékben feloldani, hogy 100% helyett 120%-ot javasol a köztársasági elnöknél, viszont ennek kompenzálásaként a miniszterelnök természetesen megkapja a mindenkori képviselői tiszteletdíjnak az 50%-át. Nos, ez az egész Áder János-féle javaslatnak a lényege. Ezen végül is nem volt különösebb vita, és egészen minimális volt az alkotmányügyi bizottságban ezzel az érveléssel szemben az ellenvélemény. Ez a módosító javaslat az alkotmányügyi bizottságnak megkapta a támogatottságát.
Ilyen értelemben üdvözlöm Balás Istvánnak a most kézbesített kapcsolódó módosító indítványát, hiszen egy lépéssel előbbre megy, és a kiegészítés és az illetménypótlék összegében is előbbre viszi ezt a kérdést. Ennek ellenére ez nincs ellentétben az Áder János-féle javaslattal, hiszen ez egy százalékos rendelkezést tartalmaz, a kettő egymást kiegészítheti.
Az Áder János-féle javaslatnak a többi része közül a 3. pont szintén megkapta a bizottsági támogatást, méghozzá szintén eléggé nagy különbséggel. Ennek az a lényege, hogy a képviselői jogálláshoz hasonlóan a köztársasági elnöki tisztség megszűnése után is további hat hónapra a tiszteletdíjat a köztársasági elnök hasonló módon megkapja – vagy kapja meg –, mint ahogy a képviselők is megkapják abban az esetben, hogyha a képviselői mandátumuk lejár, és újra nem választják őket.
A 2. pont 8:8-as szavazást kapott, hogyha a 8-ból együtt számítom a tartózkodásokat és az ellenszavazatokat. Ennek az volt a lényege, hogy a miniszterelnöki illetmény emelkedésével egyidejűleg a köztársasági elnök tiszteletdíja is emelkedjék. Azt mondták a Kormány részéről, hogy ez fölösleges, hiszen amúgy is a köztisztviselői törvény keretében ez a rendelkezés keresztülvihető.
Áder János hivatkozott arra, hogy a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény kétharmados törvény, és nem lenne szerencsés, hogyha egy egyszerű 50%-os törvény járna olyan hatásokkal, amelyek erre a kétharmados törvényre hatással vannak. Éppen ezért indokolt, hogy önmagában a köztársasági elnök tiszteletdíjáról – a jogkörének egy részéről – szóló törvényben ez a kérdés rendeződjék, és ne egy alacsonyabb szintű jogszabályra legyen bízva ennek a megoldása.
Végül a 4. pont – amely talán kevésbé lényeges – azt tartalmazza, hogy 1992. szeptember 1-jéig terjesszen a Kormány az Országgyűlés elé törvényjavaslatot, amely a köztársasági elnök jogkörét egészében felöleli, egészében szabályozza. Ehhez kapcsolódik Balás Istvánnak az a javaslata, amely szerint ez a határidő december 31. legyen. Nos, a szeptember 1. szimpatikusabb, a december 31. is valószínűleg elfogadható. A lényeg az, hogy legyen valamiféle határidő.
Az Országgyűlés 1990. május 2. óta ülésezik. Ez egy alapvetően fontos törvény, eddig előterjesztve nem lett egészében a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény. Nagyon üdvös lenne, hogy a Kormányt ösztönözze egy törvényes határidő arra, hogy ezzel az alkotmányossági mulasztásával az Országgyűlés felhagyjon, az Országgyűlést ezt a kérdést szabályozza.
A lényeg azonban – hangsúlyozom – az 1. pont, amelyben az alkotmányügyi bizottság messzemenően támogatta Áder Jánosnak a javaslatát, és ennek az a lényege, hogy a köztársasági elnöknek a tiszteletdíja látszólag ugyan egyenlő lenne, ténylegesen azonban ne legyen alacsonyabb összegű Magyarországon, mint a miniszterelnöki tiszteletdíj, ami nem vetne túlzottan jó fényt a magyarországi belső viszonyokra. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť