SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt válaszom részletesebb kifejtésére rátérnék, engedjék meg, hogy megjegyezzem, az interpellációban feltételezett összefüggések és következtetések valóban a kérdés megítéléséhez szükséges információk hiányára utalnak. Ezen nem is csodálkozom, hiszen az egészen más témáról tartott bizottsági ülésen, még akkor is, hogyha kiegészítő vizsgálódásokat folytatott képviselő úr, a légiközlekedési szervezetek működéséről csak felületes képet lehetett alkotni, és ahogy képviselő úr is mondta, legfeljebb gyanakodni lehet.
Annak megértésére, hogy hogyan érvényesülnek a köztársaság érdekei, a légiközlekedési szervezeteknél régebbre kell visszatekinteni. Mint ismeretes, a jelenlegi szervezeti struktúra a sokak számára talán emlékezetes katasztrófasorozat után, 1973-ban jött létre. Akkor a repülésbiztonság érdekében a MALÉV-tól leválasztották a légiforgalom irányításával és a repülőtér működtetésével összefüggő feladatokat, és létrehozták a Légiforgalmi és Repülésirányítási Igazgatóságot, az LRI-t. A feladatmegosztás során azonban más szempontokat is mérlegelve nem érvényesítették a nemzetközi gyakorlatban egyébként általánosan elfogadott és alkalmazott elveket. Ennek lényege, hogy a nemzetközi közforgalmú repülőtér fönntartási, fejlesztési, üzemeltetési feladatai a versenysemlegesség érdekében elválnak a légiközlekedési vállalatoktól.
(15.20)
Ez utóbbiak a repülőtéren mint igénybe vevők jelennek meg, és kapott szolgáltatásaik árait meg kell fizetniök. Ezen versenysemlegességet biztosító gyakorlat akkor nem volt érdek, ráadásul a volt szocialista országok közötti tarifák igen alacsonyak voltak, és így a hiányzó bevételek pótlására a MALÉV-nál maradtak a kereskedelmi és szolgáltatási jogok, s inkább működésében az LRI-t támogatta a költségvetés.
A helyzet azóta alapvetően megváltozott. Megszűntek a kedvezmények a tarifákban, a gazdaságban a piaci törvényeket kívánjuk érvényesíteni. Alkalmazkodni kívánunk e területen is az európai országok gyakorlatához. A megtett intézkedések a nemzetközi polgári repülési szervezet ajánlásainak, elvárásainak megfelelően a légitársaságok közötti versenysemlegességet, a felemás helyzet megszüntetését, és nem a MALÉV pénzkereső hatásköreinek öncélú korlátozását jelentik.
Az LRI-t illetően is megalapozatlannak tartom azt a felvetést, miszerint itt jövedelemátmentés történne, és az intézmény működése ellentétes lenne az ország érdekeivel. E tekintetben törekvésünk egyértelmű, hogy a repülőtér működésével összefüggő állami feladatok ellátása minél kisebb költségvetési tehervállalással járjon. A fokozatos feladat-átcsoportosítás és az LRI eredményérdekeltségi költségvetési szervként történő működése tette lehetővé, hogy az intézmény költségvetési támogatása az 1989. évi 740 millió forintról ez évre már mindössze 160 millió forintra csökkenjen le.
A jövőre vonatkozóan pedig szándékunkban áll a központi támogatás teljes megszüntetése.
Azt a felvetést pedig álkérdésnek tartom, hogy mi lesz az átcsoportosítás haszonforrásával akkor, ha az LRI privatizációja is megindul. A kizárólagos állami tulajdon kezelője ugyanis törvényeink szerint a jövőben egyszemélyes állami társaságként működhet tovább.
Képviselő úr kérdésében ellenérdekeltségi csoportok létezését feltételezi az irányításban. El kell mondanom, hogy az elmondott szabályozásra viták után, de egységes állásfoglalás alapján került sor, olyanra, amelyet ma már az európai normákkal harmonizáló jogszabályaink is rögzítenek.
Megállapodás született a két szerv vezetője között is. A helyi végrehajtás részben már megtörtént a vonatkozó minisztériumi rendelet kiadását követően, illetve részben végrehajtásuk folyamatban van. A minisztérium részéről további beavatkozásra ezek szerint jelen pillanatban szükség nincsen.
Végül, nem hozható a feladatmegosztással kapcsolatban összefüggésbe az újraszabályozás a vezérigazgató lemondásával, mivel megbízatását annak idején már ezen elvek ismeretében vállalta. A minisztérium vezetésének helyzetéről pedig elmondhatom, hogy a felügyelet gyakorlásához rendelkezik, és él is azokkal a jogszabályi lehetőségekkel, amelyek alapján az elvileg helyesnek tartott döntések meghozhatók. Ezért a feltételezett küzdelmeknek nem résztvevője és nem is áldozata.
Kérem képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjenek. (Taps a jobb oldalon.)
