SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Való igaz az, hogy a szénbányászati szerkezetátalakítás nem megy áldozatok nélkül. Az is tény, hogy itt nagyon komplex gondolkodásmódra van szükség, hiszen a Mecseki Szénbányák területén is nem egyetlenegy kérdésről kell döntenünk.
Mielőtt a válasz érdemi részét megadnám, azokkal az adatokkal kapcsolatban szeretnék némi korrekciót mondani, amit Getto képviselőtársam mondott, mert a rendelkezésünkre álló adatok némi pontosítással más képet mutatnak, és ha szabad, akkor erre vonatkozóan csak a tényszerűség kedvéért említem meg, hogy az 1991. évi értékesítési költségei a tényadatok szerint, amik rendelkezésre állnak, Pécsett 344 forint/gigajoule, Komlón pedig 358 forint/gigajoule, így tehát 168 forint/gigajoule veszteség helyett Komlón és 173 Pécsett. A kettő között mindössze 14 forint különbség van, valóban Pécs javára. Azonban ha hozzávesszük, hogy a pécsi szénelőkészítőnek viszont az önköltsége magasabb, mint a komlói, akkor nyugodt lélekkel állíthatom, hogy a távfűtésre vonatkozóan, ami az érem egyik része, semmilyen befolyással az egyik vagy másik bányából kitermelt szén gazdasági szempontból nincs.
A másik kérdés, ami a Kormány felé való kötelezettsége volt az Ipari Minisztériumnak: áprilisban elkészült az a kormányelőterjesztés, amely az ön interpellációjában elhangzott valamennyi tanulmányt feldolgozza, a tárcaközi körözés hivatalos határideje lejár 14-én ebben a hónapban, azt követően kerül ez a Mecseki Szénbányák kérdésével kapcsolatos előterjesztés a Kormány elé. Előre annyit elárulhatok belőle, hogy két alternatívát tartalmaz. Az egyik a Komlói Bányaüzem megtartása és a pécsi mélyművelésű bánya bezárása. Hozzá kell azonban tennem, hogy ez az alternatíva is úgy áll fönn, hogy a pécsi mélyművelésű bánya is '95-ig így is egy fokozatos csökkentéssel kerül csak bezárásra, tehát nem egy azonnali lépésről van szó, míg a komlói üzem pedig várhatóan a század végéig üzemben maradhat, '98-'99-ig.
A másik alternatíva az, hogy csak a komlói bánya maradjon meg, és a komlói bánya mellett megmarad Pécsett is egy mélyművelésű rész, de az együttes volumen teszi ki azt, ami a Pécsi Hőerőműhöz alapvetően szükséges. Ez is egy megoldási lehetőség. A kettő között fog a Kormány nyilvánvalóan dönteni, azonban ehhez hozzá kell tennem, hogy valóban ez az a pont, ahol – mivel gazdasági lényegbevágó kihatása nincs –, a szociálpolitikai kérdések, foglalkoztatási kérdések hoznak ebben az ügyben döntést.
A jelenlegi, mai napon lévő foglalkoztatási helyzet a következőket tükrözi. Komlón a Komlói Bányaüzemben a hozzá tartozó szénelőkészítőben és csatolt üzemrészekben összesen 2536 fő dolgozik, ami azt jelenti, hogy ha a Komlói Bányaüzem bezárása mellett döntenénk, ez a 2536 fő az utcára kerülne. Ezzel szemben Pécsett jelenleg 1150 fő dolgozik, ezekből is 200 fő komlói lakos, és hogyha figyelembe vesszük azt, hogy a termelés egyensúlyban tartásával Komlón átmenetileg felfutás is tervezhető mintegy 300 fő létszámmal, a 200 fő komlói lakos mellett még 100 fő Pécsről is Komlóra átirányulna, a 2536 komlói bányász munkanélkülivel szemben a pécsi mélyművelésű bánya bezárása 850 fő munkanélküliséget eredményezne Pécsett.
(15.10)
Tehát a döntésünkben azt is figyelembe kell vennünk, hogy Pécsett egy munkanélküliség-növekedés hogyan áll arányban Komlón, ahol az egész város erre a bányászati tevékenységre épül, nagyobb foglalkoztatottság mellett, hogyan viszonyul a két dolog egymáshoz.
Az alternatíva tehát valóban az, amibe még belejátszik az, hogy megítélésünk szerint Szászvár működtetése egy magánbánya keretében – ha rentabilitásának feltételeit meg tudják adott esetben a kivásárlók teremteni – további 100-150 fő foglalkoztatását lehetővé teszi, az igazi alternatíva tehát az, hogy a két bányával elvegetáljunk, ami megítélésem szerint az egyik alternatíva, de nem biztos, hogy foglalkoztatáspolitikailag és gazdaságilag jelent olyan előnyöket, mint hogyha csak a komlóira teszünk. Azonban nem kívánok prejudikálni. A 14-én záruló tárcaközi egyeztetést követően a két alternatíva egyenragúan kerül a Kormány elé.
Tisztelettel kérem képviselőtársamat válaszom elfogadására. (Taps.)
