CSÉFALVAY GYULA, a napirendi pont előadója:
CSÉFALVAY GYULA, a napirendi pont előadója:
CSÉFALVAY GYULA, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Törvényjavaslat-indítványt terjesztettem elő a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról. 1. §. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény – a továbbiakban törvény – kiegészül a következő 34/A. §-sal.
(19.20)
34/A. § A kívülálló üzletrész-tulajdonos 1992. december 31-éig igényt tarthat a szövetkezet vagyonából az üzletrész névértékének megfelelő vagyonrészjogok és -kötelezettségek kiadására. Az üzletrésznek megfelelő vagyonrész kiadására egyebekben a kiválással összefüggő vagyonkiadás szabályait kell alkalmazni.
2. § A törvény kiegészül a következő 65. §-sal.
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 9. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti, a jelenlegi (3) bekezdés számozása pedig (2) bekezdésre változik.
(2) bekezdés. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 21. §-ának (2) bekezdésében a "megjelent" szó elmarad.
(3) bekezdés. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény 22. §-ának (2) és (3) bekezdése hatályát veszti.
3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Indokolás.
A szövetkezetekről szóló új törvények nem teszik lehetővé az üzletrészek kiadását a kívülállók számára. Ez a törvényi szabályozás, s a kialakult gyakorlat ellentmond az Alkotmány 9. §-a (1) bekezdésének, amely szerint a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
Ez a szabályozás és a mezőgazdasági tsz-ek által folytatott gyakorlat egyúttal megkülönböztetést is megvalósít a kívülálló hátrányára, a tsz-tagokkal szemben és a tsz-ből kivált vagy kiválni szándékozó tagokkal szemben az üzletrészük sorsát illetően.
A megkülönböztetést tiltja az Alkotmány 70. §-a, de tiltja a Polgári és a Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 2. és 26. cikke is. Továbbá az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikke is. A kívülállók üzletrészeinek a mezőgazdasági tsz vagyonában való visszatartása elvételt, jogtalan kisajátítást jelent, amely ellentétes az Alkotmány 13. §-ának (1) bekezdésével. Ez a tulajdonhoz való jogot szavatolja. A tulajdon tiszteletben tartását írja elő az Emberi Jogok Európai Egyezménye 1. jegyzőkönyve is. Az érdekeltek, a kívülállók a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának fakultatív jegyzőkönyve 1988. évi XXIV. törvény alapján az Egyezségokmány 1976. évi VIII. törvény által létrehozott emberi jogok bizottságához fordulhatnak panasszal. Az érdekeltek ugyanígy panasszal fordulhatnak az Emberi Jogok Európai Bizottságához, illetve bírósághoz is.
A szóban forgó szabályozás alkotmányellenes jellege miatt, valamint a nemzeti jogba ütköző volta miatt indokolt tehát a módosítás.
Eddig tulajdonképpen jogi és alkotmányügyi szempontból indokoltam, de erkölcsi szempontból is kell indokolni. Meg kell vizsgálnunk, tulajdonképpen kik azok a kívülálló üzletrész-tulajdonosok, akiknek az érdekében az indítványt megtettem.
Amikor a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket létrehozták, megtörtént a mezőgazdaság általános kollektivizálása, akkor be kellett lépni a parasztoknak a termelőszövetkezetbe, és ezek elődjei voltak azok, mondhatom, a parasztságnak a krémje, a legszorgalmasabb rétege, akik vagyonkát gyűjtöttek, s ezt a vagyont be kellett, vinniük a termelőszövetkezetbe. És ezek a szorgalmas emberek osztályidegennek voltak tekinthetők, és rájuk ragasztották a kulák bélyeget, s ezeknek a gyermekei nem is igen tanulhattak tovább. Valamerre el kellett hogy kerüljenek, mert a termelőszövetkezetekben nem volt lehetőségük az érvényesülésre. Vagy szakmát tanultak, vagy elmentek munkára, dolgoztak, s utána kezdték el az újbóli fölvételi próbálkozást az egyetemeken vagy főiskolákon.
Ezek az emberek, akik most szeretnék az őseik foglalkozását folytatni, akik azt az egzisztenciát szeretnék megteremteni ebből a kis járandóságból, üzletrészből, ami most jutna nekik, szeretnének kezdeni valamit, újból gazdálkodni, ezek csak úgy juthatnak földhöz, hogy kárpótlás útján majd árverezni fognak, vagy már árvereztek, és lesz nekik földjük. De a földhöz kell valami vagyon, amivel tulajdonképpen üzemeltetni lehet egy kis gazdaságot. Ő ezzel az üzletrésszel csak akkor tud boldogulni, ha ezt mobilizálni tudja. Ha bennmarad a termelőszövetkezetben, akkor egyáltalán hozzá sem férhet.
A törvény nem ad lehetőséget arra, hogy egy kívülálló az üzletrészét kivegye. Géczi tisztelt képviselőtársam említette azt, hogy itt azt is el kellett volna mondani Zsiros Géza képviselőtársam indítványa kapcsán, hogy a kiválókra nagyon kemény problémák fognak hárulni, várnak, mert majd fölvásárolják esetleg másoknak az üzletrészét. Ezek a szerencsétlen emberek, akik részarány-tulajdonosok, nem tudták eladni az üzletrészüket, mert nem volt, aki megvegye. Jelenleg olyan lehetőség van, hogy akik jelenleg tagok, azok mehetnek, azok azt mobilizálhatják, ha egyáltalán ki akarnak válni a tsz-ből, bejelentették volna a szándékukat. De aki nem jelentette be a szándékát a kiválásra, az már nem fogja megvenni, mert mit kezd vele.
Az új szövetkezeti törvény szerint akik nem válnak ki a termelőszövetkezetből, azok már csak a bevitt eszközeiket hozhatják ki majd az új szövetkezetből, meg azt a részjegyet, amit tulajdonképpen bevittek. Az üzletrészre keresztet is vethetnek, ott fog maradni.
Én ilyen erkölcsi szempontból is világítottam meg ezt a dolgot, és szeretném, ha ez megértésre találna, s képviselőtársaim elfogadnák ezt az indítványt. Köszönöm. (Taps.)
