ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF)
ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF)
ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásomat két tényre alapítom, tekintettel arra, hogy nagyon ritkán szoktam ezzel a lehetőséggel élni, és feltétlenül időszerű kérdésben.
Az egyik az a hír, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése keddi plenáris ülésén - mármint az elmúlt hét keddjén - ellenszavazat nélkül, a magyar küldöttség tagjainak tartózkodása mellett megszavazta Szlovákia teljes jogú tagságát a szervezetbe. A kérdés végső elbírálása most a tanács miniszteri bizottsága elé kerül. Igen fontosnak minősítették az érdekeltek azt a körülményt, hogy mind a szlovák kormány, mind a pozsonyi törvényhozás kilátásba helyezte, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos politikáját és törvényhozását az Európa Tanácsnak az európai emberi jogi konvencióhoz csatolt ajánlása alapján végzi és alakítja.
A másik hír úgy szól: néhány hónappal ezelőtt Moszkva rehabilitálta gróf Esterházy Jánost, azt a gróf Esterházy Jánost, aki a két világháború közötti időszak vezető csehszlovákiai magyar politikusa volt. Mint jól tudjuk, Esterházy János az önálló fasiszta szlovák állam idején, 1942-ben az akkori parlament egyetlen olyan képviselője volt, aki nem szavazta meg a zsidótörvényt, amely a szlovákiai zsidók ezreinek - megközelítőleg 65000 embernek - a pusztulását okozta. Esterházy János ezenkívül a szlovák és a magyar nép együttműködésének híve volt, számos kulturális és gazdasági intézményt hozott létre a magyar kisebbség javára, és amikor az első bécsi döntések után Dél-Szlovákiát visszacsatolták Magyarországhoz, továbbra is Szlovákia területén fejtette ki működését. Tehát az egyetlen ember, aki a népirtás ellen, az emberi jogokért szót emelt, mégis háborús bűnösként, halálra ítélten kénytelen volt tengetni életét 1957-ig, amikor börtönben halt meg. Hamvait azóta nem sikerült megtalálni, és a szlovák állam ez ideig mereven elzárkózott attól, hogy elégtételt adjon a mártírhalált halt politikusnak, és a személye által a csehszlovákiai magyarságnak is, mely annyit szenvedett ugyanazért, amiért Esterházy János.
Úgy hírlik, hogy perújrafelvétel készül az Esterházy-ügyben dr. Rózsa Ernő, az Együttélés politikai mozgalom parlamenti képviselőjének kezdeményezésére, a felvidéki magyar pártok és mozgalmak egyetértésével. A legfontosabb dokumentumok Izraelből származnak, és a tanúk között Izrael egykori magyarországi nagykövete a legismertebb személyiség.
Tisztelt Országgyűlés! Perújrafelvételre van szükség nemcsak a halálra ítélt humanista, háborús bűnösnek bélyegzett gróf Esterházy János ügyében, hanem a csehszlovákiai magyarság ügyében, a jelenlegi szlovákiai magyarság ügyében is perújrafelvételre van szükség. Jól tudjuk, hogy a Benes-féle dekrétumok és mindenekelőtt az úgynevezett kassai kormányprogram minden állampolgári jogától megfosztotta az akkori csehszlovákiai magyarságot, több százezer embert szülőföldjéről való távozásra kényszerítve, több százezer embert arra kényszerítve, hogy szlováknak vallja magát, és több tízezer embert arra kényszerítve, hogy Csehországba kényszermunkára vigyék, mintegy tízezret pedig a Szovjetunióba málenkij robotra.
A csehszlovákiai magyarság tehát - felületes véleményekkel ellentétben - nemcsak a községnevek magyar nyelvű használatára, nemcsak a magyar nyelvű anyakönyvezésre nem jogosult még, nemcsak iskoláit fenyegeti veszély, hanem az elemi jogfosztását kimondó dekrétumokat és kormányprogramot sem tagadta meg az Európai Tanácsba felvett szlovák állam.
Nem kívánom mérlegre tenni, tisztelt Országgyűlés, hogy mennyire szólnak diplomáciai érdekek Szlovákiának az Európa Tanácsba való felvétele mellett, és mennyire szólnak nemzetpolitikai és emberiességi szempontok a szlovákiai magyarság méltóságának és jogainak minden megengedhető eszközzel való elérése mellett, de mégis azt mondom, emlékezzünk és cselekedjünk okosan, de határozottan és felelősségteljesen.
(10.20)
Tisztelt Országgyűlés! A szlovákiai magyarság ügyében, mint sok más magyar ügyben is, perújrafelvételre van szükség. Várjuk, kérjük és követeljük ezt a perújrafelvételt, figyelemmel kísérve az elkövetkezendő, nem túl biztató kilátású eseményeket. Mégis bizakodjunk! Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Határozathozatal napirend előtti felszólalásról
