NÁDORI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
NÁDORI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
NÁDORI LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Két javaslatom bizottsági fogadtatásának látszólagos ellentmondását szeretném feloldani.
Az egyik javaslatom így szól a 7. § (2) bekezdésében, hogy "A felsőoktatási intézmények az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat az egészséges életmód és testedzés feltételeinek biztosítása révén valósítják meg." Ez egy rendkívül fontos törvényhely, és nagyon örülök, hogy mind az előterjesztő, mind pedig a bizottság támogatta.
Az ellentmondást abban látom, hogy a 32. § (1) bekezdése d) pontjában, ahol a hallgatók, kutatók, oktatók, dolgozók jogáról van szó, ahhoz, hogy használhatják az egyetem létesítményeit, eszközeit, berendezéseit, azt a kiegészítést tettem: legyen módjuk testedzésre és szabadidősportra. Semmi másról nincs itt szó, csak felerősítéséről annak, ami a 7. §-ban szerepel egyrészt. Másrészt pedig felhívni a figyelmet arra, hogy a felsőoktatásban ezek a feltételek - amelyeket felkínál vagy fel kellene hogy kínáljon az egyetem - mennyire hiányoznak.
A legelmaradottabb - erre már utaltam az általános vitában - a felsőoktatás létesítményellátottsága. Amióta a fakultációt bevezették, csökkent az egyetemisták, főiskolások egészsége, erőnléte, de csökkent az egyetemi vezetők felelősségérzete is. Miután tehát fakultatív a testnevelés, nem érzik felelősnek magukat azért, hogy egy fakultatív tárgy feltételrendszerét megteremtsék. Ez egy rendkívül kedvezőtlen folyamatot indított be. Ma az egyetemisták sokkal kevesebben sportolnak, mint azelőtt, és - mint említettem - romlott nemcsak a hallgatóknak az egészsége, hanem a testneveléssel és sporttal szembeni állásfoglalása is, tehát azok az attitűdök, amelyek motiválják a fiatalt a sportolásra. Ezt a folyamatot kell megállítani. S ennek a folyamatnak a megállításában a létesítményrendszer egy kulcstényező. Ez a javaslatomnak a lényege.
Nem titkolt célom az sem, hogy ösztönözzem a beruházókat, hogy az egyetemi létesítmény építésénél ne maradjon ki a sportcsarnok, esetleg az uszoda. Ott van például Pécs. Egy hatalmas egyetem, a jezsuita gimnázium létesítményrendszerén sportolnak, nem ötszázan, hanem legalább kétezren. Azóta nem épült gyakorlatilag semmi. Most vannak tervek, egy pécsi központi sportcsarnok - amit az egyetemen helyeznek el - megépítésére, valamint egy uszoda építésére.
Persze jó példák is vannak: Szombathely, Békéscsaba. Azonban egyetlen egyetemi uszodaépítésről nincs híradás. Hogy egy fordulattal éljek, amit Kincses Gyula kollégám, képviselőtársam mondott, egy egyetemnek a sportcsarnok necessarius attribútuma, tehát hozzátartozik, mint gacsos Tóthoz az előnév - ahogy szokták mondani.
Szeretném megjegyezni még azt - s remélem Sipos kollégám nem veszi sértésnek, bár nincs itt -, hogy nem görög mondás a mens sana in corpore sano. Juvenalistól származik, aki időszámításunk körül élt, kitűnő szatirikus író volt, ostorozta a római életformát, és ezzel kapcsolatban mondta, hogy egészséges életfelfogás ad csak egészséges testet.
Az előbbi, Grezsa Ferenc által említett témához talán csak annyit, hogy az orvosi egyetemeken nagyon kevés szó esik az egészséges emberről. Előfordult az, hogy egy olimpiai bajnokot lefektettek azért, mert az EKG-ja nem volt olyan, mint amit az orvos ismert. Ezt az EKG-leletet ma már rehabilitálták, hogy egy edzett ember EKG-ja volt. Köszönöm szépen. (Taps.)
