MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Én is némi disszonanciával néztem itt az eseményeket, ugyanis a kormánypárti képviselők is sötét képet festve ecsetelték a munkanélküliség problémájának különböző árnyoldalait és nehézségeit, ám nem láttam azt a típusú viszonyulást, ami a felelősséget felvállaló és az esetleges korrekciókat pedig megjelölő irányba mutatott volna.
Ezzel szerintem kicsit egyoldalúvá vált a vita. Mindenki elmondja a negatívumokat, ugyanakkor jó lett volna, ha a kormánypártok felelősségét érezni lehetett volna a felszólalásukon. Úgy tűnik ugyanis, mintha nem is ők kormányoznának - a vita alapján nekem legalábbis az volt a benyomásom.
A másik megjegyzésem Bakó Lajosnak: ahhoz, hogy ki tudjuk alakítani a stratégiánkat, ahhoz tudni kell a jelenlegi körülményeket és főbb mutatókat, és előre is tudni kell nagyjából tervezni, hogy mi várható. Arra kell felkészülni. Hogyha egy kormányzat ezt nem vagy rosszul teszi meg, akkor ezáltal a cselekvési program fog sérülni. Gondolom, így már végképp világos a számára, hogy mit akartam mondani. Eddig gondolom a többiek számára világos volt, csak ő nem értette.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy mindaddig, amíg a foglalkoztatáspolitikának és a munkahely teremtésének a szempontjai nem épülnek be kellő mértékben a törvényekbe és nem épülnek be az egész gazdaságpolitikába, addig érdemi előrelépést nem várhatunk. Mindaddig, amíg a Kormány működésében, a gazdaságpolitika kialakításában, a foglalkoztatáspolitikai szempontok nem érvényesülnek sokkal hangsúlyozottabban, mint ahogy eddig történt, addig szintén nem várhatunk komoly érdemi előrelépést.
Utaltam rá, hogy a hét végén a Kormány már befejezte az 1994-es költségvetési tárgyalásokat. Nagyon kiváncsi leszek arra, hogy az 1994. évi költségvetésben mi változik a korábbi költségvetésekhez képest. Mennyiben lesznek ott a foglalkoztatáspolitika és a munkanélküliség szempontjai hangsúlyozottabban érvényesítve? Én nagyon remélem, hogy mindezeket a szempontokat figyelembe veszi, ugyanakkor az eddigi tapasztalataim nem arra mutatnak, hogy túlzottan optimista lehetnék.
A fiatalok iránt érzett felelősség kapcsán pedig meg kell jegyeznünk, hogy ez hatványozott, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az alapvető élmények, benyomások és tudásbeli szint, azok alapvetően fiatal korban érik a munkavállalókat és azoknak döntő hatásuk van az egész életük folyamán. Tehát aki itt nem szerzi meg a szükséges szakmai képzettséget és szocializációs képességet, az a későbbiek során rendkívüli hátrányokkal indul.
Éppen ezért a Kormány működésében az egyik legnagyobb hibának azt tartom, hogy a szakképzésben az elmúlt három évben változatlanul hagyta a korábbi szakképzési struktúrát. Ezért is nagyon várom már a szakképzési törvényt, ami remélhetőleg sokkal rugalmasabb és jobb képzettséget lehetővé tevő oktatási szakképzést tesz lehetővé. Ugyanis a fiatalok csak akkor tudnak az idősebbekhez képest jó pozíciókat kiharcolni a munkaerőpiacon - többen utaltak rá, hogy egyébként alapvetően hátrányból indulnak, hiszen nincsenek meg a kapcsolataik, nincsenek kellő információik az elhelyezkedés kapcsán -, hogyha jobb képzettséggel bírnak, mint az idősebb korosztálybeli munkavállalók. Ha magasabb minőségi képzettséggel, rugalmasabb képzettséggel bírnak, jobban tudnak alkalmazkodni a munkaerőpiachoz, csak akkor tudják leküzdeni mindazt a hátrányt, ami őket az induláskor egyébként az indulási pozíciójukból sújtja.
Az idén a különböző oktatási intézményekben 176000 fiatal végez, és ezeknek - a prognózisok alapján -, sajnos, a fele munkanélküli lesz. Ez rendkívül súlyos felelősség. Éppen ezért én nagyon üdvözlöm a tárca az irányú törekvését, hogy egy fokozottabb felvilágosítási kampánnyal próbáljon ezen fiataloknak segíteni. De én javaslom, hogy más eszközöket is kutassanak fel, próbálják meg a lehetőséget az elhelyezkedésük elősegítésére minél szélesebbre nyitni, minél jobban ösztönözni.
Tehát összességében én a foglalkoztatáspolitikai vitanapot egy nagyon jó fórumnak tartom, még akkor is, hogyha ennek az eredményei a későbbi törvényalkotásunkban sajnos nem biztos, hogy meg fognak jelenni. Azt gondolom ugyanis, hogy egy kicsit ráirányítottuk a figyelmet a munkanélküliség és a foglalkoztatáspolitika szempontjaira, problémáira, s ez sem kevés. A tanulságok levonása - még egy évig - a kormányzat kezében van. Köszönöm szépen. (Taps.)
