TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A csődeljárás, a felszámolás és a végelszámolás szabályozásánál alapkérdés a jogbiztonság és a felelősség pontos meghatározása és szabályozása. Ez meghatározó jelentőségű a környezetvédelem és a természetvédelem szempontjából is.
(19.10)
A környezetpolitikában alapelvnek tekintjük, hogy a környezethasználó felelősséget visel az általa okozott környezeti károkért, veszélyekért, és ezt érvényesíteni kell a tevékenység minden fázisában.
Környezetvédelmi szempontból két kritikus pont van. Az egyik a tevékenység megkezdése, amikor a környezetvédelmi követelményeket kell meghatározni. Ennek szabályozott formáját teremti meg a nemrég elfogadott, a környezeti hatásvizsgálatról szóló 86/1993. számú kormányrendelet. A másik pont, ahol különös figyelmet érdemel a környezethasználó gazdasági felelőssége, amikor az okozó szervezet a régi formájában megszűnik.
Ezért törekszünk arra, hogy a környezetvédelmi szempontok beépüljenek a privatizációs döntések folyamatába, és ezért tartottuk kulcsfontosságúnak azt is, hogy a környezet- és természetvédelem szempontjai érdemben megjelenjenek a csődtörvényben is.
Tisztelt Ház! Arról tudok beszámolni önöknek, hogy az előterjesztett módosító törvényjavaslat megfelel mindezeknek a követelményeknek. A törvénymódosítás biztosítja a legfontosabb védett természeti és műemléki ingatlanok speciális kezelését, mint ahogy arra Balsai miniszter úr utalt expozéjában, és elővásárlási jogot biztosít az illetékes minisztériumnak.
A jelenlegi csődtörvény előírja, hogy a felszámolás alatt álló szervezet köteles nyilatkozatot tenni a környezeti terhekről. A tapasztalatok szerint a törvény szövege nem volt teljesen egyértelmű, a módosításról szóló törvényjavaslat ezt pontosítja.
A környezeti terhek érdemi feltárását szolgálja az, hogy a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad környezeti állapotvizsgálat elvégzésére is. Ugyanez érvényes a végelszámolásokra. Ez elejét veheti a föl nem tárt környezeti terhek miatti későbbi elhúzódó jogvitáknak.
Úgy gondolom, hogy ez az utóbbi példa jól mutatja, hogy a környezetvédelmi szempontok érvényesítése hozzájárul a csődtörvényi szabályozás során a kiszámíthatóság és a jogbiztonság erősödéséhez.
Ezek alapján tehát nemcsak környezet-, természet- és műemlékvédelmi szempontból, hanem ehhez kapcsolódóan gazdasági megfontolásból is a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium támogatásra javasolja a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)
