RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF)
RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF)
RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. A Magyar Igazság frakció képviseletében a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitájában kívánom néhány észrevételünket közreadni.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 5190-es számú törvényjavaslat úgy gondolom, kiemelkedő jelentőséggel bír törvényalkotási munkánk során, és örömmel tölt el, hogy a részletes vita lezárása után, várhatóan a nyári rendkívüli ülésszak idején határozathozatalra is sor kerülhet.
A törvény kiemelkedő jelentőségét úgy érzem, képviselőtársaim átérezték, mert a módosító indítványok nagyobb része nemcsak pontosításokat tartalmaz, és értelmezhetőségi zavarokat küszöböl ki, hanem nyújt olyan példamutató, valóban egyedülálló indítványokat, melyek ha beépülnek a törvénytervezetbe, követésre méltó utat jelölnek ki a feszültségekkel terhes közép-kelet-európai régió számára. Nem lehet kétséges számunkra, hogy a térség biztonságának, stabilitásának alapvető garanciája a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak elismerése és törvényben biztosított kiteljesedése Kelet-Közép-Európa országaiban. Magyarország példaként szolgálhat a problémakör törvényi megoldásában, ezért javaslom, hogy az elfogadás után véglegesített és kihirdetésre kerülő törvénytervezetet juttassuk el az európai integráció valamennyi felelős vezető szervezetének.
A módosító javaslatok közül igen körültekintő és pontosító elemeket tartalmazó hatpárti javaslatokat általában támogatásra ajánlom, de néhány esetben inkább az ezekhez kapcsolódó módosító javaslatokat ajánljuk elfogadásra.
(16.20)
Például a 10642-es számú kapcsolódó módosító javaslatot, amelyet dr. Zétényi Zsolt és dr. Tóth Albert nyújtott be, elfogadásra ajánlom azért, mert a javaslat értelmében azon a településen, ahol az önkormányzati választások során nem merült fel igény akár kisebbségi önkormányzatra vagy kisebbségi településrészi képviseletre, de még csak kisebbségi szószólót sem választottak, akkor valóban túlságosan erőltetettnek hat a hatpárti javaslat értelmében, hogy ilyen helyeken is elektorválasztással az országos kisebbségi önkormányzati szerveződésben részt vegyenek.
Ugyanígy támogatásra ajánlom a 10644-es számú kapcsolódó módosító indítványt, mert én sem értek egyet azzal, hogy több, nem azonos nemzeti és etnikai kisebbség közös társult országos önkormányzatot alakíthasson. Ez később egyrészt vitákra adhat okot, másrészt legyen tiszta képünk, hogy mely nemzetiségek tarthatnak helyi önkormányzatokra, országos önkormányzatokra igényt.
A 10646-os számú kapcsolódó módosító indítvány tartalmazza a 34. § új (3) bekezdését, mely nagyon helyesen gondoskodik arról, hogy az országos kisebbségi önkormányzat megszűnése esetén a vagyon azon része, mely a települési önkormányzat területén van, a terület lakosságát kell, hogy megillesse.
Nem ajánlom viszont támogatásra a 9576-os számon benyújtott, Hága Antónia által fémjelzett módosító javaslatot, mely a 41. §-t új (5) bekezdéssel kívánja kiegészíteni, mely szerint már négy fő oktatásra irányuló szülői igény esetén osztályt vagy tanulócsoportot lehet, és nyolc fő oktatási igénye esetén kötelező nyitni. A hatpárti javaslatban jelentkező nyolc fő eseténi kötelező nyitás is problémát jelenthet, hiszen az oktatás feltételeit nem minden helyen lehet anyagilag biztosítani, és minden esetben úgy biztosítani, hogy ez esetleg egyszerűen megoldható feladatot jelentsen az illető terület önkormányzata részére. Elvileg igen, de gyakorlati felmerült problémák miatt nem tudom támogatni ezt a javaslatot.
A 10022-es számú módosító javaslattal szemben a fő kifogásom az, hogy több kisebbséghez tartozónak is vallhatja magát egy személy. Az a furcsa helyzet is előállhat, hogy lényegesen nagyobb számú kisebbségek jöhetnek létre, mint valójában vannak, így a módosító indítvány elutasítását javaslom.
Támogatom viszont a 9702-es számon, 9705-os számon beadott, Varga János által fémjelzett módosító indítványt, amely bizonyos fogalomkörök pontosítását tartalmazza, így pontosan meghatározza, mit értünk etnikum, nemzeti kisebbség, anyaország, anyanemzet fogalmán, hogyan használjuk ezen fogalmakat. Erről bővebben nem kívánok szólni, mert képviselőtársam ezt nagyon szépen ismertette annak idején.
Végezetül szeretném arra felhívni a figyelmüket, hogy az előttünk fekvő törvénytervezet azt a célt is szolgálja, hogy mintául szolgáljon e régió országai számára a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak törvényes biztosítása szempontjából, és kulcsot adjon, hogy a térség népei közt jelenleg többé-kevésbé zárt ajtót képező őszinte együttműködés és barátság ajtaja megnyíljon. Ez kulcs lehet ehhez az ajtónyitáshoz. Nem feledkezhetünk el arról a tényről sem, hogy a szomszédos országokban jelentős számban élnek magyar testvéreink, és a törvényben foglalt jogokat elvárjuk, hogy szomszédaink is megadják számukra, mert csak így képzelhető el a térség népeinek békés együttélése, őszinte együttműködése; ahogy Kossuth fogalmazta, a Duna-menti népek, a Duna-medence népeinek boldog, mosolygó jövője.
Ennek alapján ajánlom figyelmükbe a 9379-es számon benyújtott módosító javaslatomat, mely szerint összefüggő, tömbben élő, többséget alkotó jelentős számú, 400000 főt kitevő kisebbség részére a legszélesebb jogokat biztosító nemzeti önrendelkezés, mely jelenti a teljes kulturális és közigazgatási autonómiát, törvényileg biztosított legyen. Lehet, hogy jelenleg ilyen igény Magyarországon nem merül föl, de a jövő szempontjából nem kizárható, hogy szükség lesz rá, és egy törvény akkor jó, ha időtálló, és minél később szorul módosításra.
Ezért kérem a javaslat támogatását, vagy legalább a 10650-es számon hozzá beadott, Csapodi Miklós képviselőtársam által benyújtott módosító kapcsolódó javaslatot, mely lejjebb viszi a számot 200000-re, és közigazgatási autonómiát javasol. Hivatkozik Dél-Tirolra, európai példára és a többi.
Aki megérti és a kisebbségi sorban élő magyar testvéreink nehéz helyzete iránt érzett felelősségtől áthatva érzi a helyzet fontosságát, kérem, hogy ezt a döntését ezektől az érzésektől áthatva hozza meg a javaslat szavazása során.
Figyelmükbe ajánlom még a 10718-as számú kapcsolódó módosító indítványát az emberi jogi bizottságnak, melynek a régi (4) és az új (3) bekezdése rokonszenves számomra, mely bekezdés szerint a közigazgatási és választókerületek határainak megvonásánál a település- és gazdaságfejlesztési, valamint környezetvédelmi tervek kidolgozása során a Magyar Köztársaság figyelembe veszi a nemzeti vagy etnikai kisebbségek települési viszonyait, kapcsolatait, gazdasági érdekeit és kialakult hagyományait. Azért rokonszenves ez a javaslat, mert száműzetésben a nagy magyar, Kossuth Lajos is a nemzeti kisebbségi problémák megoldására kidolgozta nézeteit, és arra hasonlít, amivel ebben a javaslatban találkozunk. Hiszen Kossuth is igyekezett a megyehatárokat lehetőleg úgy megvonni, hogy ott lehetőleg egy nemzeti vagy kisebbségi etnikum többséget alkosson, és ezeket pedig széles körű önkormányzati demokratikus jogokkal felruházni a központosító hatalommal szemben.
Természetesen ezt a módosító indítványt is támogatásra ajánlom.
Végezetül engedjék meg, hogy a törvényjavaslat részletes vitája során záró gondolatként hadd mondjam el örömmel azt, bár nem törvényjavaslathoz kapcsolódó, de mégis illeszthető az, hogy ma este nyolc órakor megnyitja kapuit újra Tatán az Orbán Balázs eszmeiségét hordozó Híd Nemzetközi Magyar Ifjúsági Tábor, ahova a Kárpát-medencéből több mint 1000 fiatal fog két turnusban eljönni, a Duna-medence népeinek szinte valamennyi fiatalja részt vesz. És ezek a fiatalok amellett, hogy büszkék nemzeti hovatartozásukra, szépen, egymást megbecsülve békében és boldogan töltik el az időt.
Én azt hiszem, hogy felnőttek, különösen azok, akik más rovására igyekeznek terjeszkedni, példát vehetnek ezeknek a fiataloknak a példás, békés, boldog együtt-táborozásáról. Jönnek a szomszédos országokból magyar fiatalok, csángók, székelyek, s a hazai nemzetiség fiai is találkoznak a Varga János képviselőtársam által pontosított anyanemzet fiataljaival. Megköszönöm, hogy meghallgattak, és kérem, vegyék figyelembe ajánlásaimat. Köszönöm, elnök úr. (Taps.)
