PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Békés megye ivóvíz-ellátási kérdései sajnálatos módon sokat szerepelnek az Országgyűlés előtt, ami a kedvezőtlen természeti adottságok és az emberi egészséget veszélyeztető vízminőségi problémák következménye.
A térség legsúlyosabb ivóvíz-ellátási problémáját a magas arzéntartalom jelentette, illetve bizonyos helyeken jelenti még ma is. Az arzén csökkentésére kidolgozott program végrehajtása örvendetesen felgyorsult, folyamatosan lépnek üzembe az új műszaki létesítmények.
(15.40)
Így például a közelmúltban került átadásra a Szeghalom és Füzesgyarmat egészséges vízellátását biztosító tisztítómű.
Ez alkalommal egy másik vízminőségi problémáról szeretnék kérdést intézni a miniszter úrhoz, nevezetesen arról, hogy a megye északi részén igen magas az ivóvíz jódtartalma. Tudomásom szerint a jód az emberi szervezet számára fontos nyomelem, ezért a hiányos, de a fokozott jódbevitel is káros az egészségre. Amerikai előírások a napi jódbevitel limitált alsó és felső határát 35 és 300 mikrogramm/nap értékben adják meg. Sajnos, a Sárrét néhány településén igen magas 1000-1500 mikrogramm/liter jodidion-koncentrációjú ivóvizet szolgáltatnak a vízművek, de vannak olyan kutak is, amelyekben 3500-4000-es értéket mértek. Ez napi 2-2,5 liter vízfogyasztást feltételezve legalább 3000-4000 mikrogramm jódbevitelt jelent az előbb említett 300 mikrogrammal szemben naponta.
A jód vonatkozásában a magyar ivóvízszabvány nem tartalmaz határértéket, ugyanakkor a WHO által javasolt határérték 100 mikrogramm/liter.
Tisztelt Országgyűlés! Az első, veszélyre utaló jelzések óta négy év telt el, de a mai napig nem rendelkezünk a közegészségügyi szervek egyértelmű állásfoglalásával a magas jódtartalom közegészségügyi megítélését, a beavatkozások szükségességét illetően, pedig mindezt célszerű lenne figyelembe venni a térség vízfeltárásai során és az ivóvízminőség-javító program hátralevő beruházásainak megvalósításakor. Másrészt gyorsítani kellene a műszaki-fejlesztési munkát, mert a jódmentesítésre ma még nem rendelkezünk alkalmazható technológiával.
A megyei ivóvízminőség-javító program is nyitottan hagyja e probléma megoldását, holott e beruházás keretében célszerű lenne felvállalni a jódmentesítést is. Több település — köztük Gyomaendrőd város is, ahol a jódkoncentráció 2100 mikrogramm/liter — nem részese az arzénes programnak, bár a jód jelenléte indokolja a sürgős beavatkozást.
Úgy érzem, hogy e feladat is csak központi kezdeményezéssel és erőteljes költségvetési támogatás mellett valósulhat meg.
Ezek után kérdezem a miniszter urat, hogy milyen eredményekről tud beszámolni az ivóvíz jódtartalmával kapcsolatban végzett vizsgálatokat illetően.
Mikorra várható a helyzetet értékelő közegészségügyi állásfoglalás kialakítása?
Várható-e, hogy ez a fontos komponens, a jód, a magyar ivóvízszabvány előírásai között is megjelenik? A Népjóléti Minisztérium állásfoglalása alapján várható-e az egészségesivóvíz-ellátás feladatai között a jódmentesítés központi költségvetésből való kiemelt támogatása? Köszönöm, és várom miniszter úr megnyugtató válaszát. (Taps az SZDSZ padsoraiban.Vörös Vince)
Köszönöm. Az elhangzottakra dr. Surján László népjóléti miniszter úr adja meg a választ.
Dr. Surján László népjóléti miniszter válasza
