LATORCAI JÁNOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
LATORCAI JÁNOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
LATORCAI JÁNOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Két igen fontos gazdasági törvényjavaslat általános vitája kezdődik, a gázszolgáltatásról és a villamos energiáról szóló törvényjavaslatról fog a tisztelt Ház dönteni.
Engedjék meg, hogy a két összetartozó, sok tekintetben összefüggő energiatörvényt együttesen terjesszem a tisztelt Országgyűlés elé.
A gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény rendelkezései azon alapulnak, hogy a földgáz bányászata, csővezetéki szállítása és szolgáltatása állami feladat, amelyet az állam az e célra létrehozott tröszt és állami vállalatok útján lát el. Ez a szabályozási elv kudarcot vallott.
A szociális piacgazdaság kiépítése érdekében az említett tevékenységeket vállalkozási alapokra kell helyezni. A gazdasági törvényalkotás keretében ennek első lépése már megtörtént. A Parlament által ez év áprilisában elfogadott, bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a hazai földgázkutatást és -kitermelést, továbbá a kitermelt földgáz csővezetéki szállítását újraszabályozta, oly módon, hogy e tevékenységeket kivonta a régi gáztörvény hatálya alól, és a vállalkozási alapon működő bányászati koncesszió rendszerébe vonta. Ezzel a földgáz bányászatának és szállításának újraszabályozása megtörtént.
A gázszolgáltatók vagyonának rendezését illetően a közelmúltban döntött a tisztelt Ház az 1993. évi LXXXII. törvény megalkotásával, amelyben rendezte a fogyasztói hozzájárulásból megépült gázelosztó-vezetékek tulajdonjogának megosztását az állam és az önkormányzatok, illetve a befizetők között.
(16.30)
Rendezik új törvényeink immár a földgáz bányászatát és szállítását, a gázszolgáltató részvénytársaságok tulajdoni szerkezetét, de nem szabályozzák a fogyasztó és a gázszolgáltató kapcsolatát. A gazdasági társasággá átalakult gázszolgáltatók működési területükön természetes monopolhelyzetben vannak, mert a fogyasztónak választási lehetősége nincs. A természetes monopolhelyzetben lévő közüzemi szolgáltatások esetében a piaci verseny törvényei nem vagy csak igen korlátozottan tudnak érvényesülni.
Ezért a gázszolgáltatásra is szükséges olyan piacpótló és piachelyettesítő szabályozást kidolgozni, amely megteremti a fogyasztói érdekvédelem közigazgatási intézményrendszerét, és szabályozza a szolgáltató és a fogyasztó kapcsolatát. A közüzemi szolgáltatásokat — így az energiaszolgáltatásokat is — a működő piacgazdaságokban külön szabályozás alá vonják, mert a folyamatos és biztonságos szolgáltatásfenntartás közügy. Ennek elérése érdekében a piacgazdaság működésére vonatkozó, általános szabályoktól eltérő, sajátos törvényi rendelkezéseket dolgoztak ki.
A Kormány által beterjesztett gázszolgáltatási törvényjavaslat is ezt szolgálja. Véleményem szerint a törvényjavaslat szabályozási koncepciója kielégíti a természetes monopolhelyzetben lévő közüzemi szolgáltatásokkal szemben támasztott követelményeket. A beterjesztett törvénytervezet átfogó, tulajdonsemleges, tartós törvényi szabályozásra tesz javaslatot. A szabályozási modell akkor volna teljes, ha a szolgáltatások díját a szolgáltatási költségekhez igazodóan, értékarányosan állapítaná meg. Az örökölt árstruktúra azonban ettől eltér, magán viseli azt az évtizedekig uralkodó szemléletet, amely a szociálpolitikát a szolgáltatások díjában kívánta megvalósítani. Nem értékarányos, hanem a költségektől független fogyasztói árakat alakítottak ki.
A költség-, illetve értékarányos gázárak azonnali kialakítására jelenleg nem látok lehetőséget. A társadalom jelen teherbíró képessége nem teszi lehetővé ennek egyik napról a másikra való megvalósítását. Csak a jövedelmek emelkedésével, a szociális védőháló kialakításával párhuzamosan történhet meg az értékarányos árak kialakítása. Ezért az értékarányos gázárak kialakításáig továbbra is az ipari és kereskedelmi miniszter árhatósági jogkörében kívánjuk tartani a gázdíjak megállapítását azért, hogy ne szabadítsuk egy lépésben rá a terheket nehezen viselő társadalmunkra a piaci árakat.
A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat megfelelően szabályozza a gázszolgáltatók igénykielégítési kötelezettségét, valamint a gázszolgáltató és a fogyasztó szerződéses kapcsolatát. A gazdasági társaságokká átalakult gázszolgáltatók feladatává teszi a fogyasztók ellátásához szükséges gázelosztó vezeték, gázellátó rendszer megépítését.
A törvényjavaslat elfogadása esetén megszűnne a helyi önkéntes fogyasztói és önkormányzati hozzájárulásból történő gázvezeték-építés. A gázszolgáltató rendszer tőkeköltségeinek és fejlesztési költségeinek az árban kell megtérülniük. A fogyasztóval tehát indokolatlan a fejlesztési költségeket külön hozzájárulás formájában is megfizettetni. Hálózatfejlesztési hozzájárulást a törvényjavaslat szerint az ipari és kereskedelmi miniszter olyan esetekben állapíthat meg, ha egy-egy fogyasztó ellátása csak az átlagosnál lényegesen nagyobb költséggel valósítható meg.
A beterjesztett törvénytervezetben a Kormány javaslatot tesz a gázszolgáltató tevékenységének engedélyezését és felügyeletét ellátó, a fogyasztói érdekvédelem állami, intézményes fórumrendszerét is jelentő Magyar Energiahivatal létrehozására. Az ipari és kereskedelmi miniszternek a közszolgáltató állami vállalatok feletti felügyeleti joga megszűnt azzal, hogy a gázszolgáltatók társaságokká alakultak át. A tulajdonosi jogokat az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság gyakorolja. Szükséges tehát olyan közigazgatási intézményrendszer létrehozása, amely jogosult a közüzemi energiaszolgáltatások állami felügyeletét ellátni és ennek keretében a fogyasztóvédelmi eljárásokat lefolytatni.
A villamosenergia-törvényjavaslatban — a gáztörvénytől eltérően — a villamos energia termelésére és szállítására vonatkozó szabályozást is meg kellett alkotni. A villamosenergia-törvény — részben a gázszolgáltatásról szóló törvényhez hasonlóan — az energia-közszolgáltatás szabályozását tartalmazza. A két törvényjavaslat ezen a téren tartalmában, és ahol lehetséges volt, szó szerint is megegyezik egymással, tehát nem kívánom megismételni a gáztörvény esetében elmondottakat.
A villamos energiáról szóló törvény abból indul ki, hogy az Országgyűlés által elfogadott magyar energiapolitika tárgyalása során nyilvánvalóvá váltak azok a társadalmi és gazdasági érdekek, amelyeket az erőművek építésénél figyelembe kell venni. A törvényjavaslat az erőmű-építési, -engedélyezési hatásköröket az Országgyűlés határozata alapján rendezi. A törvényjavaslat tartalmazza az erőművek teljesítményéhez kötött kormányzati engedélyezési hatásköröket. Az engedélyezési rendszer kialakítását közérdek teszi szükségessé, de egyben a vállalkozások érdekeit is szolgálja, mert megakadályozza szükségtelen többletkapacitások kiépítését. Az engedélyezési rendszerhez kapcsolódik az erőművek telepítésére kötelező közmeghallgatás lefolytatásának előírása. Az érintett helyi közösségek tájékoztatását és a közmeghallgatás lefolytatását minden jelentős környezeti hatással járó beruházás, így az erőművek létesítése esetében is előírja a törvény.
Az áramszolgáltatóknak a törvény értelmében a fogyasztók villamosenergia-igényeit ki kell elégítenie. A folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz az áramszolgáltatók részére a szükséges teljesítményfedezetet a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság tudja biztosítani. A törvény ezért előírja, hogy a villamos energia szállítója köteles szerződést kötni az áramszolgáltatókkal. A szolgáltató és a fogyasztó kapcsolatára kidolgozott törvényi szintű szabályozási javaslatot megnyugtatónak tartom, megfelelően egészíti ki a Polgári Törvénykönyv közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseit, nevezetesen a 387. és a 388. §-okat. Garanciát nyújtanak arra, hogy a közszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségeit teljesítő fogyasztókat a szolgáltatásból kizárni ne lehessen.
A legjobb törvényi szabályozás megalkotása sem nyújthat azonban garanciát arra, hogy a természetes monopolhelyzetben lévő, a piaci verseny hatásaitól mentesítő, de ugyanakkor vállalkozási alapon működő szolgáltatók a mindennapi tevékenységük során helyzetükkel ne élhessenek vissza. A szolgáltatók tevékenységének állami felügyeleti és a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerét minden fejlett, demokratikus berendezkedésű országban kiépítették. Magyarországon a közüzemi, így a villamosenergia-fogyasztók érdekeinek védelmére megfelelő intézményrendszert még nem alakítottunk ki. A gázszolgáltatásról szóló törvénytervezetben a Magyar Energiahivatal létrehozásával erre tesz javaslatot a Kormány. A villamos energiáról szóló törvényi szabályozás abból indul ki, hogy a tisztelt Országgyűlés előbb fogadja el a gázszolgáltatásról szóló törvényt, a villamosenergia-törvény szabályozását ráépíti a gázszolgáltatási törvény által már létrehozott Magyar Energiahivatalra.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt hölgyeim és uraim!
(16.40)
Az országgyűlési bizottsági viták alapján úgy látom, hogy a törvényjavaslatok alkalmasak az általános és részletes vitára, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy azokat kiemelkedő gazdasági jelentőségük miatt mielőbb alkossa meg. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)
