HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Aszszony! Mindenekelőtt elnézését és megértését kérem képviselőtársaimnak, amiért nem egy általános jelentőségű, országos közügyről, hanem körzetem egy helyi problémájáról kívánok szólni az Országgyűlés előtt.
Bizonyára többükben felmerül a kérdés: miért tartozik egy kisváros kastélyának ügye az Országgyűlés elé? Véleményem szerint azért, képviselőtársaim, mert egy nagyon értékes nemzeti kincsről van szó; azért, mert közvetlenül is tízezreket érintő kérdésről van szó; és azért is, mert bár többen is régóta próbálkozunk vele, kérdéseinket egyik minisztériumból a másikba tolják, és azokra mindeddig nem kaptunk elfogadható választ.
A kastély, amelyikről szó van, 1730 körül épült Edelényben, gyönyörű barokk épület, és Magyarország legértékesebb műemlékei között tartják nyilván. Története során sok szép, de még több nehéz napot látott, csakúgy, mint az itt élő emberek. Ma üresen áll. 1987-től toldozzák-foldozzák, ahogy az állami költségvetésből telik rá. A kastély iránt nagy a külföldi befektetők érdeklődése. Svéd, holland, német vállalkozók tárgyalnak évek óta a hasznosítás lehetőségeiről a város vezetőivel. Terveik közütt az üdülő-kastélyszállótól a golfközpontig több elképzelés is szerepel.
A város vezetőinek azonban eddig sem volt és most sincs felhatalmazása érdemleges tárgyalásra, az érdeklődők pedig a minisztériumok és más állami hivatalok ajtaján nem hajlandók kilincselni. Ez a kastély, amire az edelényi lakosok méltán büszkék, eddig csak pénzébe került a városnak is, és szépségén kívül semmi haszna nem volt még belőle. 1987-ben mintegy 20 millióba került kiürítése. Parkjában 60 milliót érő sportlétesítményt — a város egyetlen sportpályáját — építettek, ami állami tulajdonba és a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésébe került. Az önkormányzat jelenleg a Belügyminisztériummal pereskedik a kártérítésért.
Edelény város — valamikor járási székhely — a Bódva-völgye néven ismert táj kapuja. Ma 40%-os errefelé a munkanélküliség. Ha a jövő év végén — ahogy arról a 2014-es kormányhatározat rendelkezik — bezár a bánya, a férfilakosság 90%-a lesz munka nélkül.
Természeti adottságainál fogva e tájon az idegenforgalom és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások sokak számára jelenthetnék a megélhetést. Ha ez igaz — bár ezt sokan csupán porhintésnek tekintik —, akkor a megoldás kulcsa a Kormány kezében van, ez pedig a kastély.
A kérdésem arra irányul — képviselőtársaim —, hogy a jelenlegi tulajdonosi jogokat gyakorló szerv akarja-e és tudja-e úgy hasznosítani a kastélyt, hogy az az itt élő embereknek is hasznára váljék.
Konkrét kérdésem pedig, államtitkár asszony, az, hogy mi a tulajdonos terve a kastéllyal? És egyáltalán ki dönthet egy személyben a kastély sorsa felől? (Taps.)
